Nehéz elfogadni és megbékélni azzal, ha valakinek nem lehet vér szerinti gyermeke. A legtöbb érintett a sokadik lombikbébi program után az utolsó esélyként tekint erre a lehetőségre, bár nem mindig ez a fő motiváció. Az örökbefogadás még ma is titokzatos dolognak számít, keveset beszélünk róla, tabutéma. Ám arról, hogyan zajlik valójában, milyen örömei és nehézségei vannak, Kiss Zsófia klinikai szakpszichológussal beszélgettünk A szakember jelenleg az Alfa Szövetség által szervezett örökbefogadásra felkészítő tanfolyam pszichológiai részében vesz részt oktatóként, és maga is örökbefogadó: vér szerinti gyermeke mellett egy roma származású kisfiút nevel.
- Az örökbefogadás előtt rengeteg bánatot, fájdalmat kell elviselnie, megélnie annak, akiknek nem lehet saját gyermeke a meddőség lélektana gyakran bonyolult nehezen megérthető a környezet számára.
- A meddőség jelenleg ugyanolyan tabu, mint az örökbefogadás. Nem olyan trauma, ami egyszer megtörténik, majd feldolgozható. Ha szülésnél valakinek megreped a méhe, el kell távolítani, tudja, hogy többet nem lehet gyermeke, nehéz, de megpróbálja elfogadni a történteket. De annak, akinek azt mondják, minden rendben van vele, csak ne görcsöljön rá, majd sikerül a baba, és ennek ellenére hosszú évek elkeseredett próbálkozása után sem születik gyermeke, annak még nehezebb.
Ezt a helyzetet pedig gyakran a környezet kérdezősködése, érdeklődése sem könnyíti meg. Például: Miért nincs még gyermeked, ha férjnél vagy, jó lenne igyekezni, kifutsz az időből, miért nem akartok kistestvért? Ezek gyakran sértően indiszkrét kérdések, amik nincsenek tekintettel a magánszférára, bántóak, nem is sejtve, mekkora fájdalmat okoznak. Sajnos ezeket a reakciókat is tudni kell kezelni, mindenképpen tanítani kellene, hogy mások magánéletét tiszteletben tartsuk.
- Sokakat elriaszt, hogy az örökbefogadással egy hosszadalmas és nehéz procedúra elé néznek, hogy történik ez a valóságban?
- Amennyiben valaki úgy dönt, szeretne örökbe fogadni, előzetes időpont-egyeztetés után fel kell keresnie a területileg illetékes Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ). Ott elsőként egy ügyintéző tájékoztat arról, mire lehet számítani, hogy néz ki ez a folyamat. Rövid beszélgetéssel igyekeznek felmérni a leendő szülők igényeit.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezután pszichológiai alkalmassági vizsgálat következik, általában ez egy-két találkozást jelent. Itt feltérképezik az örökbefogadás motivációs hátterét, a leendő örökbefogadók személyiségjegyeit, gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjét. Nagyon sokan tartanak ettől a vizsgálattól, pedig nincs rá ok, elsősorban inkább a pszichológiai alkalmatlanság kiszűrésén van a hangsúly. Az egészségügyi alkalmasságot a háziorvos igazolja, hiszen fontos, hogy a gyermekre vágyó pár ne szenved semmilyen mentális vagy fizikális megbetegedésben, ami a gyermek felnevelését, ellátását veszélyeztetné, ellehetetlenítené. Például a végstádiumban lévő rákbetegség, a súlyos depresszió, alkoholizmus kizáró ok.
A pszichológiai felmérést környezettanulmány követi. A TEGYESZ munkatársai itt sem luxuskörülményeket várnak, hanem azt vizsgálják, van-e bármilyen akadálya a gyermek későbbi fogadásának, veszélyeztetheti-e bármi a gyermek jólétét. A legalapvetőbb higiéniás feltételek biztosítottak-e, van-e vizesblokk a lakásban, nem penészesek-e a falak.
