Az elmúlt évtizedben sokat változott a depresszió társadalmi megítélése. Egyre inkább kezdenek kikopni a problémával kapcsolatos káros tévhitek, például az, hogy „csak a gyengeség jele”, vagy hogy „ez nem több, mint egyszerű szomorúság”, és egyébként is „kizárólag a nőket érintheti”. Ahhoz, hogy az emberek ma már egyre inkább komolyan veszik a depressziót, nagyban hozzájárult, hogy számos hazai és nemzetközi híresség vállalta nyíltan nehézségeit, és hangoztatta azt – az egészségügyi szakértőkkel karöltve –, hogy a kórkép gyakoribb, mint gondolnánk, azonban nincs benne semmi szégyellnivaló, és igenis van megoldás, elérhető a javulás.
Egyes becslések szerint a magyarok nagyjából 15 százalékát érinti a depresszió, mégsem jut el mindenki a megfelelő szakemberhez a problémájával. Ennek egyik oka, hogy a mai napig sokan vannak, akik inkább eltitkolják a gondjaikat, és azt mutatják magukról a környezetük felé, hogy minden a legnagyobb rendben van velük. Így viszont azt kockáztatják, hogy túl későn vagy egyáltalán nem jutnak szakértői segítséghez, ennek pedig súlyos következményei is lehetnek – a legrosszabb esetben öngyilkossági kísérlet. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy barátunk vagy családtagunk titokban depresszióval küzd.
Változatos kifogásokkal mondja le a találkozókat
Amikor mélypontot élünk meg, természetes, hogy nincs annyira kedvünk a társasághoz. Ha valaki azon fáradozik, hogy eltitkolja mások előtt a depresszióját, előfordulhat, hogy csak az utolsó pillanatban mondja le a már napokkal/hetekkel korábban megbeszélt programokat, jellemzően kitalált indokokra hivatkozva.
Már nem hozza lázba semmi
Eltitkolt depresszióról lehet szó akkor is, ha az illető hirtelen már semmi iránt nem érdeklődik. Ha mindenféle érthető magyarázat nélkül felhagy az összes hobbijával, vagy ha egy korábban nagy tudásszomjú ismerősünk letesz arról, hogy képezze, fejlessze magát, akkor valószínűleg egy komolyabb negatív periódussal küzd.
Állandóan pesszimistán látja a világot
Fogjunk gyanút akkor is, ha korábban bizakodó, reményekkel és tervekkel teli szerettünk egyszer csak sokkal sötétebben kezdi látni a világot. Ha szinte mindenre azt válaszolja, hogy „nekem ez nem megy”, „biztosan nem fog sikerülni” vagy „miért lenne pont nekem szerencsém?”, valószínűleg jelentősen megingott az önértékelése, és nehéz időszakon megy keresztül.
Mások lettek az alvási és/vagy evési szokásai
Ha valaki gyakran panaszkodik arról, hogy nem tud nyugodtan aludni, esetleg azt vesszük észre, hogy túl sokat alszik, akkor könnyen lehet, hogy depresszió húzódik meg a háttérben. Ugyanezt jelezheti az evési és ivási szokások megváltozása is. Sokan ugyanis az alkoholba, illetve az evésbe fojtják bánatukat, magányukat. Az is előfordulhat, hogy a depressziós személy inkább megvonja magától az ételt és az italt – jellemzően azért, mert nem érzi magát méltónak alapszükségletei kielégítéséhez, ezzel „bünteti” magát, vagy csupán már ez sem okoz örömet neki, ezért nem kíván semmit. Ez utóbbi esetre különösen oda kell figyelnünk, hiszen könnyen alultápláltság, állandó fejfájás, erőtlenség, kiszáradás, rosszullét vagy ájulás lehet a vége – nem is beszélve az evészavarokról.
Szüntelenül kicsattan a boldogságtól
Egyes kutatások szerint a túlzottan társaságkedvelő, magát feltűnően boldognak mutató emberekről gyakran kiderül, hogy valójában depresszióval küzdenek, csak a felvett „álarc” miatt náluk ezt jóval nehezebb felismerni. Ez azonban arra figyelmeztet, hogy azokra a barátainkra és családtagjainkra is oda kell figyelnünk, akik mindig feltűnően vidámak. Legyünk számukra is érzelmileg elérhetők, ugyanis könnyen lehet, hogy az eltúlzott pozitivitással és örömmel csak feldolgozatlan traumáikat akarják elfedni. Éreztessük velük, hogy bátran megmutathatják szomorú, sebezhető oldalukat is.
Mit tegyünk?
Ha a fentiek alapján ráismertünk valakire az ismeretségi körünkből vagy családunkból, akkor próbáljuk finoman jelezni neki, hogy arra gyanakszunk, nincs vele minden rendben. Nagyon fontos, hogy az érintett személy ezt ne szembesítésnek vagy számonkérésnek érezze, tehát hangsúlyozzuk, hogy aggódunk érte és szeretnénk segíteni neki. Ha esetleg még saját maga előtt is tagadja, hogy a depresszió jeleit mutatja, akkor pedig érdemes lehet megmutatni neki az alábbi 10 kérdést, és arra kérni őt, hogy válaszoljon magában igennel vagy nemmel, de őszintén.
- Üresnek, lehangoltnak érzi magát?
- Csökkent az örömérzése és az érdeklődése korábban kedvelt tevékenységek iránt?
- Gyakran nyugtalan vagy lelassult?
- Állandó fáradtságot érez?
- Értéktelenség, bűntudat és önvád érzése jellemzi?
- Alvásproblémákkal küzd?
- Túl keveset vagy túl sokat eszik, ami miatt hirtelen testsúlyváltozás is bekövetkezett a közelmúltban?
- Látványosan csökkent a szexuális vágya?
- Mostanában nehezebben összpontosít és dönt, mint általában?
- Vannak öngyilkossági gondolatai?
Amennyiben az illető legalább öt kérdésre igennel válaszol, és ez az állapot már minimum két hete fennáll nála, akkor javasoljuk neki, hogy kérjen segítséget. Amennyiben igényli, ajánljuk fel, hogy elkísérjük őt az orvoshoz, vagy segítünk neki megtalálni a megfelelő szakembert.
