Hatóanyagai:
pszilocibin, pszilocin
Tipológia:
hallucinogén
Alternatív megnevezés:
gomba, mágikus gomba, shrooms
Miről ismerhető fel?
Több gombafajban is megtalálhatók ezek a pszichoaktív alkaloidok, leginkább a Psylocibe gombanemzetségben, például a Kubai badargombában (Psilocybe cubensis), a Hegyes badargombában (Psilocybe semilanceata) vagy a Psilocybe mexicanaban.
Felhasználási mód:
Az összefoglaló néven általában csak varázsgombaként emlegetett különböző gombákat fogyasztják nyersen, vagy készíthetnek belőle teát is. Általában megrágják és lenyelik: nem kell sokáig szájban tartani ahhoz, hogy hatóanyagai a nyálkahártyán át felszívódjanak: elegendő 10 perc. A felszívódás természetesen az emésztőtraktusban is folytatódik, ezért egy-egy gombás "utazás"(trip) akár 6 óráig vagy lényegesen tovább is eltarthat. Egyik veszélye pont abban rejlik, hogy amíg az anyag fel nem szívódott és le nem bomlott, az utazásból nem lehet kiszállni, akkor sem, ha rettenetes.
Hatása, rászokás mértéke:
Hatása legjobban az LSD-hez hasonlítható, az agy szerotonin receptoraira hat. Három szakaszt különíthetünk el használata során. A fogyasztás után először fizikai rosszullét (émelygés, pupillatágulat, szédülés, fázás stb.) jelentkezik, ez az ún. emelkedési fázis, majd az "utazás" második szakaszában (kb. 30-60 perccel a gomba elfogyasztása után) ezeket elnyomják a mentális hatások. A gomba felhasználói kitágulásérzést, egységérzést, magasabb szellemi dimenziókba jutást tapasztalhatnak, nem csoda, hogy az afrikai és szibériai sámánok, valamint dél-amerikai indián törzsek (aztékok, toltékok, maják) gyakran használtak varázsgombákat vallásos-mágikus szertartásaikhoz. A gomba testi függőséget nem alakít ki.
Túladagolás tünetei:
Nincsenek bizonyítékok arra, hogy a varázsgomba halált okozott volna, az viszont gyakran előfordul, hogy mérgező és nem pszichedelikus gombát kap vagy szed az erődben valaki, és gombamérgezés végez vele. A túl sok gomba elfogyasztása heves hányással is járhat.
Elvonási tünetei:
Egy-egy "gombás utazás" után a használó egy darabig általában nem érez kedvet újabbhoz, de később felmerülhet az igény, hogy ismét részese lehessen ennek az élménynek. Mivel fizikai függőséget nem okoz, konkrét elvonási tünetekről nem beszélhetünk.
Veszélyei:
Az emelkedési fázisban heves hányás, hasmenés jelentkezhet, illetve mivel a gomba komolyan befolyásol pszichésen, megszűnhet az önkontroll, és ha nem vigyáz senki a "gombázóra", könnyen önveszélyessé válhat, pl. ki akar ugrani az ablakon stb.
Mindig fennáll a "rossz utazás" veszélye. Aki gombázásra adja a fejét, sohasem tudhatja, hogy egy csodálatos vagy egy borzalmas élmény elé néz. A szer bármilyen lappangó pszichológia problémát felerősíthet. Könnyen kerülhet a felhasználó ún. "gondolati hurokba", amikor egy problémája vagy korábbi rossz élménye, emléke nagyítódik többszörösére, és uralkodik el teljesen az elméjén. Ennek, illetve egy lidércnyomásos "tripnek" a "kijózanodás" után is komoly mentális következményei lehetnek, például paranoiát és extrém szorongást válthat ki. Még a "gombások" is azt mondják, hogy csak boldog, vidám, jó humorérzékkel megáldott, önbizalommal teli és kiegyensúlyozott embernek érdemes az "utazásba" belevágnia. Akire pedig igazak ezek a tulajdonságok, az miért akarna kábítószerhez nyúlni?!
Egyéb:
A pszilocibintartalmú gombák birtoklása és kereskedelme a világ legtöbb országában, így Magyarországon is törvénybe ütközik, bár a hatóanyagot nem tartalmazó spórákkal sokszor nem tudnak mit kezdeni a hatóságok, így sokan csak ezeket veszik meg, és otthon termesztenek varázsgombát.