Ezt egy 21 órás tanfolyam követi, amit minden örökbefogadó szülőnek el kell végeznie, ezt tanúsítvány igazolja. A felkészítő képzés főként az örökbefogadás pszichológiai vetületeivel foglalkozik, a nevelés során tipikusan felmerülő kérdésekkel. Például: milyen veszteségek érik a gyermeket, a leendő szülők hogyan tudják ezek feldolgozását segíteni, miként készítsük fel a környezetünket a gyermek érkezésére, hogy beszéljünk a gyermekkel az örökbefogadottságáról stb. Emellett jogi ismeretekkel és az örökbefogadás történetével is foglalkoznak előadások.
Az eljárás során a szülőkről kiállított iratok, dokumentumok megtekinthetők, majd mindezeket egy ajánlás kíséretében elküldik a Gyámügyhöz, a végső döntést ez a hivatal hozza meg. A határozat kézhez vételétől kezdődik a várakozás. Ám jó tudni, hogy bármikor kiléphetünk az eljárásból.
- Mennyi időt vesz ez igénybe?
- Ez egy gyorsan, olajozottan működő eljárás, ez a mi esetünkben a gyámügyi határozatig néhány hónap volt. Az egészet 2013. decemberében kezdtük el és a következő év áprilisában már megvolt a határozat arról, hogy alkalmasak vagyunk az örökbefogadásra. 2015. áprilisában pedig már magunkhoz vehettük a kisfiunkat.
- Milyen igényeik vannak a gyermekre vágyó szülőknek, hány gyermeket adoptálnak évente, szükség van még örökbefogadókra?
- Igen, mindenképpen szükség van. Itthon évente megközelítőleg 2000 örökbe adható gyermek van, de csak 800-at adoptálnak, és ezeknek egy kis része külföldre kerül. Sok gyermek nem felel meg az örökbefogadók igényeinek, hiszen a legtöbben 0-3 éves, fehér bőrű, egészséges gyermeket szeretnének, ez pedig az örökbe fogadható gyermekeknek mindössze 7 százalékát jelenti. Ezért van az, hogy 4-5 évet vagy akár többet is várni kell egy babára. A párok pedig előnyt élveznek az eljárásban az egyedülállókkal szemben.
Az örökbefogadásra váró gyermekek közül azoknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek együtt, vagy elmúltak 6-7 évesek, jelentősen kisebb az esélyük, hogy családba kerüljenek. Egy gyermek akkor lesz örökbe adható, ha a szülei lemondanak róla - akár titkosan, akár nyíltan, azaz egy általuk ismert személy javára -, ha bíróság vagy gyámhivatal vonja meg a szülők jogait, vagy ha a szülők meghaltak. Adoptálhatók az inkubátorba helyezett újszülöttek is. Nehéz családot találni az idősebb, a sérült, beteg gyerekeknek, illetve a roma származásúaknak. Akit 10 éves koráig nem fogadnak örökbe Magyarországon, annak leginkább külföldön van csak esélye.
Tehát már az első körben fontos, hogy tisztázzuk, hány és milyen korú gyermeket szeretnénk, van-e származási megkötésünk. Ez gyakorlatilag arra vonatkozik, roma gyereket hajlandóak vagyunk-e örökbe fogadni, a sötét bőrű gyermekek ugyanis abszolút hátrányban vannak, a cigánygyerekekre kisebb az igény. Mi úgy gondoltuk, a roma származás számunkra nem akadály, de a 0-6 hónapos életkorhoz ragaszkodtunk.
- Miért gondolta így?
- Mert a környezetben, a neveltetésben hiszek, a kötődési minta pedig nagyon fontos, szerettem volna, ha a gyermek mihamarabb bekerülne a családunkba, ezzel tulajdonképpen a saját helyzetünket is meg akartuk megkönnyíteni. Arról is nyilatkoznunk kellett, hogy a saját megyénkben akarunk örökbe fogadni, vagy az országos listára is nyitottak vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek először a saját megyéjében próbálnak szülőket találni, de ha ez nem megy, akkor az egész országban keresnek megfelelő személyt, párt. Tévhit, hogy az országos listán csak fogyatékos gyerekek vannak.
