Biztosan önök is ismerik a mesét a gonosz királynőről, aki mindennap megkérdezte a varázstükrétől, ki a legszebb a világon. A tükör pedig minden alkalommal biztosította arról, hogy ő a leggyönyörűbb. Egyik nap azonban, a királynő legnagyobb rémületére, a tükör válasza megváltozott: azt mondta, most már a mostohalánya, Hófehérke szépsége az, amivel senki sem kelhet versenyre.
Ez a történet tökéletes példája annak, milyen karakter is egy nárcisztikus anya - írja a thehealthy.com a témáról szóló összefoglaló cikkében. A nárcisztikus személyiségzavar lényege ugyanis, hogy az érintett mindenkinél többre becsüli magát, és nem képes stabil, realisztikus módon kapcsolódni másokhoz. Szüksége van arra, hogy felsőbbrendűségéről folyamatosan megerősítsék; ezt a "visszaigazolást" többek a munkatársaikból kényszerítik ki, mások a párjuktól, és vannak olyanok, akik a gyereküktől várják el. Utóbbi csoportba tartoznak a nárcisztikus anyák, akik különféle módszerekkel érik el, hogy önigazolást, dicséretet, rajongást kapjanak a gyerektől, magyarázza Elinor Greenberg pszichológus.
Az exhibicionista versenyez, a rosszindulatú kritizál
Ennek megfelelően a nárcisztikus anyákat különféle típusokba lehet besorolni. A szakember először azokról beszélt, akiket a szakma "closet narcissist" néven emleget (a closet magyarul szekrényt jelent). Ők feszültek, idegesek amiatt, hogy nem elégedettek magukkal, ezért elkezdenek kórosan ragaszkodni valamihez vagy valakihez - például a gyerekükhöz -, és kikényszerítik másokból, hogy csupa szépet és jót mondjanak az illetőről. "Ismertem egy ilyen nőt, volt egy fia és egy lánya. A fiát az egekbe magasztalta, istenítette, állandóan dicsekedett vele, míg a lányáról soha egy szót sem beszélt. Nem tudta értékelni saját magát, így más módokat keresett arra, hogy megkapja a vágyott elismerést" - így Greenberg, aki hozzátette: a kivételes helyzetben lévő gyereknek talán még "kapóra is jöhet" egy nárcisztikus anya, hiszen mindig megkapja tőle a szükséges figyelmet és méltatást. De ha esetleg vannak más gyerekek is a családban, ők úgy érezhetik, nem részesülnek elég figyelemben, törődésben, amiből felnőttként súlyos gondok lehetnek.
Egy édesanya lehet exhibicionista nárcisztikus személyiség is (exhibitionist narcissist), erre Greenberg a következő személyes élményt hozta példának: "A lányom szerepelt egy iskolai színdarabban, amelynek a főszereplője, egy másik kislány, csodálatos munkát végzett. Az anyja reakciója azonban csak annyi volt, hogy azért volt olyan ügyes, mert ő varrta a jelmezét. Egyszerűen képtelen volt értékelni a gyereke tehetségét."
Mike Gallagher klinikai szakpszichológus szerint az ilyen szülő úgy érzi, minden tehetségét neki köszönheti a gyereke, akinek azonban a hibáiért, hiányosságaiét már nem vállal felelősséget. Mint kiemelte, ez a fajta viselkedés negatívan befolyásolhatja a gyerek fejlődését, önbecsülését. Greenberg azzal egészítette ki a magyarázatot, hogy sokkal rosszabb, ha az anya exhibicionista nárcisztikus személyiség, mintha az apa lenne az, hiszen a gyerekek a korai éveikben mélyebben kapcsolódnak az anyjukhoz. Amennyiben pedig a gyerek történetesen lány, a helyzet még komolyabb lehet.
"Az anyák gyakran versenyeznek a lányaikkal, gondoljunk csak Hófehérke történetére. A valóságban is sokan vannak, akik állandóan meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a lányuk nem olyan csinos, mint ők. Ez azonban folyamatos szorongást idézhet elő a gyerekben, ami az érésével párhuzamosan egyre csak nőhet" - részletezi Greenberg.
A következő típus megértéséhez képzeljünk el egy alsó középosztálybeli családot. Az anya háztartásbeli, az apa a kenyérkereső. Amikor a lányuk felnő, saját vállalkozást indít, amit aztán komoly összegért elad. Amikor ezt elújságolja az édesanyjának, ő ahelyett, hogy gratulálna, csak annyit mond: "Azt hiszed, jobb vagy nálam? Nem, soha nem is leszel jobb." Az ilyen típusú anyák bukott nárcisztikus személyiségek (failed narcissist).
"Normál esetben a gyerekek azt szeretnék, hogy a szüleik büszkék legyenek rájuk. Az előbb ismertetett anya azonban erre soha nem lenne képes; ő úgy érzi, kudarc az élete, és azt akarja, hogy a gyereke is elbukjon. Az anya retteg attól, hogy a gyerek felülmúlja őt, és majd lenézi emiatt. A nárcisztikus személyiségeknek mindig felsőbbrendűnek kell maradniuk, még akkor is, ha a gyerekükről van szó" - így Greenberg, aki úgy folytatta, az anya-lánya kapcsolatot súlyosan rombolhatja az anya fentebb ismertetett viselkedése. Az anya ugyanis folyamatosan degradálhatja a lánya teljesítményét annak érdekében, hogy fenntartsa vezető pozícióját, hangsúlyozza Greenberg.
Léteznek rosszindulatú nárcisztikusok is a szakemberek (malignant narcissist) szerint. Az ilyen anya úgy köszönti a fiát, amikor hosszú hónapok után először találkoznak, hogy felsorolja, mi nem tetszik neki a megjelenésében, miért úgy néz ki, ahogy. Fiatalabb korában valószínűleg sokan aranyosnak gondolták, pedig valójában egy szadista emberről van szó, aki élvezi, ha fájdalmat okozhat másoknak. Ez az oka annak, hogy azok a gyerekek szenvednek el leginkább mentális vagy emocionális abúzust, akiket rosszindulatú nárcisztikus anya nevelt.
Mi a megoldás?
A nárcisztikus anyák gyerekeinek érdemes lehet felkeresniük egy pszichológust. A szakemberrel való közös munka során az érintett ugyanis megértheti, hogy az elvárások, amiket vele szemben támasztottak, illetve a mód, ahogy kezelték őket, nem egészséges, nem normális. A terápia abban is segíthet, hogyan birkózhatnak meg ezekkel a tapasztalatokkal. Sajnos azonban sok gyerek nincs tisztában azzal, hogy az édesanyjuk viselkedése kóros, ők így értelemszerűen nem is tudják, hogy segítségre volna szükségük.