Balesetek akkor is történhetnek, ha alapvetően óvatosan éljük mindennapjainkat és igyekszünk vigyázni magunkra és szeretteinkre. Elég egy rossz lépés, és máris lehorzsoljuk a térdünket, vagy egy pillanatnyi figyelemkihagyás, és elvágjuk az ujjunkat a késsel, esetleg beverjük a fejünket a szekrényajtóba. A kisebb-nagyobb sérülések lehetősége gyakorlatilag végtelen, ezért nem árt, ha alaposan felkészülünk ezek otthoni ellátására - lélekben és a sebkezelési termékeket illetően is.
Ha megtörtént a baj, az a legfontosabb, hogy higgadt fejjel gondoljuk át, mivel és hogyan segíthetünk a leghatékonyabban magunkon, vagy máson. Vannak olyan sérülések: például törések , repedések, zúzódások, mély vágások, nagy kiterjedésű égési sérülések, amelyek ellátása azonnali és szakszerű segítséget igényel. Ebben az esetben mielőbb forduljunk orvoshoz, és ne kísérletezzünk házi praktikákkal. Amennyiben a felhámot érintő sérülés nem súlyos, és a kellemetlenségen vagy az elviselhető fájdalmon kívül nem jár más tünettel, mi magunk is elláthatjuk.
A gondos sebkezelés mindennek az alapja
Ahhoz, hogy egy seb hegmentesen és gyorsan gyógyuljon, az az első és legfontosabb lépés, hogy alaposan és kíméletesen megtisztítsuk. Ehhez először is mossunk kezet, hogy a sérült területre ne kerülhessenek újabb kórokozók, majd amennyiben szükséges, mossuk ki a sebet. Ha abba apró tárgy, például homok, üvegszilánk, szálka, tüske ágyazódott be, óvatosan távolítsuk el azt. E célra legalkalmasabb egy tiszta, száraz kendő, esetleg steril csipesz. Ha a gondos tisztogatás ellenére a sebben még maradt idegen anyag, öblítsük le hideg vagy langyos vízzel.
1.tévhit: az alkohol megfelelően tisztítja és fertőtleníti a sebet
A sebtisztítás módjáról és eszközeiről a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Sokan abban bíznak, hogyha valamilyen erős, fertőtlenítő hatású készítménnyel, például alkohollal vagy ecettel törlik át, esetleg dörzsölik be a sérült bőrt, azzal jót tesznek, mert így távolítják el a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban a kórokozókat az érintett területről. Az alkohol és az ecet valóban fertőtlenítő hatású, viszont mindkettő marja és szárítja a sérült bőrt, ami igencsak megnehezíti a gyógyulást, emellett az amúgy is roncsolt szöveteket tovább károsíthatja. A legkíméletesebb megoldás, ha tiszta, folyó vízzel mossuk ki a sebet. Sokan esküsznek a szappanra, ám érdemes észben tartani, hogy az is erősen szárító hatású, arról már nem is beszélve, hogy irritálja az érzékeny területet. Ezért szappant soha ne kenjünk vastagon és közvetlenül a sérült bőrre.
2.tévhit: a forró víz a legjobb a kórokozók eltávolítására
Arra is figyeljünk, hogy a víz, amivel a sebet kimossuk, ne legyen tűzforró, mert tovább fokozhatja a fájdalmat, és nem tesz jót a sérült hámnak sem. A hideg vagy kézmeleg víz is tökéletesen alkalmas arra, hogy eltávolítsa a kórokozókat. Amennyiben mély a seb, és a gondos tisztítás ellenére is maradt benne szennyeződés, inkább forduljunk orvoshoz, aki szakszerűen el tudja távolítani azt.
3.tévhit: a sérült bőrt olajjal, liszttel vagy tejföllel érdemes kezelni
Masszívan tartja magát a köztudatban az a régi tévhit, miszerint az egyes sütéshez-főzéshez használt alapanyagok, mint például a liszt, a só, az étolaj vagy a tejföl alkalmas a kisebb sebek és égési sérülések instant kezelésére. A leggyakoribb érv ezek használata mellett az, hogy jól “hűsítenek”, és “megakadályozzák a bőr felhólyagosodását”.
A házi praktikáknak is megvan a maguk helye és létjogosultsága, ám sebtisztításnál soha ne hagyatkozzunk a már említett alapanyagokra: ne kenjük ezeket a sérült bőrre. Akkor sem, ha vágott sebről, és akkor sem, ha égési sérülésről van szó. Egyrészt azért, mert ezekkel hermetikusan lezárjuk a sebet, megakadályozva annak öntisztulását és szellőzését, másrészt azért, mert a sérült bőrre kent idegen anyagok kedveznek a különféle kórokozók elszaporodásának, és könnyen elfertőzhetik a sebet. Amennyiben szükség van fertőtlenítésre, használjunk speciálisan e célra kifejlesztett fertőtlenítő spray-t, ami amellett, hogy véd a fertőzések ellen, kíméletes a bőrhöz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne feledkezzünk meg a sebkötözésről sem
A megfelelő sebtisztítás után jöhet a kötözés : sebtapasszal vagy egyéb steril kötszerrel. Erre a legtöbb esetben azért van szükség, mert a sérült, ám szabadon hagyott bőr hiába szellőzik, ha nem fedjük be, könnyen kiszáradhat. Ilyenkor a seb berepedezhet, bevérezhet, megnehezítve a hegmentes és gyors regenerálódást. A jó sebtapasz védi a sérült bőrt a különféle környezeti hatásoktól, például a szennyeződésektől, ugyanakkor légáteresztő hatása miatt segíti annak szellőzését is. Mielőtt felhelyezzük, töröljük szárazra az adott területet. Ezt követően használhatunk sebkezelő krémet is, ami folytonosan nedves környezetet biztosít, megakadályozva a seb kiszáradását. Amennyiben víz éri a tapaszt, cseréljük le, így biztosítva a lehető legideálisabb környezetet a zavartalan sebgyógyuláshoz.