- Az örökbefogadás kapcsán egyre többet hallani az alapítványokról szerepéről is.
- Itthon civil szervezetek, alapítványok is foglalkoznak újszülöttek örökbefogadásával. Az esélyek növelése érdekében érdemes ezeknél is szerencsét próbálni. Ezt egy bemutatkozó, motivációs levéllel tehetjük, amit aztán általában személyes találkozás követ.
Örökbefogadással foglalkozó szervezetek ábécé sorrendben: az Alfa Szövetség, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, az Együtt az Életért Közhasznú Alapítvány, a Fészek Alapítvány,, a Gólyahír Egyesület, a Várva Várt Alapítvány.
Az örökbefogadó szülők átlagéletkora általában magasabb, mint a vér szerinti szülőké, így a törvény kimondja, hogy az örökbefogadó olyan cselekvőképes személy lehet, aki minimum 16, de maximum 45 évvel idősebb a gyermeknél. Újszülöttet 45 éves korig lehet örökbe fogadni. De az alapítványok egy része általában 4-5 éves várakozással számolva a 40 év felettiekkel nem szerződik. A nyílt örökbefogadásokkal a civil szervezetek és a TEGYESZ is foglalkozik, titkos örökbefogadással csak az utóbbi.
- Mi a különbség nyílt és titkos örökbefogadás között, lehet-e különbséget tenni, melyik a jobb megoldás?
- A titkos örökbefogadás a TEGYESZ-en keresztül zajlik, lényege, hogy az örökbefogadók és a vér szerinti szülő nem kapnak egymásról tájékoztatást. Így az adoptáló nem tudja, ki szülte a gyermeket, a vér szerinti szülő pedig nem tudja, hová került a baba. Esetleg egy-két fontos információt kaphatnak, de semmilyen a személy azonosítására vonatkozó tájékoztatás nem adható ki . A TEGYESZ-en keresztül szintén titkosan zajlanak azok az örökbefogadások is, ahol az anya lemond a gyermekéről a születésekor, vagy ahol inkubátorban, esetleg más helyen hagyja a gyermekét.
Itthon a nyílt örökbefogadásokkal a civil szervezetek is foglalkoznak (ma 7 ilyen szervezet létezik Magyarországon). Itt a vér szerinti szülő konkrét személy/ek javára mond le gyermekéről. A szülők kölcsönösen ismerik egymást.
Sok örökbefogadó elzárkózik ettől a lehetőségtől, mert nem akar kapcsolatba kerülni a vér szerinti szülővel, félnek annak esetleges későbbi felbukkanásától. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a vér szerinti szülők általában nem keresik a kapcsolatot a későbbiekben a gyermekkel. Akinek a nyílt örökbefogadással kapcsolatban még a tanfolyam elvégzése után is fenntartásai vannak, az válassza a titkos formát. Az örökbefogadást követően e két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól. A gyermek az örökbefogadó szülő nevét viseli, örököl utána, olyan lesz a jog szerint, mintha a vér szerinti gyermeke volna.
- Gyakran szóba kerül, milyen fontos, szeretetteljes munkát végeznek a nevelőszülők az örökbefogadás előtt, de mi a különbség az örökbefogadó és a nevelőszülő között?
- A titkosan örökbefogadott gyerekek 68-70 százaléka nevelőszülőtől kerül az örökbefogadókhoz. 2014 óta minden 12 év alatti gyermek nevelőszülőknél él, nem kerülhet intézetbe. Ez egy hivatás, a gyermekek átmeneti nevelését vállalják addig, amíg nem adoptálják őket, de legfeljebb 18 éves korukig. Gyakran a vér szerinti szülők helyzetük rendeződése reményében nem mondanak le a gyermekeikről, de ez sajnos rossz a gyereknek, mert éveket is veszíthet, csökken az esélye az örökbefogadásnak.
