Leküzdendő betűhegyek
A diszlexia, az olvasási nehézség a leggyakoribb tanulási zavar. A következőkben olyan tünetekről, szokásokról lesz szó, amelyek sok későbbi diszlexiásnál megmutatkoznak. E tünetek megléte azonban nem bizonyítja száz százalékosan, hogy diszlexiára hajlamos a gyerek és a hiányuk nem is zárja ki azt. Csupán olyan előjelekre utalnak, amikből nagy eséllyel alakul ki ilyen probléma. Azonban, ha mind az iskolakezdés előtti, mind az iskolakezdés utáni időszakra jellemző ismertetőjegyek közül legalább öt-öt ráillik a gyerekre, akkor feltehető, hogy fennáll a diszlexia kockázata. Ezzel komolyan kell foglalkozni, mielőbb szakemberrel kell megvizsgáltatni a gyereket.
Diszlexiára utaló jelek az óvodáskorban:
- A gyerek gondolkodása gyorsabb, mint a cselekedetei.
- Feltűnően nagy különbség van a jó és rossz napjai között.
- Vagy kimaradt, vagy nagyon rövid ideig tartott a kúszó-mászó időszaka a járni tudás előtt.
- Másokhoz képest késve indult el, és mozgása bizonytalan, koordinálatlan.
- Nehezen köti meg a cipőfűzőjét, és sokszor van problémája a gombolással.
- Bizonytalanul mozog a lépcsőn.
- Gyakran olyan dolgokban is elesik, amelyek nincsenek is ott.
- A fent és a lent, a jobbot és a balt nem tudja megbízhatóan megkülönböztetni.
- Nehezen bánik a késsel, villával, ollóval.
- Ha fest, gyakran túlmegy a papír szélén, nehezére esik az ecsetkezelés.
- Nehezen tanul meg kerékpározni, síelni, vagy úszni.
- Saját szavakat kreál, több létező szó összevonásából,
- Másokhoz képest késve tanul meg beszélni, és beszédhibái vannak,
- Nem szívesen tanul mondókákat, gyerekdalokat, de egyébként könnyen megjegyzi az őt érdeklő dolgokat.
- Felszólításra sem tudja a bemutatott egyszerű ritmust lekopogni.
- Nem szereti a memória, illetve puzzle játékokat, vagy saját "szabályokat" állít fel.
- Gyakran kapkod, máskor pedig feltűnően lassú.
Iskolakezdés utáni tünetek:
- Nem tanulási szituációkban feltűnően éber, figyelmes és érdeklődő.
- Játék közben teljes figyelmével arra koncentrál.
- Könnyen eltéríthető a figyelme, mindent meghall, meglát, a nem fontosat a fontostól nehezen tudja megkülönböztetni, elválasztani.
- Álmodozó, gyakran csak testben van jelen.
- Görcsös, görnyedt, vagy más módon rossz a tartása
- Feltűnően nehezen jegyzi meg a betűket és/vagy szavakat, számokat.
- Gyakran dörzsöli a szemét, pislog, és arra panaszkodik, hogy nem lát jól.
- Elmosódottnak látja a betűket vagy számokat.
- Nehezen tanul verseket, és más szó szerint megtanulandó szöveget
- Problémái vannak az egyszeregy megtanulásával.
- Nehezen ért meg hallott dolgokat, mintha baj lenne a hallásával.
- A térben rosszul tájékozódik, bizonytalan az időérzéke.
- A feladatokat gyakran félbehagyja, azok befejezését a végtelenségig halogatja.
- Kerüli a kihívásokat.
- Gyakran zaklatott a beszéde, szószátyár, locsogó, időnként túlmozgásos és mozgáskényszert mutat.
- Nehezen érthető, elmosódó a beszéde, mintha keresné a szavakat, szókincse szegény.
- Gyakran agresszíven reagál, dühkitörések gyakran előfordulnak
- Alacsony az önértékelése, kisebbrendűségi érzései vannak.
