Habár még mindig nagyon magas, a 2010-es években némiképp csökkent a dohányosok aránya Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a lakosság 27 százaléka rendszeresen, 4,4 százalék pedig alkalmanként dohányzott, ezek az arányok 2019-re 24,5, illetve 2,3 százalékra csökkentek. Végleg letenni a cigarettát egyáltalán nem olyan egyszerű, mint azt nem dohányosként gondolná az ember. Petke Zsolt addiktológus szerint a szenvedélybetegeknek a nikotinfüggőség leküzdése még csak az első lépcsőfok - az igazi nehézséget a dohányzással járó rituálék kivezetése jelenti az életükből.
Az ellátórendszer nem egy "gyorsszerviz"
"Az utóbbi évtizedekben a magyarokban egyre jobban tudatosul, hogy az egészségük megőrzése a saját felelősségük is. Ez a pozitív változás az addikciók területén is tapasztalható szerencsére, a függők egyre kevésbé tekintenek egyfajta 'gyorsszervizként' az ellátórendszerre, ahová besétálnak és néhány nap múlva kijönnek egészségesen, majd soha nem kívánják többet az áhított szert" - mondta el Petke Zsolt. A függők jelentős része nincs tisztában a saját érintettségével sem, vagy alábecsüli azt - jól ismerhetjük a sokat ismételt mondatot, hogy "ha akarnám, bármikor le tudnám tenni" - így sok esetben a család vagy barátok unszolása kell ahhoz, hogy az érintett segítséget kérjen. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a személyiséget nagyban befolyásoló, és a viselkedést komolyabban nem érintő függőségek között. Utóbbi azért veszélyes, mert sokan nem is tekintenek igazi problémaként addikciójukra , és figyelmen kívül hagyják az egészségi ártalmak kapcsán tett figyelmeztetéseket.
Az addiktológus szerint Magyarországon elsősorban a középkorúak vagy annál idősebbek kérnek segítséget valamilyen függőségük leküzdéséhez. Ezek a függőségek pedig gyakran össze is kapcsolódnak. "Alapvetően az addiktív típusú személyiségnél várható az, hogy valamilyen függőség bekövetkezik. Ezeknek az embereknek ráadásul egész életükben figyelniük kell magukra annak érdekében, hogy ne térjenek vissza az áhított szerhez" - hangsúlyozta Petke Zsolt.
Nem mindegy, hogy függőségről vagy káros szokásról beszélünk
Mielőtt az elhatározást meghoznánk, a szakember szerint fontos felmérni, hogy függőségtől vagy káros szokástól szenvedünk. A kettő közötti legfontosabb különbség talán az, hogy a függőség az emberi kapcsolatokat is károsítja, a szerhasználó ugyanis lassan visszahúzódóvá válik, eltávolodik a környezetétől, míg a káros szokás esetén ez nem természetszerű. Hogyha ezt sikerült pontra tenni magunkban, első körben érdemes önállóan elkezdeni az elszakadást az addikciót okozó szertől. Bekapcsolódhatunk például az alkoholt egy hónapig mellőző Száraz november kampányba, vagy eldönthetjük, hogy három hónapig nem gyújtunk rá. Az ilyen fogadalmak segíthetnek, hogy felállítsunk magunkról egy öndiagnózist és felmérjük, milyen nehézségeket okoz az életmódunk megváltoztatása. Az önismeret, amelyre ilyenkor szert teszünk, az addiktológus szerint kulcsfontosságú abban, hogy szembesüljünk az érintettségünkkel, ez ugyanis újabb motivációt adhat a változtatáshoz. Abban az esetben, ha több alkalommal is kudarccal zárulnak a hasonló leállási kísérletek, az addiktológus szerint érdemes elgondolkozni azon, hogy szakember segítségét kérjük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Mivel a függőségre a személyiségünk is hajlamosíthat, első lépésként egy személyiségfejlesztő folyamatba való becsatlakozás is indokolt lehet. Egy pszichológus segíthet feltérképezni azokat az okokat, amelyek miatt az életünk bizonyos része felett nem tudunk kontrollt tartani" - magyarázta Petke Zsolt. Sokan az anyagi körülményeik miatt tartózkodnak ettől, a szakember azonban felhívta a figyelmet: vannak közfinanszírozott ellátások, illetve kifejezetten a dohányosok számára olyan csoportos foglalkozások, amelyen a cigaretta lerakásához kaphatnak hasznos tanácsokat a résztvevők.
A nikotin gyorsan elillan, a dohányzás szertartása sokáig velünk marad
Az addikciót a cigarettában lévő nikotin váltja ki (ám a közhiedelemmel ellentétben a dohányzáshoz köthető betegségek jelentős részét nem ez, hanem a dohány égésekor keletkező füst és kátrány, illetve egyéb égéstermékek okozzák), mégsem kizárólag e vegyület miatt nehéz felhagyni a dohányzással. Ha évtizedeken át napi két csomag cigarettát is szívtunk, a nikotinhány tünetei egy héten belül megszűnnek.
Sokkal több munka van abban, hogy a dohányzáshoz köthető rituálékat kiiktassuk az életünkből, például kibírjuk, hogy a kávénk mellé nem gyújtunk rá egy cigarettára, vagy a munkaszüneteket nem kötjük össze a füstölgéssel. Ehhez pedig kulcsfontosságú, hogy egyik pillanatról a másikra álljon le a szerhasználattal a függő személy - legyen az alkohol vagy cigaretta. Ezért természetesen a legjobb, ha rá sem szokunk a dohányzásra vagy más, könnyen függőséggé váló szokásra. Ha pedig már rászoktunk, törekedjünk az azonnali leszokásra, hiszen az addiktológus szerint az esetek túlnyomó többségében nem a csökkentés, hanem az azonnali abbahagyás vezet eredményre. Emellett pedig fontos tudni, hogy kizárólag így szüntethetők meg 100 százalékban a káros szokásunk ártalmai. Hogyha csak heti egyszer-kétszer is gyújtunk rá, nagy eséllyel visszaesünk és kezdhetjük az egész folyamatot az elejéről.
Azonban vannak, akik valamilyen oknál fogva nem szoknak le: ha ezek a próbálkozások tartósan kudarccal végződnek, érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségéről. A füstmentes technológiák használatával a dohányosok alacsonyabb károsanyag-kitettségnek teszik ki magukat és a környezetüket. Ilyen alternatívák lehetnek a nikotinpárna, az elektronikus cigaretta, valamint a dohányt tartalmazó hevítéses technológiák is. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. Mivel azonban ezen technológiák sem kockázatmentesek - hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, illetve egyéb káros hatásaik mellett megemelik a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást - érdemes az ezen termékekről való leszokást is megkísérelni.
A szakember szerint nehéz megállapítani, mennyi időnek kell eltelnie a legutolsó elszívott cigaretta után ahhoz, hogy valaki magabiztosan állíthassa: felhagyott a dohányzással. "Egy év kihagyás egy jó kezdet lehet, aki azonban hajlamos a függőségre, annak élete végéig vigyáznia kell, nehogy visszaessen. A sóvárgás azonban idővel egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben jelentkezik majd" - mondta el Petke Zsolt. Ezért a legbiztosabb módja az ártalmak elkerülésének a megelőzés, az az ha el sem kezdjük a dohány- vagy nikotintartalmú termékek fogyasztását.
Ez is érdekelhet
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.
