Kovács-Varga Barbara gyermekápolóval, a Szoptatni trendi kampány magyarországi koordinátorával a többi között erről is beszélgettünk.
HáziPatika.com: Szoptatni tényleg trendi? Miért volt egyáltalán szükség erre a kampányra?
Kovács-Varga Barbara: Szeretnénk, ha a fejekben végre rend lenne, és a szoptatás , hosszan szoptatás is elfogadottabbá válna. A trendi elnevezéssel nem úgy gondolunk a szoptatásra, mint egy mostanság menő dologra, hanem azt szeretnénk hangsúlyozni vele, hogy szükség van ilyen kampányokra, mert nem hogy a társadalom, de sajnos a hazai szakemberek sem haladnak a korral. Javarészt még a 80-as évekbeli elvek vannak a fejükben, és hiába járnak továbbképzésekre, vannak, akik egyszerűen nem hajlandóak átállni az újabb nézetekre.
Hogy mire gondolok? Ott van például a háromóránkénti szoptatás elve, amelyet mára már felváltott az igény szerinti szoptatás, sokan mégis még mindig az előbbit sulykolják az anyukáknak. Vagy ha mondjuk nem indul be egy anyukának rögtön a teje, akkor azonnal nyomják a tápszert, a babavizet, babateát meg társaikat. És pont ezért, mert a szakemberek sem úgy viszonyulnak a szoptatáshoz, ahogy kellene, a társadalom felé sem az van kommunikálva, aminek normálisnak kellene lennie. Ha például most itt ebben a kávézóban, ahol ülünk, egy anyuka mellre tenné a babáját, biztos vagyok benne, hogy az ittlévő emberek 90 százaléka mutogatna, vagy szólnának a pincérnek. Miközben például fejlettebb országokban semmi probléma nincs abból, ha egy anya egy kávézóban szoptatja meg a gyermekét.
De van remény, a napokban értesültem, hogy társadalmi szinten négy nagy centrum férfi neonatológusa összefogott a szoptatás ügyében, és Zalaegerszeg, Budapest, Debrecen intézményei létrehoznak egy deklarációt, amit a minisztérium elé terjesztenek.
HáziPatika.com: Miért idegenedtünk el ennyire a szoptatástól?
K.V.B.: Ez a hozzáállás a 70-80-as években alakult ki, amikor nagy "divat" lett a korai elválasztás, a korai hozzátáplálás. Sajnos arra kényszerültek a nők, hogy a jobb megélhetés reményében korábban menjenek vissza dolgozni. Akkoriban még működtek bölcsik, ovik a munkahelyeken, így a gyermeket "vitték dolgozni" magukkal, és 3 óránként, mikor szünet volt, lementek gyorsan megszoptatni őket.
HáziPatika.com: A korai tápszerezés és három óránkénti szoptatás helyett mi lenne akkor a normális? Már ha van ilyen.
K.V.B.: Mindenkinek más a normális, éppen ezért a WHO a kizárólag igény szerinti szoptatást preferálja, azaz a baba bármikor mellre tehető, félóránként vagy akár 5 percentként, az ő igényeihez igazodva. A kizárólagosság pedig azt jelenti, hogy semmi mást nem adunk neki, tehát nem kezdjük el négy hónaposan tuszkolni a babapürét, babavizet, nem adunk cumit, cumisüveget, semmit. Ez ma az irányelv, itthon mégis erősen tartja magát a 80-as évekbeli szokás. Akkor úgy tartották normálisnak, pedig valójában az lenne a normális, ha mindenkinek személyre lenne szabva.
HáziPatika.com: Az igény szerinti szoptatással kapcsolatban hallottam olyan kritikát, hogy azért nem jó, mert csak elkényeztetjük vele a gyereket.
K.V.B.: Nem igazán tudom, hogy egy három hónapos gyereket hogyan lehetne ezzel elkényeztetni. Mi is akkor eszünk, amikor akarunk, amikor éhesek vagyunk, senki nem szabja meg nekünk, hány óránként lehet. Én is sokszor megkapom a mai napig a kislányommal, hogy nem kellett volna folyton felkapkodnom, amint megnyikkant. Pedig valójában a baba a sírással kommunikál, máshogy nem tudja elmondani, hogy mi a baja, a világnak pedig válaszolnia kell a sírásra. Ha nem válaszolunk, az később frusztrációkhoz is vezethet, akár tini- vagy felnőttkorban. Hiszen hatással van az ember életére, hogy mennyit foglalkoztak vele kicsit gyerekkorától kezdve.
