Mivel a hidegebb, párás időszak számos vírus terjedésének kedvez, a megterhelt immunrendszer vitaminszükséglete is megemelkedik. Bár mindegyiknek fontos szerepe van, elsősorban a vízben oldódó vitaminok fokozott bevitelére érdemes odafigyelni. Kiváló téli vitaminforrások lehetnek a káposztafélék, a gyökérzöldségek – pl. fekete retek, cékla, sárgarépa – a hagymafélék, a száraz hüvelyesek, a gyümölcsök közül a sütőtök, déligyümölcsök, alma, a gránátalma, a téli körte, a szárított gyümölcsök (cukortartalmuk miatt ezekkel bánjunk óvatosan!), az olajos magvak, a gyógynövények közül pedig nem utolsó sorban a csipkebogyó mind-mind hozzájárulhatnak a megfelelő vitaminbevitelhez.
A téli hónapok során az immunrendszer erősítése, a légúti fertőzések megelőzése, valamint a sebgyógyulás elősegítése érdekében megfelelő mennyiségű antioxidáns hatású C-vitamin fogyasztása javasolt. Ennek a vitaminnak fontos szerepe van a kollagéntermelésben, amely az elsődleges védelmi vonal, a bőr egészségéhez nélkülözhetetlen. Ha táplálkozással nem tudjuk a szervezetbe juttatni, természetes C-vitamin-készítményt válasszunk, mely a tiszta aszkorbinsavval ellentétben, ezekben jelen van minden olyan kísérőanyag, amely hatékonyabbá teszi a szervezet számára a C-vitamin hasznosítását.
Miből fogyasszunk többet?
Mindemellett természetesen az A-, B-, E- és D-vitaminok pótlása is nagyon fontos. Az A-vitamin például fontos a megfelelő látáshoz, ami az őszi-téli időszakban kifejezetten előnyös. Emellett gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is van. A B1-vitamin pedig energiával tölt fel, jót tesz az idegrendszernek és elűzi a depressziót, míg a B6 a hideg időszakban tapasztalható megnövekedett hajhullás ellen kiváló. Az immunrendszer és a bőr is meghálálja az E-vitamint, főként gyulladáscsökkentő hatása miatt. A napfény hatására termelődő D-vitamin mennyisége is igencsak megcsappan ebben az időszakban, ami számos egészségügyi problémához vezet. Fontos, hogy K2-vitaminnal kombináljuk, mert a D3-vitamin együtt tudják csak hatékonyan biztosítani a csontok, erek és nem utolsó sorban a szív egészségét.
Fontos ásványi anyagok és nyomelemek
A téli időszakban ráadásul nem csak a vitaminokra, hanem ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van az egyensúly fenntartásához.
Az idegrendszer megfelelő működésében fontos szerepet játszik a magnézium, mely csökkenti a stressz káros hatásait, az izomfeszültséget és a depressziót, valamint a szelén, mely nélkülözhetetlen az idegrendszer és az idegsejtek működéséhez. Kiváló magnéziumforrás a banán, az olajos magvak, szárított gyümölcsök, halak, és többek között a barna rizs, míg szelénhez a brokkoliból, hagymákból, narancsból, avokádóból, tonhalból, húsokból és belsőségekből is hozzájuthat szervezetünk.
A nátrium és a kálium együttesen járulnak hozzá a szervezet sav-bázis egyensúlyához, a folyadékterek fenntartásához, valamint a megfelelő ideg- és izomműködéshez. Ezeknek az ásványi anyagoknak együttesen van szerepük a sav-bázis egyensúly és a folyadékterek fenntartásában, az ideg- és izomműködésben, valamint a glukóz és az aminosavak szállításában. Általában a nátriumhiány nem gyakori, sőt inkább a túlzott bevitele jellemző, káliumot pedig számos gyümölcsben, zöldségben találhatunk, de akár készítményekkel is pótolhatjuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jódról sem szabad megfeledkezni, a pajzsmirigyhormonok működéséhez nélkülözhetetlen, így fontos szerepe van az anyagcsere, a növekedés és az idegrendszer működésének szabályozásában. Jódhoz tengeri állatok fogyasztásával vagy jódtartalmú táplálékkiegészítőkkel juthatunk, ha nem pótoljuk, elhízás, depresszió, érrendszeri elváltozások léphetnek fel.
A vas szintén fontos a szervezet számára, hiánya komoly egészségügyi problémákat okoz, fáradékonyság, vérszegénység, gyenge immunrendszer tapasztalható. Felszívódását a C-vitamin és a folsav segítik igazán. Húsok és belsőségek fogyasztásával elősegíthetjük bevitelét.
Rézre is szüksége van a szervezetnek, főként a vérképzéshez és az idegrendszer működéshez. Komoly betegségekkel jár hiánya: emelkedett koleszterinszint, szív- és érrendszeri elváltozások, vérszegénység. Hüvelyesekből, májból és teljes kiőrlésű gabonákból juthatunk hozzá. Azonban, ha túl sok vasat viszünk be, azzal rontjuk a réz hasznosulását.
Az olyan nyomelemeknek, mint a króm, cink vagy a mangán, nagy szerepük van a szénhidrát-anyagcserében, többek között az inzulin termelődését és megfelelő hatásmechanizmusát támogatják. Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, húsok, sajtok, máj, tojás és olajos magvakat érdemes fogyasztani, különben koszorúér vagy cukorbetegség kialakulásával is számolni kell.
