Józanon az alkoholról

A "bódító nedű" biokémiája

Az alkohol, vagy más néven etil-alkohol (C2H5OH) a cukortartalmú növényi (pl. sör, bor, pálinka) és állati nedveknek (pl. kumisz, méhsör) élesztőgombák okozta erjedésekor keletkezik. Színtelen, víztiszta, égető ízű folyadék, melynek nagy az energiasűrűsége. Az alkohol 1 grammja 7,1 kcal energiát ad a szervezetnek. (Összehasonlításul a fő tápanyagok jellemzői: 1 g fehérjéből és 1 g szénhidrátból 4,1 kcal, 1 g zsiradékból 9,3 kcal energia szabadul fel a szervezetben.) Bár az alkoholról sokat lehet olvasni, a köztudatban gyakran összemosódnak a mennyiségre és minőségre vonatkozó, a szervezetre gyakorolt jótékony és a romboló hatásokról szóló információk. Ezért a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége rendszeres kiadványában, a Táplálkozási Akadémia Hírlevélben legutóbb az alkoholról foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Bővebb információkat, hasonló témákat a www.diet.hu honlapon találhatnak az érdeklődők.

Élettani hatása

Sokan nem tudják, hogy például 1-2 pohár (nők esetében 1 dl, férfiaknál 2 dl) pezsgő elfogyasztásával már gyakorlatilag kimerítették az egészségi szempontból ártalmatlannak tartható alkohol napi mennyiségét. Az éhgyomorra fogyasztott alkohol csökkenti a vércukorszintet, és emeli a vérnyomást. Hatására a bőr kipirul, melegebbé válik, és a megnövekedett hőképződés és hőleadás emeli az alapanyagcserét. Erőteljes vízhajtó hatása befolyásolja a szervezet ásványi anyag háztartását. Az alkohol lebontása alapvetően a májban történik, mely összefüggésben van a zsírsavak égetésével. Minél nagyobb az alkoholfogyasztás mértéke, annál inkább nő a szabad zsírsavképződés, és ezáltal a vér vérzsírszintje. A szervezetre gyakorolt hatása az elfogyasztott ital mennyiségétől és minőségétől, töménységétől függ, és nyomon követhető az illető idegrendszerének, mozgásának, viselkedésének változásában.

A kevés, híg alkoholos ital (egy dl bor vagy két dl sör) fogyasztása többnyire fokozza a gyomornedv elválasztást, az étvágyat, kóros elváltozást azonban nem okoz az idegrendszerben. Kis mennyiségű alkoholos ital (1-2,5 dl bor vagy 2-5 dl sör) bevitele mellett már csökken az érzékszervek működése, károsul az izommunka koordináltsága, csökkennek az agyi gátlások és a koncentrálóképesség. Közepes mennyiségű alkoholos ital (4,5-8 dl bor vagy 9-17 dl sör) ivását követően gyengül az izomerő, a mozgások szabálytalanná válnak, jellemző az önkritika elvesztése, a vidámság, bőbeszédűség. Nagy mennyiségű alkoholos ital (2 l bor vagy 4 l sör vagy 3 dl pálinka) elfogyasztása után bizonytalan járás, hányás, mély alvás, akaratgyengeség, erőszakos magatartás jelentkezhetnek. Igen nagy mennyiségű alkoholos ital (3 l bor vagy 5 l sör vagy 0,5 l pálinka) megivása viszont már heveny mérgezést okoz, mély kábulatot és eszméletvesztést von maga után, életveszélyt jelent.

Növeli a teljesítményt?

A maratoni futókat - abban a hitben, hogy ezzel sportteljesítményüket javítják - az 1900-as évek elején még brandyvel itatták. Elvileg az alkohol a teljesítményfokozók közé tartozhatna, hiszen nagy az energiatartalma és képes gyorsan felszívódni, de valójában mégis csökkenti a sportteljesítményt. Ennek oka egyfelől, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholbevitel kedvezőtlenül hat a reakcióidőre, a kéz-szem koordinációra, az egyensúlyozásra. Másfelől az alkohol csökkenti az izomerőt, gyorsaságot, az izmok és a szív-érrendszer állóképességét.

