Mi történik velünk, amikor alszunk? Ha problémái vannak az alvással, itt az ideje, hogy változtasson az életmódján és alvási szokásain.
Nincs felnőtt ember, aki ne szenvedett volna már egy-két rossz éjszakától, amikor csak hánykolódik, forgolódik reggelig. Ez nem szükségszerűen az álmatlanság jele, hiszen egy-egy éjszakán előfordulhatnak álmatlan időszakok is. Akkor van baj, ha az álmatlanság gyakran előfordul, s ettől másnap kimerültté, ingerlékennyé válunk. Vizsgálatok igazolják, hogy a népesség egyharmada szenved álmatlanságban, ami állandó forrása a rossz közérzetnek. Az alvás felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Alvás közben növekedési hormonok termelődnek, amelyek elősegítik a szövetek regenerálódását és a vörösvérsejtek termelését. Az emberek egy részénél az élettevékenység ellátásához elég négyórás alvás, míg másoknak több mint tíz órára van szükségük. Az alvási igény az életkor növekedésével általában csökken. Az egyéves csecsemő naponta tizennégy órát is alhat. A középkorú felnőtteknek általában nyolcórai alvásra van szükségük. Hetvenéves korra az alvásigény öt-hat órára csökken. Alvás közben lelassulnak az agyhullámok. Az emberek lefekvés után általában 15-30 perccel elalszanak. Ekkor megkezdődik egy másfél-kétórás ciklusokból álló folyamat. Minden ciklus egy lassú (mély) alvási fázisra, illetve egy úgynevezett látszólagos alvási fázisra osztható. A lassú alvási fázis további négy, mélyülő stádiumra tagolódik. A lassú hullámú alvás az első fázis időtartamának nyolcvan százalékát teszi ki, a következő ciklusokban valamivel kevesebbet. Az agyfunkciók ilyenkor lelassulnak, a legkisebb zajra is felébredhet az ember. A következő fázist paradox alvási fázisnak nevezték el, mert ilyenkor szinte lehetetlen felébreszteni az alvót, aki látszólag érzéketlen a külvilágra, miközben az agyműködése zavartalan. Csupán szemmozgása látható. Alvás közben szellemi és memóriafunkcióit újítja meg.
Az álmatlanság okai
Az álmatlanság okai egyénenként eltérőek. A legáltalánosabbak:
- Nyugtalanság, aggodalom valamiért, ami másnap történhet velünk.
- Stressz, családi vagy munkahelyi problémák, melyeket nem tudunk kiverni a fejünkből.
- Betegség. Majdnem minden betegség kihat az alvásra, különösen akkor, ha fájdalommal vagy rossz közérzettel jár.
- Környezeti tényezők. A szomszédoktól jövő zaj, netán a hálótárs horkolása szintén zavarhatja az alvást. A szoba levegőjére is oda kell figyelni. Az áporodottság és levegőtlenség nehezíti az alvást.
- Depresszió. Az ebben szenvedő rendszerint korán lefekszik, de kora reggel fel is ébred.
Életünk egyharmadát ágyban töltjük, ezért érdemes figyelmet fordítanunk arra, hogy ez az idő kényelmesen teljen el, de akkor sem dől össze a világ, ha néhányszor rosszul alszunk.
A jó alvás feltételei
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lehetőleg ne feküdjünk le rögtön étkezés után, ha későn vacsorázunk, ne fogyasszunk sok és nehéz ételt.
Hacsak nincs nagyon hideg, az ablakot hagyjuk egy kissé nyitva. Lehetőleg ne tartsunk túl sok növényt a hálószobában, mivel azok éjszaka párologtatják el a napközben felvett szén-dioxidot. A jó fekhely kemény és egyenletes felületű. Ha párnát használunk, az is legyen kemény és vékony. Úgy helyezzük a párnát a fejünk alá, hogy hozzásimuljon a nyakszirtünkhöz. 2. szám
