Amikor alkohol kerül a szervezetünkbe, először az agy dopamintermelésére, pontosabban a jutalmazásért felelős részére hat. Az ilyenkor felszabaduló dopamin miatt társítunk pozitív érzéseket az alkoholfogyasztáshoz. Extrovertáltabbak, nyitottabbak leszünk, csökken a feszültség, a fáradtság és a rosszkedv - nem véletlen, hogy sokan egyfajta lazításként szoktak iszogatni.
Beszédünkre és memóriánkra is hat
Ez a stimuláló hatás azonban egy idő után átfordul az ellenkezőjébe. Csökken a koncentrációs készség, hosszabb lesz a reakcióidő, érzelmi hullámzások, hangulatingadozás , illetve memóriavesztés is jelentkezhet. Az alkohol a központi idegrendszer számos részére hat, például a beszédért felelős területre is. Italozás esetén az idegpályák aktivitása lassul, ezért akadozhat a beszédünk és zavarodottak lehetünk. Érzékelésünk is megváltozhat, és egyensúlyzavaraink is lehetnek.
Lassulhatnak a reflexeink is - éppen emiatt tilos például a járművezetés alkoholfogyasztás után. Döntéshozó képességünkre is hatással van az ital. Biztosan sokan tudnának arra példát mondani, hogy kicsit kapatosan olyasmit tettek vagy mondtak, amire józanon nem valószínű, hogy képesek vagy hajlandóak lettek volna. Ilyenkor csökken a veszélyérzet, és olyanok is vannak, akikre az alkohol úgy hat, hogy előhozza agresszívabb, felelőtlenebb, gátlástalanabb oldalukat. Ez is az alkohol agyműködést befolyásoló hatásai miatt történik.
Többekkel megesett már, hogy egy görbe este után nem vagy csak homályosan emlékeztek az előző nap történéseire - ennek oka, hogy az italozás a rövid távú memóriát is károsíthatja. Akik gyakran, illetve nagyobb mennyiségben fogyasztanak alkoholt, toleranciát alakíthatnak ki szervezetükben, vagyis egyre többet és többet kell inniuk, hogy agyukban megtörténjenek azok a reakciók, amelyek miatt kellemesnek érzik az italfogyasztást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: curejoy.com