Az alkoholfogyasztás vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, folyadékelvonást vált ki a szervezetben, így a sportoló hamarabb megszomjazik. (Egyes sportolók sörivással próbálják pótolni a szervezet folyadék- és szénhidrátveszteségét, mellyel azonban nem érik el a kívánt hatást. A sör szénhidráttartalma ugyanis nem jelentős, energiatartalma nagyrészt az alkoholból származik, melyet az izmok szinte egyáltalán nem tudnak hasznosítani.) Mindemellett a sportolás utáni regenerációs idő is megnyúlik az alkoholfogyasztás következtében. Még manapság is akadnak sportolók, akik úgy vélik, hogy az alkohol magabiztossá tesz, és fontos szerepe van a verseny előtti drukk leküzdésében. Tény, hogy az alkohol bizonyos mennyiségének elfogyasztása - idegrendszerre kifejtett hatása miatt - egyes sportágakban (pl. lövészet, íjászat, öttusa stb.) doppinglistán szerepel. Más sportágaknál azonban - mint ahogyan a fentiekből is kiderül - az alkohol egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a sportteljesítményt.

Jó a szívnek?

Az alkoholfogyasztás nem tekinthető ugyan az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen, egészségvédő elemének, de - megfelelő feltételek mellett, kellő önmérséklettel - része lehet annak. A különböző sajtokat, libamájat, kacsasültet, stb. felvonultató hagyományos francia konyha bővelkedik koleszterinben és telített zsiradékokban, amely - a franciáknál elterjedt dohányzás és mozgásszegény életmód mellett - a szív-érrendszeri betegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent. A szív-érrendszerrel összefüggő halálozások száma azonban - más, hasonló kockázatú országokhoz viszonyítva - a franciáknál jóval kevesebb. Ez az ún. francia-paradoxon, melynek magyarázatát sokan a franciákra jellemző rendszeres, mértékletes vörösborfogyasztásban látják. A kis mennyiségű alkoholnak önmagában is van egyfajta szívvédő hatása, mivel emeli a vér jótékony HDL-koleszterinszintjét, és csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét. A borban - kiváltképp a vörösborban - azonban mindemellett sok olyan polifenol típusú antioxidáns (flavonoidok és rezveratrol) is található, amely a szív-érrendszerre további védő hatást fejt ki, s amelynek nagyon jó a szervezetben való hasznosulása. A vörösbor gátolhatja a káros LDL-koleszterin oxidációját, az érfalon való lerakódását, valamint a vérlemezkék összecsapódását. Az eddigi tudományos vizsgálatok alapján elmondható, hogy a jó minőségű vörösborok mérsékelt fogyasztásával a 45 év feletti férfiak és az 55 év feletti nők esetében csökkenhet a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata. Mindezek alapján azonban az egész lakosságra vonatkozó, a vörösbor rendszeres fogyasztását szorgalmazó ajánlás nem indokolt, mivel a mérsékelt fogyasztást nem lehet garantálni, valamint meggyőző, teljes körű tudományos felmérésekre is szükség van még.

Segíti-e a szexet?

Általános vélekedés, hogy az alkohol fogyasztása jótékony hatással van a szexuális életre: egy-két pohár "esemény előtt" ellazít, oldja a feszültséget, "feldob", jó hangulatba hoz. Ez esetenként, kis mennyiségű, jó minőségű ital elfogyasztására akár igaz is lehet, különösen egy jó hangulatban, kettesben elköltött, amúgy is "hangulatba hozó" vacsora után. Azonban jó ok van valami diszharmóniát feltételezni, ha a szex "nem megy másként", csak alkoholos állapotban. Az alkoholisták pedig igen gyakran küzdenek nagyon súlyos szexuális gondokkal, a libidó csökkenésével, a férfiak merevedési zavarokkal. Ráadásul a partnereiket is érinti a dolog, hiszen aligha lehet harmonikus örömérzést elérni, mondjuk egy italos, rossz szagú, nem teljesen beszámítható, taszító állapotban lévő szeretővel. A folyamat mindenesetre önmagát erősíti: az alkoholistának előbb - utóbb megromlik a szexuális élete, képessége, emiatt új okot talál az ivásra, amitől az állapota tovább rosszabbodik, a társadalmi elszigetelődése nő. Így hát sokkal érdemesebb el sem kezdeni az ivást, elkerülni az alkohol csapdáját.

