A németajkú országokban, így Ausztriában, Svájc egyes területein, Németországban sok szokás nagyon hasonlít ahhoz, ami nálunk is tradíció. Az ünneplés már december hatodikán elkezdődhet, Szent Miklós ünnepén, és a Mikulás kísérője, a feketébe öltözött krampusz is a karácsonyi időszak jellegzetes szereplője, aki a rakoncátlan gyermekek „büntetéséről” gondoskodik.
Az ajándékokat a Jézuska hozza, a gyermekeket csengőszó hívja a karácsonyfához december 24-én este, és sok család részt vesz az esti vagy éjféli misén. Ezekben az országokban a karácsonyi, adventi vásároknak is nagy hagyománya van, ezekben apróbb ajándéktárgyakat, kézműves termékeket, édességeket, díszeket lehet kapni, meg persze az elmaradhatatlan forralt bort, puncsot , sült gesztenyét.
Lengyelországban (sok más katolikus országhoz hasonlóan) a karácsony estét megelőző napokban böjtöt tartanak. A böjt után következik a családi körben, közösen elfogyasztott ünnepi lakoma. A feldíszített karácsonyi asztal fontos „része” a vendégek részére a terítő alá rejtett pénz, mely jó szerencsét és bőséget hoz a családtagoknak.
A hagyományos karácsonyi vacsora 12 fogásból áll, ezzel a későbbi apostolokra utalnak. Gyakran egy-egy üres terítéket is kiraknak, az angyaloknak vagy éppen az eltávozott szeretteknek. A legnépszerűbb ételek közé tartozik a rántott hal, a halleves, a burgonyasaláta, a pácolt hering, a céklaleves vagy a káposzta. Vacsora után bontják ki az ajándékokat, ezt követően pedig a családtagok együtt vesznek részt az éjféli misén.
A skandináv országokban, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Izlandon a karácsonyi készülődés december elsején indul, ilyenkor nyitják ki az első ablakot az igen népszerű adventi kalendáriumokon. Karácsony esete a családtagok együtt ünnepelnek, gyakran énekelnek vagy táncolnak a feldíszített karácsonyfa körül. Az ajándékokat Karácsony apó hozza a gyermekeknek, őt apró manók segítik a munkában. Sok helyen ezeknek a manóknak édességet vagy zabkását tesznek ki, hogy ezzel is biztosítsák a támogatásukat az új évben.
Svédországban a karácsonyi ünneplést egy másik fontos esemény előzi meg, Szent Luca napja , december 13-án. Ilyenkor a család legidősebb leánygyermeke vagy a megválasztott Lucia énekkel köszönti a családtagokat, ismerősöket, és süteményeket ajándékoz nekik. A karácsonyi vacsorák, ebédek jellegzetes fogásai közé tartozik a sült liba, pulyka vagy kacsa, a párolt káposzta, a karamellizált burgonya, a mandulás rizspuding.
Ez utóbbinál a süteményben egy egész mandulaszemet is elrejtenek, ennek megtalálója apró ajándékot kap. Svédországban természetesen karácsonyi svédasztallal ünnepelnek, melyen megtalálható például sült sonka, a húsgolyók, a lazac, a pácolt hering. A legnépszerűbb ital a glögg, vagyis a forralt bor.