A hosszabb életet erőteljesen befolyásoló személyiségtényező a lelkiismeretesség - derül ki a Longevity (Hosszú élet) project néven ismertté vált kutatásból. A kutatás vezetői, Friedman és Martin (Science Daily, 2011) szerint sose késő egy egészségesebb életútra térni. Ennek első lépése, hogy sutba vágjuk a listáinkat, és az aggodalmaskodásainkat.
A kutatók régóta keresik a választ, milyen kapcsolat van a személyiség és az egészség, illetve a személyiség és életút között. Az egyik leghíresebb és legtöbb adattal szolgáló tanulmány Terman-kutatás néven vált ismertté, arra a professzorra utalva, aki az adatgyűjtést elkezdte még 1921-ben a kaliforniai Stanford egyetemen. Terman 1528 3 és 19 éves kor közötti fiatallal indította meg az adatgyűjtést, kezdetben azzal a céllal, hogy a tehetséges gyerekek életútját kövesse. Az adatok feldolgozása még napjainkban is folyamatban van.
A kutatássorozat egyik legmegdöbbentőbb és talán legtöbbet idézett eredménye arra vonatkozik, hogy milyen személyiségtényezőkkel rendelkezők élnek tovább. Ez a vizsgálati irány Friedman és munkatársai nevéhez fűződik, aki az 1990-es évektől vette át annak irányítását. Kutatása Longevity (Hosszú élet) project néven vált ismertté, melynek legfontosabb következtetése, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem azok élnek hosszabb ideig, akik könnyedén és lazán veszik az életet. Az eredmények alapján a hosszabb életet legerőteljesebben a lelkiismeretesség, azaz a megbízhatóság, felelősségteljesség, célhoz való kitartó ragaszkodás, kitartó erőfeszítés, munka, rendszeresség, impulzivitás hiánya befolyásolja.
Dr. Bikfalvi Réka, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője a következőképpen magyarázza e meglepő eredmény hátterét: "A lelkiismeretes embereknek több egészségvédő szokásuk van, betartják az orvos tanácsait, vagy elkerülik a kockázatos helyzeteket. A lelkiismeretes, óvatos emberek hajlamosak távol tartani magukat olyan helyzetektől, melyeket nehezen tudnak kezelni, így minimálisra csökkentik a pszichoszociális distresszt. Lehet, hogy hatékonyan alkalmazzák a megküzdési stratégiákat és tudatosan gyakorolják a pihenési technikákat."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatást irányító Friedman szerint az olyan részleteken való aggodalmaskodás, mint például az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak aránya eltereli a figyelmet a jelenős dolgokról. Ennél sokkal fontosabb, hogy felismerjük magunkban az egészséget hosszú távon segítő és károsító viselkedéseinket és majd azután maximalizálhatjuk az egészséget elősegítőket. Munkatársa, Martin pedig hozzáteszi, hogy nagy változásokat lehetetlenség egyik napról a másikra megtenni. Viszont célravezető lehet a változásokat kisebb célkitűzésekkel megkezdeni és lépésről lépésre haladni az egészségesebb életút felé.
Ez is érdekelhet
Tehát a "Nyugi, csak lazán állj a munkádhoz" típusú hozzáállás nem vezet se jobb egészséghez, se hosszabb élethez. Ha viszont elkötelezettek vagyunk aziránt, amit csinálunk, odafigyelünk az egészséges életmódra, testi és lelki szükségleteinkre, akkor nagyot léptünk előre a hosszabb élet felé.
