A világon minden 4. másodpercben meghal valaki egy dohányzással összefüggően kialakult betegségben (ez évente közel 8 millió haláleset), míg éves szinten a passzív dohányzás további egymillió ember haláláért felelős. Hazánkban a 18 év felettiek 28 százaléka hódol ennek a káros szenvedélynek, ami a KSH adatai szerint közel 2 millió embert jelent. A magyarországi halálozási adatok szerint, évente egy kisvárosnyi, azaz közel 30 ezer ember veszíti életét a dohányzás miatt kialakult betegségekben.
40 év füstölés után is megújulhat
Sokáig úgy gondolták, hogy a tüdőrákhoz vezető szöveti elváltozások tartósak, és akkor is megmaradnak, miután valaki leszokott a cigarettáról. Kutatók azonban meglepő dologra jöttek rá: ha néhány sejt túléli a károsodást, képes helyrehozni a tüdőt. Ráadásul ezt a folyamatot olyan betegeknél is megfigyelték, akik 40 évig napi egy dobozzal szívtak, mielőtt végleg letették a cigit - minderről a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány, melyet a BBC szemlézett. Mint írják, a dohányfüstben lévő több ezernyi különböző kemikália képes a tüdősejtek DNS-ét megváltoztatni, mutálni, így alakítva át azokat egészségesből rákos sejtekké.
A tanulmány azonban kimutatta, hogy mindez egy igen széles skálán történő folyamat, ami akár 10 ezer különböző genetikai elváltozást is jelenthet, ráadásul a dohányosok légzőrendszeréből vett minták alapján megállapították, hogy a bagósok majd minden sejtjét érintik ezek az elváltozások. "Úgy kell ezekre gondolni, mint apró időzített bombákra, amik arra várnak, hogy a következő »ütés« hatására rákos sejtekké alakuljanak" - magyarázta dr. Kate Gowers, az UCL egyik kutatója.
"Nem számítottunk erre"
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem minden sejtet érint azonban a káros hatás . Azt még ugyan nem sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy hogyan, de úgy tűnik, hogy létezik egy "atombunker" biztonságú hely, ahol a sejtek képesek az egészséges túlélésre. Amikor pedig valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a biztonságban és épen maradt sejtek növekedésnek és szaporodásnak indulnak, majd elkezdik kiváltani a károsodott társaikat a tüdőben. A kutatók legnagyobb meglepetésére az ex-dohányosok tüdejének akár 40 százaléka is képes volt így megújulni, s ezek a részek úgy néztek ki, mint az olyan emberek tüdeje, akik sosem gyújtottak még rá.
Erre a felfedezésre abszolút nem számítottunk - mondta Dr. Peter Campbell, a Sanger Intézet munkatársa a BBC-nek.
Leszokásra ösztönöz
A kutatók előtt áll még, hogy rájöjjenek, a tüdő pontosan mekkora része képes a megújulásra. A mostani tanulmány ugyanis csak a légzőrendszer főbb részeire fókuszált, míg például az oxigéncserében fontos szerepet játszó tüdő-léghólyagocskák ezúttal kimaradtak a megfigyelésből. A BBC beszámolója szerint az Egyesült Királyságban évente mintegy 47 000 tüdőrákos eset fordul elő, melyek majd háromnegyedét a dohányzás okozza. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a tüdőrák kockázata a leszokást követő naptól kezdve fokozatosan csökken. Ennek okaként azonban eddig csak a további károsodás elkerülését jelölték meg. Dr. Rachel Orritt szerint azonban az új eredmények motiválóak lehetnek, hiszen nemcsak a további károsodástól óvhatják meg magukat azok, akik leteszik a cigit, de lehetőséget adnak tüdejüknek a regenerálódásra is.
Ez is érdekelhet
Forrás: BBC
