Megfigyelhető, hogy nőknél és fiataloknál, valamint az egyenlítőtől távolodva gyakrabban lép fel szezonális affektív zavar (SAD). Az elsősorban a rossz hangulat és az energiahiány köré csoportosuló szimptómák kezelésében egyaránt szerep juthat antidepresszáns gyógyszereknek, a D-vitamin-pótlásnak, a foto-, avagy fényterápiának és a pszichoterápiának. Ahhoz azonban, hogy az érintettek segítséget kaphassanak, először is fel kell fedezni a problémát. Az alábbiakban hét olyan jellegzetes tünetet mutatunk be, amelyek szezonális affektív zavar gyanújára hívhatják fel a figyelmet tavasszal és a kora nyári időszakban. Mivel a kórkép jóval ritkább ezekben a hónapokban, így mindenképpen érdemes komolyan venni és orvossal megvitatni, ha a felsorolt panaszok közül többet is tapasztalunk magunkon.
Kielégíthetetlen alvásigény
Az alvás és a depresszió közötti kapcsolat igen bonyolult, ráadásul önmagában a túlalvás számos más betegség, például pajzsmirigy-alulműködés , cukorbetegség vagy bizonyos szív- és érrendszeri megbetegedések tünete is lehet. Ezzel együtt elmondható, hogy a túlzott mennyiségű napfény megzavarhatja a szervezet melatonintermelését, márpedig ez a hormon kulcsszerepet tölt be a természetes alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. A hosszabb nappalok eredményeként kevesebb órát tölthetünk alvással, ezért fáradtabbnak érezzük magunkat és túl sokat pihenhetünk napközben. Másfelől a túlalvás csökkentheti a napfénnyel való érintkezés mennyiségét is, ami szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. Ez innentől egy ördögi kör, mivel a depresszió is megnehezítheti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Nem véletlen tehát, hogy számos depresszióval küzdő ember inszomniában szenved. Egy, a Heliyon című tudományos folyóiratban idén megjelent tanulmány szerint az inszomnia összefüggésben áll a szorongással és a depresszióval, és a szorongás gyakran az álmatlanság előfutárának tekinthető.
Szorongás a társasági eseményektől
Nyaranta különösen sok alkalom nyílik az ünneplésre, legyen szó akár esküvőkről, ballagásokról vagy egyéb családi és baráti összejövetelekről. Ezek a kötelezettségek hatalmas szakadékot hozhatnak létre a várakozásaink és a valóság között. Stresszesnek, szorongónak érezhetjük magunkat, amiért nem tudunk bulihangulatba kerülni, miközben mások önfeledten szórakoznak és élvezik egymás társaságát. Mindez az értéktelenség és a kudarc érzetét keltheti bennünk - azaz a depresszió gyakori jeleivel szembesülhetünk.
Vágyakozás a magányra
A nyári eseményekre jellemző nyüzsgés miatt szorongóvá válhatunk társaságban, emiatt másra sem vágyunk, minthogy egyedül maradhassunk. Végeredményben könnyen elzárkózhatunk, félve közben attól, hogy mások elítélnek minket ezért. Több tanulmány is kimutatta már, hogy a társasági visszahúzódás a szezonális affektív zavar egy korai tünete. Persze az még nem baj önmagában, ha mindennap elegendő időt szánunk magunkra. Keressünk ilyenkor olyan tevékenységeket, amelyek kikapcsolnak és boldoggá tesznek, legyen szó akár egy csobbanásról a kerti medencében, egy jó könyvről vagy valamilyen ízletes és egészséges étel elkészítéséről.
Kimerültség, koncentrációs nehézségek
Nyilvánvaló, hogy sokan stresszesnek, túlhajszoltnak érzik magukat, amikor a munkatársak jelentős része elmegy vakációzni, hátrahagyva ezzel rengeteg feladatot. Ha azonban a fáradtság már teljesen meggátol abban, hogy ellásuk a ház körüli vagy a munkahelyi teendőinket, úgy meglehet, hogy szezonális affektív zavar áll a háttérben. Az energiahiány, a kimerültség, esetleg a belassultság vagy izgatottság gyakori tünete a major depressziónak.
Folyamatos ingerültség
Intő jel lehet, ha azon kapjuk magunkat, hogy olyan apróságok is felbosszantanak, amelyekre normálisan ügyet sem vetnénk. Persze a hőség kiválthat némi türelmetlenséget, ha azonban arra leszünk figyelmesek, hogy minden apró problémán feldühödünk és képtelenek vagyunk ezen túllendülni, akkor könnyen meglehet, hogy érdemes lenne egy orvossal vagy akár rögtön egy pszichoterapeutával konzultálnunk.
Hirtelen súlyváltozás
Depresszió esetén gyakori, hogy az emberek csupán azért esznek, hogy ezáltal elfedjék a szomorúságukat. Meglehet, hogy ez kimerül annyiban, hogy minden este elnyalunk egy jégkrémet vagy elropogtatunk egy csomag csipszet a televízió előtt ülve. Mindennek oka, hogy a kényelmi étkezések megemelik a szerotoninszintet, így átmenetileg javítják a hangulatot, hosszú távon viszont súlygyarapodáshoz és szégyenérzethez vezethetnek. Másfelől megeshet az is, hogy a depresszió inkább étvágytalanságot idéz elő, aminek eredményeként súlycsökkenés is felléphet. Mindkét véglet felvetheti a szezonális depresszió gyanúját.
Gyakori öngyilkossági gondolatok
A depresszió teljesen elgyengítheti az embert, súlyos esetekben pedig akár öngyilkossági kísérlethez is vezethet. Valójában kutatások igazolják, hogy a depressziós embereknek öngyilkossági gondolataik lehetnek, mi több, esetükben fokozott a pszichotikus tünetek kockázata is, ami szintén alapja lehet a szuicid képzelgéseknek. Mindenképpen ajánlott tehát szakemberrel beszélni, ha ilyen irányú gondolataink támadnak. A pszichoterápia jelentős segítséget jelenthet a negatív gondolatok hátterének feltérképezésében, egyben annak megtalálásában, hogy miként találhatunk kiutat a nehéz helyzetből.
Forrás: prevention.com