Az alvás nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez és az egészségünk megőrzéséhez. Ilyenkor szervezetünk takarékműködésre kapcsol, pihen, testünk regenerálódik, elménk pedig feldolgozza a napközben ért ingereket. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát. Az is lehet viszont, hogy egy már kialakult betegség tüneteként jelentkezik!
Jelezhet, de okozhat is betegséget
Tízből legalább hat ember nem alszik eleget éjszakánként, sokáig forgolódik este vagy többször is felriad. Mindenkinek vannak rosszabb éjszakái, azonban ha hosszabb ideig nem sikerül kipihennünk magunkat, azt általában különböző egészségi problémák követik. Kutatások szerint négyszeres a stroke kialakulásának esélye azok körében, akik tartósan napi hat óránál kevesebbet alszanak. Ugyanezeknél az embereknél a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása is jelentősen magasabb.
A kialvatlanság hatására felborul a szervezet hormonális egyensúlya is, jelentősen megnő például az emésztőszervek által termelt peptidhormon, a ghrelin termelése.
Ez a hormon felelős többek között az étvágyunk szabályozásáért, megemelkedett termelődése pedig falási rohamokra ingerli a szervezetet. A kialvatlanság tehát könnyen vezethet túlsúlyhoz, ami szintén számtalan betegség közvetlen vagy közvetett kiváltó oka lehet. Ha nem pihenünk eleget, az a pszichére is negatív hatással van, az érintettek körében nem ritka a depresszió sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alvászavar lehet önálló kórkép, de egy-egy betegség tüneteként is előfordulhat. Agyi érproblémák, stroke, központi idegrendszeri betegségek is állhatnak a hátterében, de a kóros álmatlanság számos belgyógyászati, fül-orr-gégészeti, urológiai, valamint pszichiátriai betegségre is utalhat. Jelentkezhet például a depresszió egyik tüneteként, az ilyen esetben jellemző lehangoltság, kedvetlenség, reménytelenségérzés mellett a test is jelezheti a problémát, ami hát- vagy nyakfájásban nyilvánulhat meg. Ugyanakkor komolyan befolyásolhatja a nyugodt éjszakai pihenést az alvási apnoé és a nyugtalan láb szindróma is. Nők esetében pedig a változókorban lezajló, hormonális változások sem segítik elő a zökkenőmentes pihenést.
Ez is érdekelhet
Ha az alvászavarok tartósan, hónapokon át fennállnak, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, a háttérben meghúzódó okokat feltárni. Figyelmeztető jel lehet, ha az álmatlanságot egy héten többször is megtapasztaljuk, vagy ha az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet. Ám ilyen jel lehet az is, ha az alvást legalább három ébredés szakítja meg az éjszaka során, valamint ha az ébredés a szükséges alvási idő letelte előtt, akár órákkal korábban következik be.
