Több ország lakosságának mentális egészséghez való hozzáállását vizsgálta meg az Ipsos. A felmérésbe 34 országból összesen 23 507, 18 és 74 év közötti felnőttet vontak be. Az eredmények szerint a megkérdezettek 36 százalék tartja kifejezetten fontos egészségügyi problémának a mentális egészség romlását – idén fordult elő először, hogy még a rák veszélyénél (34 százalék) is magasabbra értékelték a mentális problémákban rejlő kockázatokat.
A mentális és a fizikai egészség egyformán fontos
A válaszadók 76 százaléka egyetért azzal, hogy a mentális és a fizikai egészség egyformán fontos, azonban mindössze 33 százalékuk számolt be arról, hogy országuk egészségügyi szolgáltatói is egyenlően kezelik ezt a két területet. A megkérdezettek 41 százaléka mondta azt, hogy az egészségügyi ellátás kereteiben nagyobb prioritásként kezelik a fizikai jóllétet, és csupán 12 százalék érzékeli úgy, hogy a mentális egészséget a fizikai állapotnál fontosabb tényezőként kezelik.
Az alanyok 58 százaléka vallotta azt, hogy gyakran gondol mentális jólétére, míg 70 százalékos azok aránya, akik odafigyelnek fizikai egészségükre. Összességében az egészségükkel azonban jellemzően a 35 év alattiak és a nők törődnek jobban.
Durván kihat az életünkre a stressz
A mentális egészségügyi problémák egyik legjellemzőbb forrásának egyértelműen a fokozott stressz számít a válaszadók szerint. Az alanyok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer átélt olyan erős stresszt, ami már a mindennapi életükre is negatív hatást gyakorolt. Az érintettek háromötöde azt is érezte, hogy egyszerűen nem képes megbirkózni a nehézségekkel, kétötödükkel pedig legalább egyszer előfordult, hogy dolgozni sem tudott a feszült élethelyzet miatt.
A túlzott stresszt káros hatásaira azért sem szabad legyinteni, mert a tartós feszültséget átélők egynegyede önsértést vagy öngyilkosságot is fontolgatott. Ezek a problémák leginkább a 35 év alattiakat, a nőket, a nem házasokat és az alacsony jövedelmű háztartásban élőket érintik.