- Visszahúzódó, bátortalan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rettegett számok
A diszkalkulia, a számolási gyengeség, kevésbé ismert és felismert, mint az elsősorban az olvasásnál megnyilvánuló diszlexia, de a valóságban ez is nagyon elterjedt probléma. A diszkalkulia azt jelenti, hogy a gyereknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, nagyságokról és a matematikai műveletekről. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, számok megfordításában és egy sor más, jellegzetes módon mutatkoznak meg. Ezek a hibák azonban valójában csak az eredetileg meglévő, az átlagostól eltérő érzékelésből, információ-feldolgozásból és az ehhez kapcsolódó akaratlan figyelmetlenségből fakadnak.
A tipikus diszkalkuliás gyerek értelmes, sőt sokszor nagyon értelmes gyerek, aki azonban az iskolában a számtanórán a vele szemben támasztott követelményeknek egyszerűen nem tud megfelelni. Ez a frusztráció azután ráterjed a szülőkre is, talán még inkább, mint az olvasási problémáknál, mert a szülők nehezen értik, hogy mit nem ért a gyerek.
A későbbi diszkalkuliára utaló jelek már az iskolakezdés előtt megmutatkoznak, és az első iskolai évben további jellegzetes tünetek jelentkeznek. Ugyanakkor még inkább igaz, mint az olvasásnál, hogy vannak gyerekek, akik anélkül, hogy diszakalkuliások lennének, ugyancsak nehézségeik vannak a számolásnál. Ezért nehezebb beazonosítani, mint a diszlexiásokat. Ha a következőkben felsorolt ismérvek közül legalább öt esetében igen a válasz, akkor komoly esély van arra, hogy a gyereknek diszkalkuliája van.
Diszkalkuliára utaló jelek:
- A gyereknek feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatokhoz, és nagyon hamar kimerül ezek megoldása közben.
- A mennyiségeket, számokat, nagyságokat, formákat és a távolságokat hibásan, rosszul ítéli meg.
- A számfogalom és a fizikai mennyiség közötti összefüggést nem érti meg
- A számolási szimbólumokat - plusz, mínusz, szorzás stb. - nem mindig ismeri föl, illetve fölcseréli ezeket egymással.
- Az intenzív gyakorlás ellenére sincs érdemi haladás, amit megtanul, azt nagyon gyorsan elfelejti.
- Számjegyeket kihagy.
- Nehézségei vannak a tízes számkörből a százasba, ezresbe és így tovább való átlépésnél.
- Nehézségei vannak a számsorok folytatásával.
- Bizonyos számoknak a számjegyeit felcseréli, például a 67-et és a 76-ot.
- A nagyon hasonlóan csengő számokat - pl. a 19-es és a 90-et felcseréli.
- Fejszámoláskor nem tudja megjegyezni a közbülső eredményeket.
- Az egyszeregy megtanulásával komoly nehézségei vannak.
- Ha 6-ot, illetve 9-et kell írni, olvasni, vagy a számolásnál használni, gyakran felcseréli őket.
- A hasonló külsejű számokat - pl. a 6-ot és az 5-öt felcseréli egymással.
- A másoláskor sokszor hibázik a számok leírásánál.
- Ha térben, vagy időben lezajló folyamatokat kell visszaadni, akkor ezek érzékelésével és megfogalmazásával problémái vannak.
- Ha szöveges feladatot kap, vagy a számtanpéldához kiegészítő szöveg is van, akkor sokkal nehezebben tudja megoldani ezeket a példákat.
- Ha ellentmondó eredményekre jut számolás közben, ezt nem veszi észre.
Az engedetlen ceruza
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban. Gyakran társul a diszlexiával.
A diszgráfia tünetei:
Ez is érdekelhet
- Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.
- Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra. Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát.
- A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.
- A helyesírási hibák között igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni - kettőz ott, ahol nem kéne, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kéne. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is - elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja.
- A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö...) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése, különösen nehéz a számára.
- Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget. Írástempója ilyenkor még lassabb, mivel hol a másolandó szöveget, hol a füzetét nézi. Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia.
- Mivel lassan dolgozik, lemarad. A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki; a mondat egy része is hiányozhat. Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy). A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat. A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi. Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás.
- A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet.
- Mivel kevés a gyermek sikerélménye, idegesen kezd az íráshoz, ez a további hibák oka lehet.
Forrás: www.tanulasmodszertan.hu
