A koronavírus-járványnak jól látható hatása van a világ lakosságának mentális egészségére . A CDC friss adatai szerint különösen igaz ez az Egyesült Államokra, amely jelenleg a leginkább érintett terület a koronavírus-fertőzés (COVID-19) szempontjából. A szervezet által augusztus 14-én közzétett Morbidity and Mortality Weekly Reportból kiderült, hogy az amerikai felnőttek 40 százalékának jelentősen romlott a mentális egészsége a pandémia kitörése óta. A legtöbbeknél szorongás, depresszió, szerhasználat, trauma- vagy stresszfüggő pszichiátriai zavarok, illetve öngyilkos gondolatok jelentkeztek.
Sokkal több ember küzd öngyilkossági gondolatokkal
Az öngyilkos gondolatok tekintetében kifejezetten nagy volt az emelkedés. 2020. június végén, amikor a vizsgálat készült, kétszer annyian (10,7 százalék) állították, hogy az elmúlt 30 napban küzdöttek öngyilkos gondolatokkal, mint amennyien 2018-ban 12 hónapra visszamenőleg (4,3 százalék) beszámoltak erről. Bár a szakértők szerint további vizsgálatokra van szükség a témában, eddigi tapasztalataik alapján úgy gondolják, mindez a koronavírus számlájára írható, azon belül is a fizikai távolságtartásra, valamint az otthonmaradásra vonatkozó szabályok tehetők felelőssé a negatív változásért.
Dr. David A. Merrill pszichiáter úgy nyilatkozott a health.com -nak, hogy az öngyilkosságon való gondolkodásnak két fajtája van, aktív és passzív. Előbbi esetében a gondolatok arra irányulnak, hogy jobb lenne, ha meghalnánk, megváltás lenne kikerülni a jelenlegi szorongatott helyzetünkből. Utóbbinál viszont már konkrét tervekig is eljut az érintett arra vonatkozóan, hogyan vessen véget az életének. Az öngyilkosság rizikóját nagyban növelik a különféle mentális betegségek, a súlyos depressziós zavar (major depressive disorder, MDD) és az öngyilkos gondolatok között például világos összefüggés van - mutat rá Dr. Jason Mensah pszichiáter. A COVID-19 által okozott helyzet azonban jó példa arra, hogy olyan emberekben is felmerülhetnek öngyilkos gondolatok, akiknek korábban semmilyen mentális betegségük nem volt. A bezártságnak, a rutin megváltozásának, a vírustól való félelemnek lehetnek ilyen hatásai, mondja Dr. Mensah.
Ezek a figyelmeztető jelek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Annak, hogy valaki öngyilkos gondolatokat forgat a fejében, számtalan jele lehet, ám fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek egyénenként változhatnak. Az általánosabb tünetek közé tartozik a megnövekedett drog- és/vagy alkoholfogyasztás, az, hogy az érintett aktívan tervezi a saját halálát, a reménytelenség érzése, a halálra, erőszakra vonatkozó gondolatok megnövekedett mennyisége, a hangulatingadozás, a személyiségváltozás, és az olyan kijelentések, mint "Nem akarok élni többé!", "Azt kívánom, bár meg se születtem volna." Szintén aggodalomra adhat okot, ha valaki az interneten kutat különféle öngyilkossági módszerek után.
Nehezíti a probléma felismerését, hogy az öngyilkos gondolatok jelenlétére utaló szimptómák gyakran átfedést mutatnak például a depresszió vagy a szorongásos betegség tüneteivel. Dr. Margaret Seide pszichiáter elmondta, a depresszióval küzdők szinte mindig megpróbálnak ártani maguknak, de közös tünet még az alvászavar, az étvágyban bekövetkező változás, a teljesítmény látványos csökkenése, az érdeklődés elvesztése. A szakember azonban hangsúlyozta: ha az ismeretségi körünkben valakinél a fentieket tapasztaljuk, ne gondolkodjunk azon, pontosan mi idézheti elő a panaszokat, hanem igyekezzünk segíteni neki, és ha tudunk, szóljunk szakembernek, aki személyre szabott terápiát állít össze az érintettnek.
A kezelés során az a cél, hogy kiderüljön, miben gyökereznek az öngyilkos gondolatok, ha pedig megvan a kiváltó ok, akkor azzal kell foglalkozni. Ha például depresszió vagy bipoláris zavar áll a háttérben, a szakember ennek megfelelően foglalkozik a pácienssel. Általában verbális terápiával dolgoznak, de bizonyos esetekben szükség lehet kórházi kezelésre vagy gyógyszerek szedésére is.
Nem szabad elbagatellizálni a problémát
Dr. Seide összegzésképpen fontosnak tartotta leszögezni, hogy bár nem minden öngyilkos gondolatokkal küzdő ember jut el a tettekig, a problémájukat nem szabad elbagatellizálni, és nem csak akkor kell nekik segíteni, ha már megpróbálkoznak az öngyilkossággal. "Bárki, aki ártani akar magának valamilyen módon, annak az állapota aggodalomra ad okot és foglalkozni kell vele, orvoshoz kell vinni" - így a szakember.
Ez is érdekelhet
Hatalmas, levegőből látható üzenet tűnt fel a kukoricásban: "COVID, tűnj el!" - őstermelők készítették, az nlc.hu cikkében képeket is láthat róla.
