A közösségi média, a depresszió és a magány lehetséges összefüggése hosszú ideje beszédtéma , a tényleges ok-okozati kapcsolatot azonban mindeddig nem sikerült tudományos bizonyítékokkal igazolni. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói Melissa G. Hunt pszichológus vezetésével ezen a helyzeten igyekeztek változtatni, amikor három népszerű oldal, a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vetették átfogó vizsgálat alá.
Összesen 143 egyetemista vett részt a kísérletben, aki kitöltött egy kérdőívet a tanulmány kezdetén, amellyel a hangulatukat, lelkiállapotukat mérték fel. Emellett egy hétre visszamenőleg megosztották a telefonjuk akkumulátorhasználati előzményeit is, majd az elkövetkező három hét folyamán továbbra is átadták az aktuális adatokat a kutatóknak, akik így heti bontásban látták, hogy az egyes alkalmazások mennyi időn keresztül voltak aktív használatban.
Másokhoz hasonlítjuk magunkat
A résztvevőket két csoportba osztották, így a kontrollcsoport tagjai a korábban megszokott módon szörfölhettek a közösségi oldalakon, míg a kísérleti csoport tagjainál napi 10 percben maximalizálták a három platform használatát. Az így kapott adatok birtokában aztán lehetővé vált a diákok hét különböző érzelmének vizsgálata, beleértve a szorongást, a depressziót, a magányt , illetve az érzést, hogy kimaradnak valamiből, ha nem lehetnek az online térben.
"A korlátozott, azaz a korábbiakhoz képest rövidebb időtartamú közösségimédia-használat szignifikánsan csökkentette mind a depressziót, mind a magányosságot. Különösen azoknál jelentkezett mindez nagy mértékben, akik a leginkább depresszív állapotban voltak a tanulmány kezdetekor" - árulta az eredményekről Melissa G. Hunt. Hozzátette, talán ironikusan hangzik, hogy éppen a közösségi média hanyagolása révén enyhíthető a magány, de ennek is megvan a magyarázata. "A meglévő szakirodalom egyes részei szerint böngészés közben erőteljes szociális összehasonlítás zajlik az emberek fejében. Tehát amikor mások életét látjuk ezeken az oldalakon, különösen az Instagramon, akkor könnyű arra a következtetésre jutni, hogy mindenki másnak jobb az élete, mint a sajátunk" - mutatott rá a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit lehet tenni?
Hunt mindemellett igyekezett hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, hogy a 18-22 éves korosztálynak ezentúl teljes mértékben el kellene hagynia a közösségi médiát. Tény azonban, hogy az applikációk használatával töltött idő csökkentése pozitív hatással lehet az érzelmi világukra. A pszichológus szerint összességében két olyan fontos következtetést, illetve tanácsot lehet levonni a tanulmány eredményeiből, amelyeket különösebb áldozatok meghozása nélkül is be tudnak tartani a közösségimédia-felhasználók.
Egyrészt elejét kell venni, hogy folyton összehasonlítsuk magunkat a mások életéről látott tartalmakkal. Másrészt mivel ezek a platformok még hosszú ideig a mindennapjaink részei maradnak, a társadalomra hárul a felelősség, hogy kitalálja, miként tudná úgy használni azokat, hogy minimálisra csökkentse az ártalmas hatásukat. "Amikor nem éppen azzal vagyunk elfoglalva, hogy a közösségi média kattintásvadász bejegyzéseivel szórakoztassuk magunkat, akkor biztosan több időt fogunk olyan dolgokra szánni, amelyek jobb érzéssel töltenek el minket a saját életünket illetően. Nagy általánosságban azt tudom ajánlani mindenkinek, hogy időnként tegyék le a telefonjukat, és legyenek inkább együtt a valóságban másokkal" - zárta gondolatait Hunt.
Forrás: penntoday.upenn.edu
