"Először 18 évesen tapasztaltam meg a depressziót, amikor földrajzot kezdtem hallgatni a Nottinghami Egyetemen. Eleinte arra gondoltam, hogy csupán az új iskolához, illetve az otthonról történő elszakadáshoz való alkalmazkodási folyamat részeként érzem egy kicsit lehangoltnak, szorongónak magam. Egy idő után azonban, ahogy az éjszakák egyre hosszabbak lettek, illetve egyre hamarabb kezdett besötétedni, a hangulatom is egyre csak rosszabb lett. Akkor már azt hittem, talán nem is az alkalmazkodással van baj, hanem rossz szakot vagy rossz helyet választottam. Később már azt éreztem, nem akarok mást, mint bezárkózni a szobámba, bebújni az ágyamba. Komoly küzdelmet jelentett reggelente felkelni, valamint bejárni az órákra. Olyan hihetetlen zűrzavar kavargott bennem, hogy szinte kizárólag a legalapvetőbb napi teendőkkel tudtam csupán megbirkózni" - emlékezett vissza a mentális zavarokkal küzdőket támogató Mind segítő szervezet podcastjában a brit Sarah Merriman. Mint elmondta, a következő évben iskolát és szakot is váltott, jogot kezdett tanulni a Wolverhamptoni Egyetemen. A problémát azonban ez sem oldotta meg, szeptembertől ismét egyre jobban elkezdett romlani az állapota.
Sarahnál klinikai depressziót diagnosztizáltak, illetve ő is egyike az emberek átlagosan azon körülbelül öt százalékának, akik szezonális depresszióban, avagy szezonális affektív zavarban (seasonal affective disorder, SAD) szenvednek. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság leírása szerint a SAD a klinikai depresszió egy típusa, amely szezonális mintázatot követ. A tünetek általában az őszi-téli hónapokban jelentkeznek, majd a tavasz beköszöntével enyhülnek, elmúlnak. Fontos leszögezni, hogy a szezonális depresszió több egyszerű téli lehangoltságnál, sőt, olyannyira túlnőhet az érintetteken, hogy a legegyszerűbb, mindennapos tevékenységek elvégzését is megnehezítheti. A probléma hátterében a nappali órák számának és így a napfény mennyiségének csökkenése áll, megzavarva az agy biokémiai egyensúlyát, azaz csökkentve a szerotonin, valamint növelve a melatonin szintjét a szervezetben. Emellett, ahogy az évszakok váltakoznak, úgy változik az emberek cirkadián ritmusa is, ezáltal könnyen kizökkenhetnek a megszokott életritmusukból. Minél távolabb él valaki az Egyenlítőtől, annál magasabb a kockázat.
A téli depresszió jelei
"A második évben pontosan ugyanaz történt, mint az elsőben, és talán ez volt a legrosszabb időszakom valaha. A tervezettnél szó szerint hetekkel korábban hazamentem - megint, kétségbeesetten. Képtelen voltam kimozdulni otthonról, nem tudtam élni az életemet. Olyan mélyen magamba zuhantam, hogy 19 évesen az ágyamból sem akartam felkelni. Máig emlékszem, édesapám kanállal etetett az ágyban, mert magamtól enni sem akartam" - árulta el Sarah. "Ha valamit, hát azt megtanultam a SAD kapcsán, hogy úgy reagálok rá, hogy folyton csak a négy fal között szeretnék maradni, behúzni még a függönyöket is, majd teljesen magamra húzni a takarót, mintsem elmenjek bárhová. Mostanra azonban azt is tudom, hogy ha valóban engedek ennek, akkor nagyon elszigetelődök, végül pedig egy lefelé tartó spirálba kerülök. Viszont tapasztalatból tudom azt is, hogy minél lejjebb csúszom, annál nehezebb ismét talpra állni."
A szezonális depresszió többségében inkább nőknél és fiataloknál alakul ki. Leggyakoribb tünetei közé tartozik a folyamatos kimerültség, fáradtság, akár túlzott mennyiségű alvás ellenére is. Sokan tapasztalnak megnövekedett étvágyat, főként a szénhidrátok iránt, emiatt pedig hosszabb távon testsúlygyarapodást. Egyénenként változó, hogy ezek a tünetek mennyire jelentkeznek enyhe vagy súlyos formában, továbbá előfordulhat, hogy a klinikai depresszió klasszikus tünetei közül is társul néhány hozzájuk. E körben említhető:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- a lehangoltság, szomorúság;
- elvesztett érdeklődés olyan tevékenységek iránt is, amelyeket máskor örömmel folytatunk;
- változások az étvágy terén, ez esetben többnyire az étvágy fokozódása;
- változások az alvási szokásokban, általában jelentős túlalvás;
- csökkent energikusság, folytonos fáradtság;
- lelassult mozgás vagy beszéd;
- önértékelési zavarok, folytonos szégyenérzet;
- gondolkodási, koncentrálási és döntéshozatali nehézségek;
- halál- vagy öngyilkossági gondolatok.
