A depresszió kialakulásához jellemzően többféle tényező együttállása vezet: genetikai hajlam, empátiaszegény környezet, gyermekkori traumák, valamint például fokozott megterheléssel járó életesemények. A kilátástalanság érzetével járó állapot legyőzése nem egyszerű feladat, különösen akkor, ha a depresszió fenyegető tüneteit nem ismerjük fel időben, vagy igyekszünk eltitkolni azokat a környezetünk elől. Tartósan fennállva komoly veszélyekkel járhat, mivel a fokozottan tapasztalható reményvesztettség segítség nélkül teljes elszigetelődéshez, különböző függőségekhez, társbetegségek kialakulásához, szélsőséges esetben öngyilkossághoz vezethet.
Figyelmeztető tünetek
A depressziót fontos elkülöníteni a szomorúságtól: míg a szomorúság csupán rövidebb ideig fennálló kedélyállapot, a depresszió komplex tünetekkel – például szomorúsággal – együtt járó betegség. Nem múlik el néhány napon vagy héten belül, hanem hónapokig vagy akár évekig fennállhat. Utalhat rá az oldhatatlan rosszkedv, a szeretetképtelenség, az öngyűlölet, a fokozott ingerlékenység vagy éppen a túlzott lehangoltság. Kapcsolódhat hozzá az érdeklődés általános hiánya, az aktivitás és az energia csökkenése, a koncentrációzavar, a folyamatos fásultság, libidócsökkenés, valamint olyan testi tünetek is, mint a görnyedt testtartás és a halk beszéd. A depressziós személy alapvetően pesszimista: sötéten látja magát és az őt körülvevő világot, gyakran tapasztalhat fejfájást, hátfájást, emésztési zavarokat, testsúlyváltozást, szédülést és alvási zavarokat is. Nem mindenkinél jelenik meg az összes tünet, azonban, ha nagyjából a felsoroltaknak fele több mint két héten keresztül megfigyelhető, valószínűsíthető, hogy depresszióról van szó.
Ne várjunk!
A betegség kezelésének első lépése az állapot felismerése, valamint annak az elfogadása, hogy a javulás érdekében lépéseket kell tenni, és ezt nekünk magunknak kell elkezdenünk. Az átmeneti rosszkedvet elűzhetjük, ha tudatosan kerüljük az ilyenkor nagyon is vonzónak tűnő bezárkózást, helyette társaságba, emberek közé megyünk. Fontos, hogy találjunk olyan személyt, akinek őszintén beszélhetünk az állapotunkról és kiadhatjuk magunkból a bennünk dúló érzéseket. Az elfojtás ugyanis jelentősen ronthat az állapotunkon. Sokat segíthet a napi rutin gondos megtervezése és következetes betartása, az omega-3 zsírsavakban és B-vitaminban gazdag étkezés, valamint az is, ha rávesszük magunkat a mozgásra – különösen hasznos, ha ezt szabad levegőn, napsütésben tesszük. A fizikai aktivitás képes a szervezetben a „boldogsághormonnak” is nevezett endorfint felszabadítani, valamint pozitívan befolyásolja a szerotonin és noradrenalin szintjét is, amelyek ugyancsak hatással vannak a lelkiállapotunkra.
Keressünk segítséget!
Érdemes hangsúlyozni, hogy a visszatérő vagy súlyosabb fokú depresszió minden esetben szakorvosi kezelést, pszichoterápiát, valamint antidepresszánsokkal való ellenőrzött kezelést igényel, nemritkán a kettő kombinációját. Enyhébb esetben elegendő lehet egy pszichológus felkeresése is, aki segít feldolgozni a problémákat és megbirkózni a nehézségekkel.