"Rendkívül csekély bizonyíték utal arra, hogy a képernyő előtt töltött idő problémát okozna a szociális készségek fejlődése terén" - hangsúlyozta Douglas Downey, az Ohio Állami Egyetem szociológus professzora, a kutatás vezetője. A szakembert akkor kezdte jobban foglalkoztatni a kérdés, amikor néhány évvel ezelőtt egy kisebb vita kerekedett közte és a fia, Nick között egy családi pizzázás alkalmával. "Elkezdtem kifejteni neki, mennyire szörnyű a korosztálya a szociális készségek szempontjából, aminek talán az lehet az oka, hogy sok időt töltenek a képernyők előtt. Nick megkérdezte tőlem, honnan tudom ezt ennyire biztosan. Amikor pedig utánanéztem, valóban nem találtam szilárd bizonyítékot a felvetésre vonatkozóan" - árulta el a kutató.
Morális pánik a technológia miatt
Benjamin Gibbsszel, a Brigham Young Egyetem szociológus docensével összefogva ezért Downey útjára indított egy tanulmányt annak felderítésére, változott-e, és ha igen, miként változott az évek során a fiatalok szociális kompetenciája. A két kutató ehhez egy hosszú távú amerikai felmérés adatait használta fel. Összesen mintegy 30 ezer gyermek adataiból dolgozhattak, akik egy része 1998-ban (hat évvel a Facebook indulása előtt), másik része 2010-ben (az első iPad kiadásának évében) kezdett óvodába járni. A gyerekeket több alkalommal is értékelték tanáraik és szüleik ötödik osztályos korukig szociális készségeik szempontjából.
Az elemzés szerint a 2010-es generáció egyáltalán nem bizonyult szociálisan fejletlenebbnek, mi több, a tanárok értékelései alapján némileg még jobb is volt mind az interperszonális készségek, mind az önkontroll terén. Még azoknál a gyermekeknél is hasonló fejlettségről árulkodtak a számok, akik a legtöbb időt töltötték a képernyők előtt a két csoportból. Valójában egyetlen kivételt találtak csupán a kutatók: azok a gyerekek voltak kis mértékben alulfejlettek a szociális készségek terén, akik naponta többször is hozzáfértek az online játékokhoz és közösségimédia-oldalakhoz . "De ez is csak elég kismértékű hatásként jelentkezett" - szögezte le Downey.
"Összességében nagyon kevés bizonyítékot találtunk arra vonatkozóan, hogy a képernyőidő károsította volna a szociális készségeket a gyermekek legtöbbjénél" - fogalmazott a szakember. Kitért rá, bár kezdetben meglepték az eredmények, később rádöbbent, hogy semmi oka sincs kételkedni azok valódiságában. "Minden korosztály tagjai hajlamosak elkezdeni aggódni a fiatalabbakért az én koromban. Ez már régóta így van. Ezek az aggodalmak gyakran magukban foglalják az új technológiák miatti morális pánikot. A felnőttek aggódnak, amikor a technológiai változás elkezdi aláásni a tradicionális kapcsolatokat, főként a szülő-gyermek kapcsolatot. A maguk idejében a telefonok, az automobilok vagy éppen a rádió bevezetése is morális pánikot idézett elő a felnőttek körében, mert a technológia lehetővé tette, hogy a gyermekek nagyobb autonómiát élvezzenek. A képernyő alapú technológiák miatti félelem valószínűleg csak a technológiai változásra adott legújabb pánikreakciót képezi" - magyarázta Downey.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány az American Journal of Sociology című folyóirat 2020. januári számában jelent meg.
Forrás: news.osu.edu
