Nem mondok újat azzal, ha azt állítom: a megbetegedések sokfélék lehetnek. Ez esetben azonban arra kívánom felhasználni e közhelynek számító gondolatot, hogy rávilágítsak, a lelki megbetegedések is valódi, komoly és létjogosult betegségek, természetük közel azonos a test betegségeivel.
A lelki betegségek keletkezésének - hasonlóan a test betegségeihez - megvannak a maga kórokozói, megfigyelhetők különböző tünetei, és léteznek az adott betegség fajtáját meghatározó szimptómák (tünetegyüttesek). Legfőbb kórokozóknak tekinthetjük a stresszeket - ˛a lélek vírusait˛ -, melyek egyaránt lehetnek külső vagy belső eredetűek. Külső eredetű stresszek például megterhelő életeseményeink, megoldatlan problémáink, konfliktusaink. Belső ˛vírus˛lehet, ha megváltoznak természetes biokémia folyamataink, vagy magunk olyan kémiai szereket juttatunk szervezetünkbe, melyek pszichés tüneteket váltanak ki. De természetesen a betegség keletkezésének képlete korántsem ilyen egyszerű. Tudnunk kell, hogy minden megbetegedés kölcsönhatások eredménye, s ennek tekintetében azt sem szabad elfelejtenünk, hogy testünk és lelkünk maguk is folyamatos kommunikációban állnak egymással, s bármelyik megbetegedése kapcsolatban áll a másik működésének elgyengülésével. A kölcsönhatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy a lélek megbetegedésének nem csupán az a feltétele, hogy ˛kórokozó˛ támadja meg, hanem a psziché sérülékenységével együttesen határozzák meg a betegség megjelenésének valószínűségét. Hasonlóképpen ahhoz, ha vírus kerül a szervezetünkbe az még nem garantálja, hogy betegek leszünk, hiszen elképzelhető, hogy immunrendszerünk kivédi és bekebelezi a vírusokat, még mielőtt a betegség tüneteit tapasztalhatnánk magunkon.
A lélek betegségeinek tünetei pontosan meghatározhatók, körülírhatók és ezáltal felfedezhetők, megfigyelhetők. Nehézségek talán abból adódhatnak, hogy legtöbbször viselkedésbeli, gondolkodásbeli változásokat jelentenek, így könnyű félreérteni, szándékosnak tekinteni őket. Fokozott a félreértés veszélye családtagjaink, hozzátartozóink esetében, hiszen tőlük várjuk el a legtöbb odafigyelést, alkalmazkodást, megértést, így az evvel ellentmondó tüneteket gyakran ellenszegülésnek, a szeretet és törődés hiányának, önzésnek tekintjük. Testünkben tapasztalt problémáinkat sokkal könnyebben osztjuk meg másokkal, egyszerűbbnek és illendőbbnek érezzük róluk beszélni, mint lelki fájdalmainkról, az életünkben adódó problémákról. A tünetek rejtve maradhatnak, észrevétlen kikerülhetnek figyelmünk fókuszából. A beteg nem kapja meg a megfelelő ellátást, kezelést, sőt olyan önrontó kör kialakulása veszi kezdetét, mely egyre kritikusabb szintre tereli állapotát. Gondoljuk csak végig: Ha egy lelkileg megbetegedett embernek, nem látjuk meg tüneteit, nem értjük meg viselkedésének, gondolkodásmódjának megváltozását, egyre türelmetlenebbé válunk iránta, számon kérünk rajta akaratától független dolgokat. Mind több és több félreértésbe, konfliktusba keveredünk vele, ami valójában nem mást jelent, minthogy magunk hozzuk létre, magunk fejlesztjük ki a betegség kórokozóit, azaz a stresszeket.
Ezért gondolom, hogy egy olyan világban, ahol minden felgyorsult, ahol minden rohan, rohamosan fejlődik és az ember helyett a teljesítményre koncentrál, fokozottan vagyunk kitéve stresszhatásoknak, nagyobb valószínűséggel kerülünk olyan helyzetekbe, melyek veszélyeztetettséget jelentenek lelkünk megbetegedésének szempontjából. (Érdekes jelenség, hogy az egyes kultúráktól, sőt társadalmi koroktól függően - melyek nyilván tipikus stresszeket jelentenek - alakul a betegségek fajtáinak gyakorisága.) Ahogy ismerjük azt, hogyan kerülhetjük el az influenzát, akképpen kell, hogy egészségkultúránk részét képezze a lélek megbetegedéseinek természetéről való ismeretünk, illetve az, hogyan kerülhetjük el, hogyan előzhetjük meg ezeket.
A lelki betegségek tárháza sajnos igen nagy, de ígérem a következő alkalmak során megpróbálok összefogó, átlátható képet nyújtani róluk, jellemzőikről, és mindazokról a szükséges ismeretekről, tanulható készségekről, melyek fegyvert jelentenek kezünkben a betegségek kivédésével szembeni küzdelemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: