Minél idősebb valaki, annál nagyobb a bőrrák rizikója. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy ez a betegség bármely életkorban kialakulhat. Ez azt jelenti, hogy akár gyerekeknél is felléphet – igaz, ez nagyon ritkán fordul elő. A tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél diagnosztizált daganatok közül azonban a melanóma – amely a legveszélyesebb bőrrák típusok közé tartozik – a leggyakoribb.
Nem véletlen tehát, hogy számos nemzetközi szervezet azt ajánlja: az első anyajegyszűrést 20 éves kor körül már mindenképpen érdemes megejteni. Ezt követően pedig az onkodermatológusok ajánlása szerint minimum évente ajánlott megismételni, miközben havonta egyszer javasolt otthoni önellenőrzést végezni.
A bőrrákszűrések ajánlott gyakoriságát, valamint az első szűrés javasolt időpontját azonban nagyban befolyásolja a rizikófaktorok jelenléte. Ha például valaki egy új, gyanús képletet, anyajegyet vesz észre magán, vagy változást tapasztal egy már meglévő foltjával kapcsolatban, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, az életkortól függetlenül.
Az az ajánlás tehát, hogy 20 éves korban történjen az első szűrés, csak az átlagos kockázatú személyekre vonatkozik. Magas kockázati csoportba sorolható személyeknél már fiatalabb életkorban is rendszeres anyajegyellenőrzésre van szükség – hívta fel a figyelmet dr. Borbola Kinga bőrgyógyász-kozmetológus, klinikai onkológus, az Anyajegyszűrő Központ szakembere.
Milyen rizikófaktorokkal kell számolni?
A bőrrák jellemzően az évekig tartó napsütésnek, UV-sugárzásnak kitett területeken alakul ki. UV-sugárzást bocsát ki a szolárium is, amely károsítja a bőrsejteket, és olyan mutációkat hozhat létre a DNS-ben, amelyek bőrrákhoz vezetnek. Tehát az évek során összeadódó UV-terhelés, illetve a leégések és az anyajegyek száma alapvetően növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának veszélyét.
A gyermekkorban elszenvedett hólyagos égések szintén hozzájárulnak a rizikóhoz. Ha valaki öt vagy több hólyagos égést szenved el 15 és 20 éves kora között, az csaknem 80 százalékkal növeli a melanóma kifejlődésének kockázatát, illetve 68 százalékkal emeli meg a más típusú bőrrákok – például a bazalióma és laphámrák – rizikóját.
A rizikófaktorok közé soroljuk továbbá az alábbiakat:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- világos bőrszín,
- szőke vagy vörös hajszín,
- zöld vagy kék szemszín,
- gyorsan leégő vagy szeplősödő bőr,
- néhány nagy méretű vagy sok kisebb méretű anyajegy,
- bőrrákot megelőző állapot (aktinikus keratózis) megléte,
- sok szabadban töltött idő.
Ha pedig a családban az elsőfokú rokonoknál – szülők, testvérek és gyerekek körében – már előfordult bőrrák, akkor mindenképpen ellenőriztetni kell az egész családot, az érintettek életkorától függetlenül – jegyezte meg a bőrgyógyász.
Mit kell figyelni önellenőrzéskor?
A rendszeres évenkénti – bizonyos esetekben félévenkénti – anyajegyszűrés mellett nagyon fontos a havi önellenőrzés is. „Ilyenkor fel kell figyelni minden változásra, mint például a szín és a határok megváltozása, a viszketés, a kisebesedés, a vérzés. Ha ilyet tapasztalunk, bőrgyógyászhoz kell fordulni. Ugyancsak törekedni kell a rizikófaktorok kiküszöbölésére, elsősorban a fényvédelemre. Ki kell mondani, hogy a barnulás nem az egészség, hanem a bőr védekezésének jele, tehát lehetőleg csak a reggeli és délutáni, esti órákban ajánlatos nyáron szabadban tartózkodni, és már tavasztól fontos a fényvédő termékek használata, illetve a szabadon lévő testrészek fedése. Ha pedig valaki rizikócsoportba tartozik, évente iktasson be egy anyajegyszűrést” – magyarázta a szakértő.
Ez is érdekelhet
Dr. Borbola Kinga kiemelte ugyanakkor, hogy bár felnőttek esetében az anyajegy növekedése is gyanús jelnek számít, gyerekek esetében normális, ha az anyajegyek szép lassan, a testtel együtt nőnek. A hirtelen bekövetkező, gyanús növekedés, illetve a korábban lapos anyajegy kidudorodása azonban mindenképp indokol egy kivizsgálást.
