Lara Gundel és munkatársai a harmadlagos dohányfüstben lévő, rákkeltő hatású nitrózamin vegyületekre koncentráltak, melyek szabad felületeken, ruhában és szőnyegekben, szövetekben rakódnak le.
A Mutagenesis oldalain megjelent cikk demonstrálja, hogy a harmadlagos dohányfüst - tulajdonképpen passzív dohányzás így is - összetevői károsítják a DNS-t , és az így kialakuló mutációk következménye akár súlyos is lehet - például a gyerekek számára jelent veszélyforrást. Ráadásul azt is sikerült bizonyítani, hogy a krónikus behatás nagyobb kockázatot jelent, mint a heveny kitettség.
A kutatók kísérletes körülmények között, génszintű elemzés segítségével tesztelték a szóban forgó anyagok genetikai károsító hatását. Ez a genotoxicitás, melynek harmadlagos dohányfüst termékeivel belégzés, ételszennyezés vagy bőr útján kerül kapcsolatba. A nikotin égéstermékei és a nitrátokkal kapcsolatba lépve alakítják ki a rákkeltő hatásért felelős nitrózaminokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
