Az orthorexia kifejezést 1996-ban Steven Bratman alkotta meg, aki egyúttal leírta az ezzel jelzett betegséget is. (Külön betegségként ugyan még nem ismerik el, a kényszeres személyiségi zavarok és az egyéb táplálkozási zavarok csoportjába sorolják.) Az elnevezést két görög szóból, a jó, helyes jelentésű orthos és az étvágyat jelentő orexis kifejezésekből alkotta meg (az anorexia mintájára). A betegség lényege, hogy valaki - akár egy meglévő betegség, akár az egészséges táplálkozásra való törekvés miatt - kialakít magának egy meghatározott étrendet, amihez a végletekig ragaszkodik.
Ez az állapot több szempontból is veszélyeket hordoz. Először is a beteg életét egyre inkább befolyásolja a táplálkozás. Egyre több időt tölt a saját maga által kialakított étrendnek megfelelő ételek felkutatásával, különösen sokat foglalkozik azzal, hogy mit ehet, rengeteget böngészi az élelmiszerek összetételét , és aggódik azon, hogy nem elég egészséges, amit fogyaszt. Ez újabb és újabb önkorlátozó szabályok bevezetéséhez vezet. Végül eljut egy olyan szintre, amikor a legfontosabb, legtöbb időt felemésztő tevékenysége az étkezéssel kapcsolatos tervezés és beszerzés lesz.
Az orthorexiás rengeteg időt tölt a megfelelő élelmiszer kiválasztásával
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szigorú szabályok kétféle lelki zavart is okozhatnak. Az orthorexiában szenvedő beteg egyrészt tisztábbnak, jobbnak, "felsőbbrendűnek" érzi magát az átlagos embernél, mert egészsége vélt érdekében hatalmas önfegyelemmel tartja a kitűzött étrendet. Ugyanez átcsaphat az ellenkező végletbe is: szégyent, bűntudatot érez, ha mégis "megtörik" és valamilyen tiltott ételt eszik. Ez végső esetben súlyos depresszióhoz is vezet.
A súlyosan egyoldalú táplálkozás fizikai problémákhoz is vezet. Komoly hiányállapot alakulhat ki a szervezetben alvászavarral, koncentrációhiánnyal, kóros soványsággal . Súlyos esetben - az anorexiához hasonlóan - halált is okozhat.
Sok ember számára az egészség fontos szempont az étrend megtervezéskor. Ez önmagában nem baj, csak meg kell találni az egyensúlyt az egészséges táplálkozás iránti megszállottság között.
Ez is érdekelhet