Hazai alkohol helyzetkép

Hazánkban az egy főre jutó szeszesital vásárlás évi mennyisége 100 százalékos alkoholban kifejezve viszonylag stabil, 10-11 l /fő/év, ami napi szinten kb. 31 g-nak felel meg. Ez a mennyiség meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mérsékelt alkoholfogyasztás (20 g/nap) határértékét. Az adatok azonban csak átlagértékek, vagyis a lakosság egy része ennél nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyaszt. Tudni kell azt is, hogy az átlagértékek számolásánál csak a kereskedelemben eladott italok mennyiségével kalkuláltak, így ehhez még hozzáadódik az otthon készített és fogyasztott italok, például a saját termelésű szőlő- és gyümölcsborok, likőrök, stb. alkoholtartalma is. A májzsugorban meghaltak számából becsülhető az alkoholisták száma, és ez az adat ma is növekszik. Magyarországon napjainkban több mint egymillió alkoholista él, vagyis legalább minden tizedik ember alkoholfüggő. Ha a családjukat is számoljuk, akkor jóval nagyobb az érintettek száma: a teljes lakosság legalább fele szenved a túlzott alkoholfogyasztás súlyos következményeitől, azoktól a károktól, amelyeket az illető egészségében, egzisztenciájában, magatartásában, a családhoz való viszonyában, munkaképességében, stb. okoz. Az egészségügyi ellátásban azonban csak töredékük jelenik meg csupán, sokak esetében a család, a környezet segítségével sikerül elfedni a bajt, egészen a halálozási ok meghatározásáig...

Ez is érdekelhet

Orvosnál

A véralkoholszint fokozatai

alkoholfogyasztás

Borászoknak üzent Zacher Gábor: „ez elég gáz”

alvászavarok

Álmatlanság ellen alkohol? Ezért ne próbáld ki

alkoholfogyasztás

Megdőlt az elmélet: az alkoholnak nincs egészséges szintje

Aki alkoholos italt iszik, csak mértékkel tegye, aki nem, az ne építse ki ezt a szokást! Alkoholt tartalmazó italokat kizárólag kis mennyiségben, étkezéshez fogyasszunk, így lassabb az alkohol felszívódása. A tisztázatlan eredetű, ellenőrizetlen minőségű, mennyiségi alkoholfogyasztás helyett kívánatosabb a minőségi borok mérsékelt mennyiségben való, kulturált fogyasztása. A mértékletesség férfiak számára naponta legfeljebb 20 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget jelent (4 dl sört vagy 2 dl l bort vagy 4 cl égetett szeszesitalt.) Nők esetében a mértékletesség naponta maximum 10 ml tiszta alkoholnak megfelelő mennyiség (a fenti példák fele engedhető meg: 2 dl sör vagy 1 dl bor vagy 2 cl égetett szeszesital). Fontos azonban megemlíteni, hogy nők egy részénél már a mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is megnőhet a mellrák kockázata. Valószínűsíthető, hogy a heti 1-3 alkalommal történő mérsékelt alkoholfogyasztás nem jár ilyen veszéllyel. A gyermekre vágyó, várandós és szoptató nőknek viszont legjobb, ha kerülik az alkoholos italt, hogy ne tegyék ki gyermeküket különböző kockázatoknak! A mérsékeltnél nagyobb mértékű alkoholivás mindkét nemben növeli a közlekedési-, és munkahelyi balesetek előfordulási gyakoriságát. A krónikus alkoholfogyasztóknál a hozzászokás veszélye miatt szervi- (máj, hasnyálmirigy, szívizom) és idegrendszeri károsodások, pszichés zavarok kialakulásával is számolni kell. A hosszú időn át tartó nagy mennyiségű alkohol fogyasztása fokozza az agyvérzés, az idült májbetegség, az erőszakos cselekedetek, öngyilkosság, valamint néhány daganatos megbetegedés (szájüreg-, garat-, nyelőcső-, vastagbélrák) kialakulásának veszélyét. Fiatalok számára még a mérsékelt alkoholfogyasztás sem ajánlott, mivel az esetleges kockázatcsökkentő hatásnál jóval erőteljesebb a rendszeres iváshoz való hozzászokás veszélye. Gyermekek számára az alkoholfogyasztás tilos! Teljes alkoholtilalom javasolt még a nagy koncentrációt igénylő tevékenységet folytatók (pl. autóvezetők) részére, és azoknak, akiknek a családjában már előfordult alkoholprobléma, vagy bizonyos gyógyszerekkel való kezelés alatt állnak.