HáziPatika.com: Rendben, hogy igény szerint, de milyen hosszan?
K.V.B.: A WHO ajánlása szerint a csecsemők számára az első hat hónapban a kizárólagos szoptatás lenne a legideálisabb, és a kiegészítő táplálkozás mellett a szoptatást akár a gyerek kétéves koráig vagy még annál is tovább folytatni lehetne. Ameddig a baba és a mama igényli. Ha szétnézünk a nagyvilágban, van olyan ország, ahol 4-5 éves korig is szoptatnak, amivel nincs is semmi baj. Csak a mi társadalmunk nincs hozzászokva ahhoz, hogy egy édesanya úton-útfélen szoptassa a kétéves gyerekét. Pedig az anyatej a legtökéletesebb táplálék a gyerekek számára, amely mindig alkalmazkodik a gyerek korához és fejlettségéhez. Ha a baba koraszülött, akkor összetétele a koraszülöttek igényeihez igazodik, ha pedig kétéves a gyerek, akkor a kétévesekhez. Persze kétévesen már mást is eszik a gyermek, hisz szüksége van más jellegű tápanyagforrásra is.
HáziPatika.com: Térjünk is rá a nyilvános szoptatásra! Miért lehet szerinted, hogy a médiában látott meztelenkedés nem zavarja az embereket, egy szoptató anyuka látványától viszont kiborulnak?
K.V.B.: És egyáltalán nem csak a médiában látunk meztelen női testeket, az sem zavar senkit, ha a nők az utcán szinte átlátszó felsőkben sétálgatnak, az emberek vígan legeltetik rajtuk a szemüket, míg egy ízlésesen eltakart szoptatós anyukán nők és férfiak is felháborodnak. Gyakran mondják rájuk, hogy gusztustalan, amit csinálnak, és hogy miért nem mennek be a vécére megszoptatni. Én ilyenkor legszívesebben kezükbe nyomnám ezeknek az embereknek az ebédjüket, és mondanám, hogy menjenek be a vécére, és egyék meg. Nagyjából ugyanaz lenne a helyzet.
Ma már szinte minden a meztelenségről és a magamutogatásról szól, a biológiai normák pedig szépen lassan elvesztették az értéküket, jelentőségüket. Pedig a szoptatás egyáltalán nemcsak a táplálás miatt fontos, hanem mert nagyon különleges kapcsolatot hoz létre az anya és a gyermek között. Míg a mama hasában a baba kilenc hónapig a lehető legszorosabb kapcsolatban él az édesanyjával, ez a kötelék a születés pillanatában hirtelen megszakad. Az újszülött azonban az anyja mellén fekve újból megérzi a mindennél megnyugtatóbb szívdobogását, és ismét különlegesen bensőséges kapcsolat alakul ki közöttük. A babáknak az anya közelsége, érintése jelenti a biztonságot.
HáziPatika.com: Előfordulhat, hogy az anyuka hiába szeretné, mégsem tudja szoptatni a babáját. Az ilyen esetekben lehet segíteni valahogy?
K.V.B.: Persze. De fontos, hogy ezekben az esetekben támogató családi körben éljen az anyuka. Azt tapasztalom ugyanis, hogy nagyon nagy hatással lehet az anyukákra, hogy a szeretteik hogyan viszonyulnak a szoptatáshoz. Sokan például hagyják, hogy a család "lebeszélje" őket róla. Van, hogy a kismama szeretne szoptatni, de az édesanyja szerint például "nem elégíti ki a baba igényeit". Mi pedig hajlamosak vagyunk hallgatni a rokonainkra, hiszen úgy vagyunk vele, hogy az édesanyánk biztos mindent jobban tud, hiszen felnevelt már 1-2-3 gyereket. Nagyon fontos lenne olyan közösségeket összehozni, ahol nemcsak a kismamákkal, hanem az egész családdal lehetne foglalkozni, hogy a nagymamának vagy éppen az apukának is pontos információi legyenek a témában. Mert ha megvannak a helyes információk, mindenki el tudja dönteni, hogy ő mit szeretne.
