A cigaretta káros hatásai világszerte az egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémát jelentik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente több mint 8 millió ember hal meg a világon a dohányzás következtében. Közülük nagyjából 7 millió aktív, 1,2 millió körüli pedig a passzív dohányosok száma, tehát a cigarettafüst a nemdohányzók életét és egészségét is veszélyezteti. A füstmentes alternatívák és az ártalomcsökkentés lehetőségei is szóba kerültek a Spanyolországban megrendezett „THR SUMMIT SPAIN 2023” nemzetközi konferencián, amelyre a világ minden pontjából bekapcsolódtak orvosok és nemzetközi szakértők, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a cigarettázás káros hatásai elleni küzdelem lehetőségeiről.
„Minden eddiginél fontosabb, hogy Spanyolország vitát kezdeményezzen arról, hogyan haladjunk előre a dohányzás elleni küzdelemben, és ne stigmatizáljuk azokat, akik más véleményen vannak” – hangsúlyozta az online kerekasztal-beszélgetésen Dr. Fernando Fernández Bueno onkológus, a dohányzás ártalmainak csökkentéséért létrehozott platform egyik képviselője. Mellette orvosok és civil szervezetek képviselői is felszólaltak az online konferencián.
Nem a nikotin az elsődleges veszélyforrás
Kevésbé ismert, de a dohányosok számára nem a nikotin jelenti az elsődleges veszélyt (habár ez a vegyület függőséget okoz, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást), a dohányzással kapcsolatos megbetegedések túlnyomó többségéért az égés során keletkező füst és kátrány okolható. A konferencián felszólaló Dr. Konstantinos Farsalinos kardiológus szerint a legfrissebb kutatási eredmények alapján egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a cigaretta alternatívájaként elterjedt e-cigi aeroszolja a dohányfüsthöz képest lényegesen kevesebb olyan vegyületet tartalmaz, amely potenciális veszélyt jelent az egészségre.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az e-cigaretta nem káros, az ártalomcsökkentésnek ugyanakkor jelentős népegészségügyi vonzata lehet. Csupán egyetlen szál cigarettában 7 ezer kémiai vegyület található ugyanis, melyek közül 100-150 toxikus, 93-ról pedig az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hivatala (FDA) megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Dr. Konstantinos szerint a kutatási eredmények ismeretében nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy megértsük a dohányzás és az elektronikus cigaretta használata közötti óriási kockázati különbséget.
A dohánytermékek egészségre gyakorolt hatásait világszerte több aspektusból vizsgálják a mai napig. Az Egyesült Királyság egészségügyi és szociális ellátásért felelős minisztériumának legújabb kutatása szerint például az e-cigaretta használata a hagyományos cigarettához képest kisebb kockázatot jelent a légúti, illetve szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának tekintetében. Egy másik, hasonló témában végzett kutatás szerint a nikotintartalmú e-cigaretta segíthet leszokni a hagyományos cigarettáról.
A konferencián felszólaló kardiológus szerint azok a szabályozások, amelyek egy kalap alá veszik a cigarettát és a különféle füstmentes alternatívákat (például a hevített dohánytermékeket), csupán tovább hátráltatják a dohányzás okozta népegészségügyi krízis megoldását. „Az egyetlen kérdés, amellyel foglalkozni kell, hogy pontosan megbecsüljük a kockázatcsökkentés mértékét. Ehhez ugyanakkor évekre lesz szükség” – hangsúlyozta Dr. Konstantinos.
Kevesebbet dohányoznak, de többet e-cigarettáznak a fiatalok
A legjobb az lenne, ha a lakosság soha nem is használna semmilyen dohányterméket, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az egészségügyi hatóságok kiemelt figyelmet szenteljenek a fiatalabb generáció káros szenvedélyeire. Jó hír, hogy a CDC frissen közzétett adatai szerint az elmúlt 25-30 évben a középiskolás gyerekek körében csökkent legnagyobb mértékben a dohányosok aránya. Ezzel párhuzamosan viszont az e-cigarettázók aránya jelentősen megemelkedett, ami továbbra is gondot jelent, és átgondolt, tudatos szabályozás szükséges a fiatal generáció egészségének megőrzéséhez. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy kijelöljük, pontosan mi is jelenti rájuk a legnagyobb veszélyt – vélekedett a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
„Sajnálatos módon még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is – amely egyébként támogatta az ártalomcsökkentési stratégiákat – most a dohányzás helyett a nikotin ellen hirdetett háborút, ami minden nyilatkozatukban nyomon követhető” – emelte ki a kardiológus. Ezzel pedig törvényhozókat és tudósokat is félretájékoztathatnak, és azt a félreértést erősítik, hogy nem lehet különbséget tenni a dohányfüst és a nikotin okozta ártalmak között. Ha pedig a hatóságok olyan szabályozásokat alkalmaznak, amely nehezebbé teszi ezeknek a termékeknek a használatát, illetve kevésbé versenyképessé teszik őket a cigarettával szemben, az a dohányzás krízisének elnyújtását eredményezi majd – hangzott el a konferencián.
