A seb, vagyis a bőrön lévő folytonossági hiány, nyitott sérülés is számtalanféle lehet aszerint, hogy milyen erő, eszköz okozta, mekkora kiterjedésű felületen jelent meg, illetve milyen mélységre hatolt. Leírhatók aszerint is, hogy milyen fájdalommal, milyen intenzitású vérzéssel jár, milyen sebüreg és sebszélek nyíltak meg, és mekkora a sebfertőzés veszélye. Így a mechanikai hatás okozta sérülések közt megkülönböztetnek metszett, vágott, zúzott (horzsolt, roncsolt), szúrt, szakított, harapott, lőtt stb. sebeket.
A legkisebb fertőzésveszély a metszett és a vágott sebeknél van, ezeknél a sebszélek összeillenek. (Ilyen a nem baleset során, hanem sebészi beavatkozás miatt ejtett műtéti seb is.) A horzsolás felszíni, nem mélyre ható seb, csupán hámsérülés, de nemegyszer szennyezett tárggyal vagy talajjal érintkezve jön létre, így fertőtlenítésre ennél is szükség van.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
A fertőtlenítőszerek között alapvetően abban van különbség, hogy más a hatóanyaguk. A jód és klórhexidin tartalmú szerek mellékhatása, hogy citotoxikusak, ami annyit jelent, hogy a fertőtlenítés mellett visszavetik a sebgyógyulást, mivel károsítják a sejteket.
A mélyre hatoló szúrt és a szabálytalan sebszélekkel tátongó szakított sebek esetében fokozottan számolni kell a fertőzés lehetőségével, és különösen nagy ennek a veszélye a harapás okozta sérüléseknél.
Az "ideális" fertőtlenítőszer az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:
- színtelen: egy helyileg használt szer nem befolyásolhatja a seb általános megjelenését.
- a helyileg, sebben alkalmazott készítmény segíti a sebgyógyulási folyamatot.
- különösen krónikus sebek esetén, amikor a helyi kezelések meglehetősen hosszú időtartamúvá válnak, nagyon fontos, hogy az alkalmazott termék ne váltson ki allergiás reakciót.
- a lehető legkevesebb szisztémás mellékhatás kialakulása érdekében a helyileg alkalmazott anyagok felszívódásának a lehető legalacsonyabb mértékűnek kell lennie.
- széles antimikrobiális hatásspektrum és gyors behatási idő
- hatékonyság a rezisztens baktériumokkal szemben: jelentős kihívás krónikus sebek esetében a rezisztens baktériumok általi fertőzés, főleg az MRSA.