Természetesen előfordulhatnak olyan anatómiai eltérések, amikből kifolyólag egy kismama valóban nem képes a szoptatásra, de a nagy átlag képes lenne rá. De ennek agyban kell eldőlnie. Ha valaki anatómiailag rendben van, adott egy jól szopó baba, akkor semmi akadálya nem szabadna lennie annak, hogy a kismama fél évig vagy akármeddig szoptatni tudjon. De ehhez nemcsak támogató családi közeg szükséges, hanem jól informált szakemberek is. Többször is megesett, hogy visszatelefonáltak hozzánk a kórházba sírva a kismamák, akiknek egészen addig rendesen szopott a babájuk, míg ki nem ment hozzájuk a körzeti védőnő, aki aztán jól leteremtette őket, hogy milyen helytelen az igény szerinti szoptatás, mert nem alakul ki a babánál a napirend, ami "mindenkinek az igénye" lenne. Ettől pedig olyan bizonytalan és stresszes lett a kismama, hogy egyszerűen nem ment neki tovább. Az ilyen és más jellegű stresszhatások miatt, vagy akár családi tragédiák, párkapcsolati problémák miatt is elapadhat a tej, de minden visszacsinálható, ha kitartóak vagyunk és a megfelelő szakemberhez kerülünk.
Nem vagyunk egyformák, nem mindenkinek indul be a második nap a teje, lehet, hogy valakinek több idő kell hozzá. Türelmesnek kell lenni, rengeteget próbálkozni, és ha nem megy, akkor kérdezni. Igenis merni kell kérdezni. Csak itt megint fontos lenne, hogy az anyukákat a helyes információval lássák el a szakemberek.
HáziPatika.com: Miért lehetnek a különböző szakemberek ennyire más véleményen? Az egészségügyi képzésben milyen elvek alapján tanítanak?
K.V.B.: Még én is nagyon-nagyon régi könyvekből tanultam, olyanokból, amikből az előttem lévő jó pár generáció. Ma már szerencsére vannak szuper képzések, viszont az úgymond régiek, a régi szakemberek nem olyan befogadóak, makacsul ragaszkodnak ahhoz, amit ők egyszer megtanultak. Úgy vannak vele, hogy abban a szemléletben nevelték fel gyerekeiket, akiknek egyébként - ha szerencsések - tényleg nincsen semmi bajuk, de az is lehet, hogy a helytelen táplálkozási módból kifolyólag később különféle allergiájuk vagy egyéb problémájuk alakult ki.
Nem elég, hogy van 1-2 kórház, ahol az igény szerinti szoptatást preferálják, ha ezzel szemben a legtöbb helyen még mindig ott a szülészeti csomag listáján a cumisüveg és a babavíz. Abban a kórházban, ahol én dolgozom, nagyjából 4-5 évvel ezelőtt alakult át a szemlélet, amiről az idősebb kolléganőimnek rögtön meg is volt a véleménye, mondván, hogy hülyeség az egész. A gyakorlat viszont bebizonyította az új szemlélet létjogosultságát.
HáziPatika.com: Bármi legyen is a hátterében, van, hogy az anyukák tápszerrel szeretnék vagy tápszerrel kényszerülnek etetni a babájukat. A tápszeres babák is felnőhetnek egészségesen?
K.V.B.: Persze. Most már a tápszerek is sokat fejlődtek, és ha valaki tényleg nem tud szoptatni, akkor a tápszer egyfajta mentsvár lehet. Viszont a táplálékallergiák elkerülése végett - főleg, ha van a családban például laktóz- vagy tejfehérje-intolerancia - érdemes hipoallergén tápot választani. A tápszerezés sem ördögtől való, de jó, ha tudjuk, hogy egy tápszer sosem lesz olyan teljes értékű, mint az anyatej.
HáziPatika.com: Mit üzennél, milyen tanácsot tudnál adni a bizonytalan kismamáknak?
K.V.B.: Először is azt, hogy ha szoptatni szeretnének, ne hagyják, hogy a család vagy valamilyen szakember téves információkat a fejükbe mantrázzon. "Te úgysem tudsz szoptatni, mert kicsi a melled!" "Nem tudsz szoptatni, hiszen én sem tudtam" - sokszor mondanak ilyeneket akár jó szándékból is, de fontos, hogy a kismamák bízzanak magukban. Higgyék el, hogy a babáiknak ők a lehető legjobbak és legmegfelelőbbek. Ha pedig egy kicsit is bizonytalanok vagy elakadtak, azonnal keressenek fel egy megfelelő szakembert, olyat, aki tisztában van a legújabb protokollokkal, aki tud és akar is segíteni. Senki se hagyja magát letéríteni az útról! Már várandósan tájékozódjanak a szoptatást illetően is.