A nevelőszülőnek nagyon fontos szerepe van az örökbe adásban. Gondoskodik a gyerekről, szereti, megtanítja kötődni, ugyanakkor segíti az átkötődés, a leválás folyamatát, fontos információkat ad át az örökbefogadó szülőknek, de mindeközben az elválás miatt maga is nehéz pillanatokat él meg. Az adoptáció után a gyermek érdekében fontos, hogy lehetőleg ne vágjunk el minden szálat a nevelőszülőkkel, hiszen fontos információkhoz juthatunk, illetve el kell tudnunk fogadni, hogy a nevelőszülők részei a gyermek korábbi életének.
- Sokan tartanak attól, hogy felnevelnek egy gyermeket, aki aztán hálátlanul hátat fordít nekik, mert kiderül, hogy az illetők nem a vér szerinti szülei. Mivel tesszük a legjobbat, ha elmondjuk az igazat, vagy ha nem? Ha elmondjuk, mikor és hogyan tegyük, hogy a kapcsolat kiegyensúlyozott maradjon, a gyerek ne szenvedjen lelki sérülést?
- Az nem kérdés, hogy el kell mondani, aki ma elvégzi az örökbefogadói tanfolyamot, az fel sem teszi ezt a kérdést. Ha valakiben ez felmerül, az mindenképpen valamilyen belső szorongásból ered. Például: félelem attól, ha a gyermek megtudja, akkor nem fog szeretni, vagy hátat fordít. Az célravezető, ha az örökbefogadás tényét folyamatosan tudatosítjuk, a gyermek életkorának megfelelő szinten beszélve erről. Semmiképpen sem egyszer kell leülnünk és beszélnünk erről, hanem folyamatosan kommunikálnunk kell, vagyis jó, ha ez benne van a családi történetünkben, de agyonhangsúlyozni sem célravezető. Nincs olyan titok, amire ne derülne fény egyszer, elég csak egy rosszindulatú szomszédra gondolni, ilyen helyzetnek ne tegyük ki a gyermeket. Az elhallgatás könnyen átcsaphat hazugságba. Nem az örökbefogadás ténye traumatizál , hanem az elhallgatás, a hazugság.
- Komoly dilemma az örökbefogadás előtt álló párok esetén, leendő gyermekük milyen rossz genetikai tulajdonságokat hozhat magával, kiütközik-e majd a vére. Kell-e ettől tartani? Mi a meghatározóbb: a genetika vagy a neveltetés és a környezet? Főként ez roma gyermekek esetében merül fel.
- Nincs úgynevezett "csalógén" és "lopógén". Ezek a feltételezések előítéletekből táplálkoznak. A temperamentumvonások ugyan valóban olyan személyiségvonások, amik velünk születettek , így vannak például szociálisabb vagy muzikálisabb gyerekek. De a jellemformálásban a környezetnek, a neveltetésnek van döntő szerepe. Fontos, hogy a cigány ne szitokszó legyen, hanem rengeteg pozitívummal töltsük fel: milyen ügyesen táncol, milyen szép a haja, bőre, satöbbi. A roma gyermekek örökbe fogadásánál gyakran ott van a félelem, hogy bántani, csúfolni fogják, vagy esetleg a szülőkkel együtt kirekesztik, kiközösítik a társadalomból. Aki mindezt nem tudja kezelni, tolerálni, ez tőle teljesen idegen, akkor az inkább ne fogadjon örökbe roma gyermeket. Kevés annál rosszabb dolog történhet egy gyerekkel, mint ha a szülei nem tudják őt teljesen elfogadni.
- Vajon hogy alakul, ha nem csecsemőt, hanem nagyobb gyermeket fogadunk örökbe, aki esetleg már több mindent megélt. Kialakulhat-e olyan kötődés, mint egy pici babánál, akiről kezdetektől mi gondoskodunk?
