A fogyasztói kultúra, de a közösségi média is mind énközpontúbbá teszi világunkat, melyben csak az számít, ami nekem jó, amire én vágyok. Pedig a lájkok és az anyagi javak nem szolgálják a hosszútávú és tartós boldogságérzést. Sőt, minél többet szerzünk meg belőlük, annál rövidebb ideig okoznak elégedettséget, annál hamarabb kell belőle "újabb adag" ahhoz, hogy ismét jól érezzük magunkat. Ezzel szemben az altruizmusról, azaz önzetlen segítségnyújtásról több kutatás is bizonyította már annak fizikai és mentális egészségünket erősítő hatását.
Leginkább pénzt szeretünk adni
Sajnos Magyarországon még bőven van hová fejlődnünk e téren. Egy hazai biztosító 2020-as reprezentatív felmérése szerint ugyanis mindössze a válaszadók 8 százaléka adományozott rendszeresen, 62 százalék alkalmanként, míg 30 százalék saját bevallása szerint soha sem adakozott még. Ahogy az adományozásnak, úgy egyelőre az önkéntességnek sincs olyan kultúrája itthon, mint tőlünk nyugatabbra. A kutatás erre vonatkozóan megállapította, az időnk és személyes figyelmünk helyett leginkább pénzt szeretünk adni, a többség (69 százalék) pedig ezt az adója 1 százalékának felajánlásával teszi meg. Megjegyzendő, ez nem kevés összeg, csak 2020-ban a civil szervezeteknek 9,6 milliárd forint támogatás érkezett 1,624 millió ember adó 1 százalékából. Tavaly potenciálisan legalább ennyi ember volt az országban, aki az adományozásból fakadó pozitív hatásokat megtapasztalhatta - mutatjuk, mik azok.
Az adakozás csökkenti a vérnyomást
Tanulmányok szerint az altruizmus bármely formája pozitív fizikális és mentális hatásokkal hozható összefüggésbe. Az amerikai Cleveland Klinika szerint ebbe beletartozik a segítségnyújtás következtében alacsonyabb vérnyomás, a megnövekedett önértékelés, a ritkábban előforduló depresszió, az alacsonyabb stressz-szint, sőt a hosszabb és boldogabb élet is.
Aktiválja az agy jutalomközpontját
Az ajándékozás az agyunk jutalomközpontját (örömközpontként is szoktak hivatkozni rá) aktiválja, miközben testünket elárasztják olyan, a jó közérzetet biztosító vegyületek, mint a szerotonin, a dopamin és az oxitocin. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által támogatott kutatás mindezt a jótékonykodó emberek agyának MRI-vizsgálatával is bizonyította. Ennek során a kutatók saját szemükkel figyelhették meg, hogyan aktiválódik az adakozás hatására az agy jutalomközpontja.
A depresszión is segít
A stressz és a depresszió gyakran a belső harcaink miatt fokozódik vagy alakul ki. Akkor azonban, amikor másoknak segítünk, fókuszpontunk is áthelyeződik magunkról rájuk. Ez pedig segíthet új megvilágításban látni saját helyzetünket. Miközben nálunk kevésbé szerencsés embereken segítünk, könnyebben megláthatjuk saját életünk pozitívumait is, ami enyhítheti a mentális betegségből fakadó negatív hatásokat.
Közösségépítő és megtartó ereje is van
Az, hogy a munkánkkal megkeresett pénzünket, vagy épp az időnket és a figyelmünket áldozzuk a közösség javára, összekapcsol minket másokkal. Amellett ráadásul, hogy erősíti az összetartozás érzését, enyhíti a társadalmi izolációval, magánnyal járó negatív hatásokat is. Emellett akár abban is segíthet, hogy új életcélt találjunk, mely további kognitív előnyökkel jár. Egy kutatás bizonyította, akiknek van célja az életben, pozitívabb énképpel rendelkeznek, és tovább élhetnek.
A nagylelkűség fontosságára tanítja gyermekeinket
Ha gyermekeink azt látják, hogy számunkra természetes a másokon való önzetlen segítés, számukra is azzá válik, mindez pedig hosszú távon világunk egészére is pozitív hatással lehet. A gyermekekben alapvetően ott van a másoknak való segítés természetes szándéka, segítsünk nekik kibontakoztatni mindezt. Tanítsuk őket nagylelkűségre, s felnőttként még jobban megbecsülik majd azt, amit addig elértek, megszereztek, s ők is tovább örökítik a jó példát.
A hála pozitív hatása
Az adakozás jót tesz annak, aki a segítséget kapja, és annak is, aki felajánlja. Az így megszülető hála érzése pedig kutatások alapján is hozzásegít egy boldogabb, optimistább és egészségesebb élethez.