Az autizmus sokféle formában jelentkezhet, van, akinél csak enyhébb beszédzavarok lépnek fel, más esetekben a betegnek nagyon nehéz, esetleg lehetetlen kommunikáció a másokkal. Egyes autistáknak a nonverbális kommunikációs eszközök értelmezésével van gondja, vagy éppen zavartak és dühösek lesznek, ha bizonyos tevékenységekben megzavarják őket, vagy valamilyen eltérés áll be a napi rutinjukban.
Az autizmussal élőknél gyakran előfordul fokozott érzékenység a fájdalommal szemben, de néha a szokásosnál magasabb fájdalomtűrés is. Néhányan közülük gyakran akarnak ártani önmaguknak.
Autizmust jóval gyakrabban diagnosztizálnak fiúknál, mint lányoknál. Az idősebb korban vállalt terhesség is növeli a kialakulásának rizikóját – minél idősebb a szülő, annál nagyobb a valószínűsége, hogy autista gyermeke születik. A betegség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb a genetikai eredet szerepe , erre utal, hogy testvérek között előfordulása mintegy ötvenszer gyakoribb, egypetéjű ikrek között az együttes előfordulás pedig 36 százalék.
A legnyilvánvalóbb tünetei 2 és 3 éves kor között jelentkeznek, de néha már másfél éves gyerekeknél is diagnosztizálható. Fontos tisztában lenni a tünetekkel, mert a korai felismerés sokat segíthet az autizmussal élő gyerekek képességeinek fejlesztésében. Az autista gyerekek gyakran tiltakoznak a változások ellen, nem vagy ritkán használnak szemkontaktust, egyoldalúan kommunikálnak.
Visszhangszerűen utánozzák a beszédet, sokszor nem játszanak más gyerekekkel, csak ha a felnőtt segíti őket, sokszor látszólag indokolatlanul nevetnek, sírnak vagy kiabálnák. Nem értik mások szándékait, érzelmeit, válogatósak, érzékenyek az ételek színére, állagára, mások kezét húzzák a nem kívánatos tárgyakhoz.
Ez is érdekelhet
Forrás: Livestrong.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