- Nagyobb gyermek örökbefogadásánál az előtörténet nagyon fontos. Nyilván, ha valaki szerető nevelőszülőknél nevelkedett, az elszakadás óriási trauma, az átkötődést elérni nehéz, de nem lehetetlen feladat. De ha a gyermek össze-vissza sodródott, több nevelőszülőnél is megfordult, nem úgy bántak vele, ahogy azt megérdemelte volna, vagy esetleg bántalmazták is, elvették a vér szerinti szüleitől, akkor ez még nehezebb. Egy traumatizált gyermek nevelésekor szakember segítségére is szükség lehet. Kutatások eredménye szerint azonban a féléves korukig örökbe fogadott csecsemők ugyan olyan jól kötődnek, mint a vér szerinti gyermekek.
- Hogy történik az első találkozás a gyermekkel?
- Ez általában egy telefonhívással kezdődik, a TEGYESZ vagy valamelyik alapítvány felveszi a kapcsolatot a várakozó szülőkkel, megkérdezik, aktuálisan fogadólépesek-e, nincs-e akadálya a gyermek érkezésének. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy az ember napokon belül kap egy babát. A mi esetünkben a kisfiunk 4 hónapos volt, amikor megkerestek minket, de rajtunk kívül több házaspárt is felhívtak, akik aztán visszaléptek.
Amennyiben a gyermek iratai alapján úgy döntünk, szeretnénk őt megismerni és esetleg örökbe fogadni, és már nevelőszülőnél él, akkor lehetőség van a személyes találkozásra. Elindul egy ismerkedés, barátkozás, csecsemőnél besegíthetünk a gondozási folyamatba, pelenkázásba, nagyobb gyermeknél is ki kell alakítani a kötődést. Ez néhány napot, vagy nagyobb gyereknél néhány hetet vesz igénybe. Ha a nevelőszülők, az örökbefogadók és a szakemberek is úgy látják, hogy az ismerkedés sikeres volt, akkor egy hónapos ideiglenes kihelyezés történik. Amennyiben a szülő úgy érzi, a gyermek nem tud beilleszkedni a családba, vagy nem tudják elfogadni egymást, ez alatt az idő alatt is vissza lehet lépni. Ha valaki meggondolja magát, akkor sem éri hátrány: nem esik ki a sorból, nem kell újra éveket várakoznia. Ebben a helyzetben fontosabb a felelős döntés, mintsem hogy a gyermeket ne tudja elfogadni a szülő. Amennyiben letelt az egy hónap és minden rendben ment, a gyámügynél hivatalosan is aláírják a papírokat, megtörténik az örökbefogadás.
2012 óta létezik a féléves örökbefogadói gyes, ami a gyermek 10 éves koráig igényelhető, a kötődés kialakítása szempontjából jó lehetőség, hogy ha a szülő otthon tud maradni, egymásra tudnak hangolódni a gyerekkel.
Ugyanakkor néhány éve kötelezővé vált az utánkövetés is, erre a TEGYESZ és néhány alapítvány jogosult. Először az örökbefogadás után 2 hónappal, majd egy évvel később kerül rá sor, ezután megegyezés, megállapodás kérdése, de 5 éves időszakot ölel fel. Az utánkövetés nem ellenőrzés, inkább egy beszélgetés a felmerülő problémákról, kérdésekről. Személy szerint örülnék, ha az utánkövetés ideje kitolódna, hisz egy 2 éves gyermekkel nincs probléma, a nehézségek inkább a pubertáskorban kezdődnek.
- Az örökbefogadás nem egy előre kipróbálható, letesztelhető dolog, hogyan, miként készülhet fel rá lelkileg az ember?
Ez is érdekelhet
- Sehogy, a vér szerinti gyermeknél sem lehet előre felkészülni, bár a tanfolyamon sok lehetséges nehézséget, konfliktushelyzet és félelmet igyekszünk megbeszélni és oldani. Erre kiválók a sorstárs tapasztalatok is.
Legjobban: