Gyermekvállalás tekintetében hatalmas paradigmaváltás ment végbe az elmúlt évtizedekben. A demográfiai aranykornak minősülő Ratkó-korszak derekán, 1954-ben még szó sem esett népességfogyásról, a születések száma 12 százalékkal magasabb volt az elhalálozásnál. A tendenciát először az abortusz hazai legalizálása, a gyermektelenségi adó eltörlése, illetve az 1956-os forradalom utáni emigrációs hullám együttes hatása törte meg, majd 1977-től kezdődött a máig is tartó lejtmenet a gyermekvállalási kedvet illetően. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évtizedben 1,2-1,3 között ingadozott az egy nőre számított termékenység. Még a bevándorlók számával (a növekvő kivándorlási kedv ellenére hazánk még mindig befogadó ország, szemben például Romániával vagy Litvániával) együtt is elérhetetlennek tűnik a népesség középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es érték.
Otthonszülés 40 felett, biztosítékkal
Korábban nem tapasztalt dinamikával emelkedett a gyermeket vállaló anyák átlagos életkora is. Számtalan oka van, hogy egyre kevesebb nő vállalja az anyaságot fiatalon. A házasságtól az élettársi kapcsolatok felé mozdult az együttélési trend, a posztgraduális és doktori képzésekkel kitolódott a tanulási időszak, illetve egyre több nő töri át az üvegplafont, és jelenik meg magas pozíciókban, melynek eléréséhez szintén hosszú évek munkája szükséges. A KSH szerint 1990-ben az első gyermeket átlagosan 23 évesen vállalták a nők, míg 2009-ben 29,5 évre csúszott a várandóssági korátlag. Bár az orvostudomány rohamtempóban halad afelé, hogy a biológiailag ideálisnak tartott életkor felett se legyen veszélyben a szülő kismama és a magzat, a kései babavárás számos kockázattal jár még mindig.
Dobó Csaba és felesége, Dobó Anna esete azért is különleges, mert a kórház helyett az otthonszülést választották. "Háromgyerekes nagycsalád vagyunk, a két kisebbet - a jelenleg 9 éves fiamat és 7 éves lányomat - feleségem 40 év felett szülte, de a hagyományos úttól némileg eltérő módon, így a felkészítés is más volt" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére az apuka. Az otthonszülést egy speciális felkészítés előzte meg, amelyben nem csak az anyának, de az apának is kulcsszerep jutott - előkészítette a vizet, gumilepedőt és masszázsolajat, valamint várta a szülésznő és a bába instrukcióit. "Mindkét szülés problémamentesen zajlott, viszonylag gyorsan és gyönyörűen. Lakásunk a szegedi klinikától alig száz méterre volt, így még egy esetleges komplikációtól sem igen tartottunk, hiszen az orvosi segítség nagyon közel volt. Természetesen felvettük a kapcsolatot egy szülésznővel a klinikán, akit tájékoztattunk mindenről" - mesélte a pár.
Tanácsos hónapokkal előre tervezni
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Egyre több negyven feletti terhes kismama fordul hozzánk, a CSOK (otthonteremtési kedvezmény) több párnak is meghozta a kedvét a második, vagy harmadik gyerekhez. Sajnos a legtöbbször csak akkor találkozunk velük, amikor már megállapított várandósság van, pedig a felkészítést még előbb kellene megkezdeni" - nyilatkozta portálunknak Szatmári Bernadett védőnő. Mint mondta, az optimális az lenne, ha már a tervezett szakaszban, legalább három hónappal a teherbe esés előtt felvennék a kapcsolatot, így ugyanis jobban elő tudnák segíteni azt, hogy minden rendben menjen a várandósság hónapjaiban, illetve a nagy pillanatkor.
Egyre később vágnak bele a nők az anyaságba
Már 35 év felett veszélyeztetett terhesnek számít a kismama, innentől pedig kiemelten fontos, hogy a várandósság minden szakaszát nyomon kövessék. Negyven feletti gyermekvállalásnál már nagyobb a különféle, kromoszómákat érintő rendellenességek ( Down-szindróma , Edwards-kór, Patau-szindróma) kialakulásának kockázata, jelentősen nő a terhességi cukorbetegség kialakulásának esélye, nagyobb százalékban kell alkalmazni császármetszést , illetve a vetélés kockázata is emelkedik. A védőnő hangsúlyozta: lehetőség van OEP által finanszírozott genetikai vizsgálatot kérni, illetve az esetleges rendellenességeket már az anya véréből is ki tudják szűrni. Az utóbbi vizsgálat már önköltséges, és elérheti a 170-200 ezer forintot is. Államilag támogatott, ám sokkal kockázatosabb alternatívája a magzatvíz-mintavétel, ám ezekkel viszonylag ritkán élnek a kismamák a védőnő tapasztalata szerint.
A tudatos életmód, egészségmegőrzés kiemelten fontos a szakember szerint, ebből a szempontból viszont a negyvenhez közeledő kismamáknak van egy nagy előnyük: a stabil háttér és a nagyobb élettapasztalat. "Úgy tapasztaljuk, hogy a negyvenhez közeledő, vagy azt elhagyó kismamák sokkal tudatosabbak a húszéveseknél. Szigorúbban betartják az előírásokat és jobban odafigyelnek az apróbb részletekre" - magyarázta Szatmári Bernadett. Hangsúlyozta ismét: veszélyeztetett korban még a tervezett terhesség előtt legalább három hónappal tanácsos felvenni a kapcsolatot egy védőnővel, hogy baba és mama számára is az ideális körülményeket teremthessék meg.
