Magyarország demográfiai helyzete cseppet sem irigylésre méltó. Egyre kevesebben vagyunk, a társadalom lassan de biztosan elöregedik, ráadásul a munkaképes korúak közül sokan külföldön keresnek megélhetést. S ez egyre nagyobb terhet rak a szociális ellátórendszerekre. Csak az elmúlt év első tíz hónapjában közel 26 ezer fős volt a népességfogyás, a halálozások ugyanis ennyivel haladták meg az élve születéseket. Ha egyáltalán nem volnának abortuszok, akkor nem fogyást, hanem enyhe növekedést mutatna a népességszám . Csakhogy az elhajtott magzatokat nem véletlenül nem engedik megszületni, az esetek többségében az anya körülményei olyanok, hogy nem tudná felnevelni a gyermeket.
Az esetek 97 százalékában az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozva szakítják meg a terhességet - mondta Kisfalvi István, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa nemrégiben az M1 tévében. Ez alatt azt kell érteni, hogy az anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozná, ha gyermeke születne. A további esetekben azért történik meg az abortusz, mert a terhességet bűncselekmény okozta, vagy mert az anyának súlyos betegséget okozna, esetleg a magzat súlyos fejlődési rendellenességgel jönne világra.
Magyarországon 1969-ben végezték el a legtöbb művi terhességmegszakítást , 206 817-et, napi 567-et, ami egy őrületesen magas szám. Az abortuszok száma azóta - egy-egy megtorpanással - folyamatosan csökken. Tavaly a csúcsponti adatnál 85 százalékkal kevesebb, 31 176 beavatkozásra került sor, ami az egy évvel korábbinál 4,5 százalékkal alacsonyabb. De ez még mindig több mint 85 az év minden napján. A művi vetélések száma az előző évihez képest mérséklődött, a születéseké pedig kissé emelkedett, így 2015-ben száz élveszületésre 34 terhességmegszakítás jutott, szemben a 2014. évi 36-tal. És ez az adat sem fest jól, ha csak az elpazarolt biológiai életek számára gondolunk. Ez azért is szomorú, mert Magyarországon számos gyermektelen pár fogadna örökbe gyermeket, de erre jelenleg éveket kell várni.
A terhességmegszakítások életkori jellemzőjében jelentős elmozdulás történt, ugyanis 2010 és 2012 között a legtöbb beavatkozást - a három év átlagosan 8397-et - a 30-34 éves korosztályban végezték, míg 2013-ban és 2014-ben már a 20-24 éves nők kérték a legtöbb abortusz műtétet, két év átlagában 7222-t. Ez arra utalhat, hogy a nők a gyermekvállalást későbbre akarják tolni.
Kemény szabályok sok kivétellel
A terhességmegszakítást szigorúan szabályozzák , csak a magzat 12 hetes koráig - kiskorúak esetében a 18-ik hétig - szabad elvégezni a beavatkozást. Ettől kizárólag igazolt kromoszómaeltérés vagy ultrahangvizsgálattal felismert súlyos magzati rendellenesség esetén lehet eltérni. Amennyiben egészségileg indokolt, mert az anya például a magzatot súlyosan károsító gyógyszeres - általában pszichiátriai - kezelésben részesül, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza a műtétet, illetve bizonyos mentességet élveznek a kiskorúak, a munkanélküliek, illetve a segélyezettek is. Egyébként azonban fizetni kell, aminek összege több tízezer forint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nők számára - azok után, hogy felkeresik az orvost az abortusz iránti kérelmükkel - időt kell teremteni a döntésük átgondolására. Ezt úgy érik el, hogy miután az orvos megállapította a terhességet, a vizsgálati eredményről szóló dokumentumokkal a pácienst elküldi a Családvédelmi Szolgálathoz , de a védőnő a szükséges jegyzőkönyvet csak három munkanap elteltével adhatja ki.
A terhességmegszakítások száma az iskolázottsággal, az anyagi helyzettel, sőt a lakóhellyel is szorosan összefügg. A KSH adatai szerint a különbségek jelentősek és növekvő mértéket mutatnak, mivel hat-hétszer annyi terhességmegszakítás jut 100 élveszületésre a nyolc osztályt vagy ennél kevesebbet végzett nők körében, mint az egyetemet vagy főiskolát végzetteknél. Konkrétan a legfeljebb nyolc osztályt végzett nők körében 2011-ben 100 élve születésre 96 abortusz jutott, az egyetemet vagy főiskolát végzettek között azonban csak 13. Ha a lakóhelyeket nézzük, az ország legszegényebb észak-magyarországi és dél-dunántúli régióiban átlagosan kétszer annyi az abortusz, mint a legtöbb GDP-t előállító nyugati területeken, vagy Budapesten.
A terhességmegszakítások több mint 70 százalékát pedig olyan nőkön végezték el, akik nem védekeztek vagy pedig csak megszakításos módszerrel próbálták elejét venni a terhességnek.
Kisfalvi István felhívta a figyelmet, hogy a terhesség megelőzésére a megszakított közösülés és a naptármódszer nem megbízható, ezért az óvszert javasolják, amely nemcsak a nem kívánt terhesség, de a különböző szexuális úton terjedő betegségek ellen is véd. (A terhességmegszakítások demográfiai jellemzőiről itt bővebb ismertetés is található .)
Mi több, annak ellenére, hogy a piacon gyakorlatilag az összes modern fogamzásgátlási módszer szabadon hozzáférhető, a célcsoport több mint egyharmada nem tartja fontosnak vagy lehetségesnek ezek használatát, beleértve azokat is, akik egyáltalán nem terveznek gyereket a közeli jövőben - írta Cseh Katka nőgyógyász. Szerinte felmérések hiányában az okokat főleg csak találgatni lehet, de számos orvos és szociális szakember véleménye szerint tb-támogatás nélkül a korszerű fogamzásgátlás rengeteg ember számára egyszerűen megfizethetetlen .
A helyzetet súlyosbítja a szexuális ismeretek hiánya. Sokan azt sem, tudják, hogy a megszakításos módszer kiugróan a legmegbízhatatlanabb eszköz. Egy év alatt a kizárólag így védekezők átlagosan egyharmada esik teherbe, míg fogamzásgátló tabletta mellett ezerből csupán 1-5 terhesség következik be.
Ez is érdekelhet
Így habár a terhességmegszakítások száma folyamatosan csökken Magyarországon, a legszegényebb és a legkevésbé iskolázott rétegek mutatói elég rosszul állnak. A művi tehességmegszakítások sok vonatkozásban követik azt a tendenciát, amit az ország általános egészségi és egészségügyi helyzete mutat . A legfelsőbb rétegek pozíciója a nyugati állapotoknak felel meg, a legalsóbb tizedé a fejlődő országokéra hajaz.
