Gombamód szaporodnak a különböző online átverések, a mindenre gyógyírt ígérő vitaminkészítmények, és a legképtelenebb, világmegváltónak hirdetett eljárások, melyek leginkább az időseket és a tartósan beteg embereket célozzák meg. Gyakran a csalók még attól sem riadnak vissza, hogy akár utolsó hónapjaikat élőket is gátlástalanul átverjenek. Ezek a gyanús megoldások és módszerek a legtöbb esetben semmilyen hatással nincsenek a beteg állapotára, de ez még a jobbik eset, hiszen akár súlyos következményekkel is járhatnak.
Mindennél nagyobb szükség van a társas támogatásra
Az emberben az elmúlástól, a haláltól való félelem váltja ki az egyik legerősebb szorongást. Éppen ezért szinte törvényszerű, hogy amikor valakit gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizálnak, kétségbeesésében akár olyan ötletekre is nyitottá válik, amikre a rossz hír előtt talán soha fel sem figyelt volna.
“Amikor valaki terminális betegség diagnózisát kapja, ugyanazokon a stádiumokon megy keresztül, mint amelyeket a gyász folyamatában élünk át – magyarázza Füredi Éva mentálhigiénés szakember. "Mivel rendkívül fájdalmas a saját közeli és biztos halálunk tudatával szembesülni, ezért természetes, hogy időre van szükség az elfogadásig. Először a tagadás jellemző - "ezt nem hiszem el!", majd a düh - "miért pont én?!", később az alkudozás, amely fázisban a betegek még szeretnék meghosszabbítani kicsit az életüket, szeretnének még néhány szép élményt megélni, majd jön a depresszió, amikor egyre több fájdalmas tünetük van, és már érzik, hogy hiába tesznek bármit, nem tudják megváltoztatni a megváltozhatatlant. Végül pedig a folyamat eljuthat a megnyugvás fázisába, amikor már inkább a családnak van szüksége lelki támogatásra. A betegek jellemzően a tagadás, a düh és az alkudozás szakaszaiban hajlamosak arra, hogy mindenféle "csodaszert", lehetséges gyógymódot kipróbáljanak, ami teljesen érthető még azoknál is, akik még egészségesen képesek voltak kritikusan és racionálisan gondolkodni. Az élet végessége megváltoztatja az érzelmi és gondolati világunkat, elbizonytalaníthat abban, hogy mi a racionális és mi nem, hitet adhat a nem létezőben, ezért is van olyan nagy szükség a társas támogatásra, a szociális hálóra, a családra, a közeli hozzátartozókra, barátokra, pszichológiai segítségre.”
De a betegeket nem csak a gyógyulás ígéretével hitegetik. Ilyenkor a haldokló sokszor eshet azok csapdájába is, akik gyors gazdagodást vagy rövid távon jól fizető befektetést ajánlanak. A beteg ugyanis felelősséget érez családtagjai jövője iránt, s ezért még életében megpróbál gondoskodni az anyagi biztonságukról vagy vagyontárgyai értékesítésről. Ez különösen azért veszélyes, mert ebbe legtöbbször nem is avatják be a hozzátartozóikat, így annak esélye is igen kicsi, hogy bárki időben közbe tudjon lépni egy kétes üzlet nyélbe ütése előtt.
Az elfogadás a legfontosabb
Éva krónikus betegek hozzátartozóinak pszichés támogatásával is foglalkozik. Munkássága során ő is találkozott olyan családtagok dilemmájával, akik segítő szándékkal fordulnak haldokló rokonuk felé, de nem járnak sikerrel. Azok ugyanis, akik nem betegek, nem tudják felfogni, milyen traumán megy keresztül az illető, és hogy ez milyen hatással van az érintett ítélőképességére.
“Sajnos sok állítólagos csodaszert árulnak a gyógyulás ígéretével, amelyeknek nincsen semmilyen tudományos megalapozottságuk. Emellett vannak jó szándékú, ám tudatlan segítők is. Érdemes csalásra gyanakodni a biztos felépülést ígérő, ám ismeretlen helyről származó, és igen drága készítmények megvásárlása előtt. Mindemellett amíg családtagunk józan ítélőképessége birtokában van, addig ő egy autonóm ember, saját döntésekkel. A halál fenyegetettségében nyilván nem lehet teljesen higgadtan döntéseket hozni, hiszen intenzív érzések befolyásolják az illetőt. Megpróbálhatjuk neki elmondani az érveinket, ha azt látjuk, hogy kihasználják őt, mindenképpen javasoljuk neki, hogy az onkológus orvosával is konzultáljon. Viszont el kell fogadnunk, ha ő mégis megveszi ezeket a készítményeket. Ez az ő döntése, akkor is, ha reálisan feleslegesen áldoz erre pénzt. A többségük vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz, amelyek nem ártalmasak, és nekünk, hozzátartozóknak meg kell békélnünk azzal, hogy legalább nem árt magának a beteg. Fontos viszont odafigyelni arra, hogy a kuruzslók sokszor lebeszélik a beteget az orvos által előírt gyógyszerek beszedéséről, ilyenkor próbáljunk erőteljesebben közbelépni” – javasolja a mentálhigiénés szakember.
Szerető támogatás és szakértő segítség
Természetesen nem csak akkor kell haldokló rokonunk mellé állnunk, ha úgy véljük, veszélyben van, és csalók környékezik meg. Egy ilyen végletekig lesújtó diagnózis feldolgozásához a betegnek minden támogatásra – családtagoktól és pszichológustól egyaránt – szüksége van. De hogyan támogathatjuk lelkileg, milyen jelekre érdemes figyelnünk, és mikor érdemes szakértő segítségét kérni?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
“A legfontosabb, hogy szerettünk érezze azt, hogy mellette vagyunk. Támogassuk az aktivitásban, amíg képes erre. Hallgassuk meg őt, hagyjuk beszélni, mesélni, ha szeretne, vagy legyünk vele a hallgatásában. Sokszor egész élettörténetek hangzanak el haldoklók szájából. Figyeljünk az ő igényeire, ne a saját sajnálatunkat helyezzük előtérbe. Ne most akarjunk tanácsokat, kéretlen bölcsességeket mondani neki. Ha eljutott a belenyugvás fázisába, ne erőltessük már a különböző nyilvánvalóan haszontalan gyógymódokat. A szakmai – pszichológustól, mentálhigiénés szakembertől kapott – segítség véleményem szerint mindig hasznos, ha ebbe maga az érintett beleegyezik” – összegez Füredi Éva.
A végső stádiumban lévő, gyógyíthatatlan betegek utolsó napjainak segítése nehéz feladat még a kifejezetten ezzel foglalkozók számára is, a családtagokat pedig különösképpen megviselheti. A haldoklók életminőségének javítását, fájdalmuk csökkentését és mentális támogatásukat tűzte zászlajára a hospice mozgalom, mely Polcz Alaine tanatológus pszichológus nevéhez fűződik. Amennyiben egy családtagodat gyógyíthatatlannak minősítették, érdemes lehet az ő könyveiből is olvasnod, illetve Irvin D. Yalom, amerikai pszichiáter „Szemben a nappal” című írása is segíthet a haldokló jobb megértésében, de hasznos segítséget nyújthat a betegnek is helyzete elfogadásában.