A felsorolt szimptómákat érdemes minden esetben komolyan venni, hiszen akárcsak a depresszió egyéb típusai, megfelelő kezelés nélkül a SAD is súlyosbodhat hosszú távon, továbbá szövődményként egyéb problémák táptalajául szolgálhat. Az érintetteket gyakran a teljes társadalmi elszigetelődés veszélye fenyegeti, gondjaik adódhatnak a munkahelyi vagy iskolai teendőik elvégzésével, de nem ritka az sem, hogy a szezonális zavarhoz káros függőségek, esetleg más mentális zavarok társulnak, így akár szorongás vagy étkezési zavarok. Az öngyilkossági gondolatok pedig legrosszabb esetben öngyilkossági kísérletbe is torkollhatnak. Ráadásul, mint arra Kelly Rohan, a Vermonti Egyetem pszichológusprofesszora a New York Times-nak nyilatkozva rámutatott, idén különösen megterhelő lehet a tél a szezonális depresszióval élők számára.
A világjárvány hatalmas terhe nehezedik a lélekre
"Úgy gondolom, egy különösen nehéz tél előtt állnak a SAD-del küzdő emberek, akik egyébként is különösen érzékenyen viselik a stresszes életeseményeket. Éppen erre láttam bizonyítékot még márciusban, amikor 26 érintett bevonásával folytattunk le egy tanulmányt a pandémia következtében elrendelt lezárások közepette. Hetente interjúztunk velük a hangulatukat felmérve, és mindannyiuknak drámain romlott az állapota. A SAD tünetei nyáron jellemzően teljesen megszűnnek. Idén nyáron viszont nem láttunk teljes remissziót a pácienseinknél. Egy olyan hatalmas stressz esetén, mint amilyennek most a tanúi vagyunk, zavaruk egyszerűen túlnő a szezonális mintázaton" - magyarázta Rohan, aki aggodalmának adott hangot, hogy a világjárvány által kiprovokált szorongás és stressz miatt súlyosbodhat a téli depresszió is mindenki számára. "Lehetséges, hogy az eddig csupán lappangó hajlamból sokaknál klinikai SAD alakulhat ki. Az emberek lehetőségei jóval korlátozottabbak lesznek arra, hogy megőrizzék mentális egészségüket, még akkor is, ha normális helyzetben jó megküzdési módszereik vannak erre."
Felmérések szerint a COVID-19 már tavasszal, nyáron és kora ősszel is súlyos hatással volt sokak mentális egészségére, és aligha várható, hogy ez változni fog, ahogy egyre inkább belemegyünk a télbe. A világjárvány idején éppen ezért a depresszió problémáját is komolyan kell venni. "Az emberek pandémiára adott válaszreakciói részeként a depressziós panaszok súlyosbodásával szembesülünk" - árulta el a today.com megkeresésére Vaile Wright, az Amerikai Pszichológiai Társaság egészségügyi fejlesztésekért felelős igazgatója. Kifejtette, a vírus globális terjedése számos járulékos stresszforrást hozott magával szinte minden korosztály esetében, beleértve akár a gyászt, az egészségügyi problémákat vagy a pénzügyi nehézségeket. "Ezeket a gondokat általában nem mind egyszerre éljük át. A hatásuk azonban összeadódik, és különösen azok, akik hajlamosak akár a depresszióra, akár a szezonális affektív zavarra, egyre inkább reménytelenségbe sodródhatnak. Úgy érezhetik, sosem lesz vége a megpróbáltatásaiknak. Ha pedig hosszú időn keresztül semmi más nem ér minket, csak rossz hírek, úgy igen nehéz megőrizni az optimizmusunkat" - magyarázta Wright.
Mit tehetünk a SAD ellen?
Ami a lehetséges kezelési módszereket illeti, egyes esetekben hatékonyan enyhítheti a tüneteket mind a szakember által felügyelt, antidepresszánsokkal folytatott gyógyszeres terápia, mind a kognitív viselkedésterápia, amely révén az érintettek megtanulhatnak együtt élni a szezonális depresszióval, illetve felülkerekedni az elkerülő magatartáson. Kísérleti bizonyítékok szerint kifejezetten jótékony hatású a fény-, avagy fototerápia is, amelynek lényege, hogy minden reggel erős mesterséges fényhatásnak teszik ki az érintetteket, imitálva a természetes kültéri fényt. Érdemes kipróbálni a test és elme kapcsolatát erősítő módszereket is, így olyan relaxációs technikákat, mint a jóga vagy a tai chi, a meditáció, az irányított képzelet, illetve a zene- és művészetterápia.
Ez is érdekelhet
Mindezeken felül pedig érdemes életmódunkat is tudatosan alakítani. Otthonunkat igyekezzünk minél fényesebbé varázsolni, legyen szó akár arról, hogy levágjuk az ablakunk elől a napfényt felfogó faágakat, akár arról, hogy közelebb ülünk napközben az ablakhoz. Töltsünk mindennap némi időt a szabadban még hideg és felhős napokon is, valamint törekedjünk a rendszeres testmozgásra. A fizikai aktivitás egyaránt csökkenti a stresszt és a szorongást, amelyek máskülönben fokozzák a SAD tüneteit.
