Megkérdeztem néhány barátomat, történt-e már velük olyan, hogy egy konkrét épülethez köthetően rosszul érezték magukat. Az alábbi válaszok érkeztek:
– Gyerekkoromban volt egy állandóan zsörtölődő szomszédunk. Egyik nap át kellett mennem hozzá segíteni feltenni a függönyöket. Amíg ott voltam, erős fejfájás és enyhe szédülés lett úrrá rajtam, féltem is, hogy le fogok esni a létráról. Amikor viszont hazamentem, azonnal elmúltak a panaszok.
– Egyik korábbi munkahelyemen észrevettem, hogy ahogy beléptem, összeszorult a torkom, és szinte folyamatosan köhögtem, krákogtam, amíg az épületben voltam. A hazafelé tartó úton viszont mindig „meggyógyultam”.
– Régen nagyon nem szerettem a helyi uszodába járni, mert az épületbe lépve mindig felfordult a gyomrom.
– A főiskolán volt egy terem, ahol fél óránál többet nem tudtam kibírni rosszullét nélkül. Mindig nagyon megfájdult a fejem és a szemem, ha sokat voltam ott. Szerintem az ablakok hiánya és a nagyon erős világítás hatott rám így.
– Egyik iskolámban rendszeresen bőrirritációval, bőrrepedésig fajuló ekcémával küzdöttem. Amikor már nem oda jártam, mindez elmúlt.
A fenti történetekben említett panaszoknak sokféle oka lehet, azonban mivel mind egy adott épülethez kötődik, nem zárhatjuk ki az úgynevezett beteg épület szindróma (SBS) lehetőségét. Az Egyesült Királyság országos egészségügyi szolgálatának (NHS) tájékoztatója szerint ez a kifejezés az olyan akut tünetek összefoglaló neve, amelyeket egy adott épületben tartózkodva észlelhetsz, és minél több időt töltesz ott, jellemzően a panaszok is annál súlyosabbak – az épületet elhagyva viszont szinte azonnal, de maximum néhány órán belül elmúlnak a kellemetlenségek. Ha pedig később – például másnap – visszatérsz ugyanoda, a problémák kiújulnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A beteg épület szindróma jellemző jelei
Az, hogy kinél milyen, illetve hányféle tünettel jelentkezik ez a rejtélyes kór, esetenként nagyon eltérő lehet. A leggyakoribb, gyanúra okot adó jelek a következők:
- fejfájás,
- szédülés,
- hányinger,
- szemirritáció (viszketés, könnyezés, fájdalom),
- orrdugulás, orrfolyás,
- torokirritáció (rekedt hang, torokviszketés, torokfájás, krákogás)
- száraz köhögés, nehézlégzés,
- az asztmás rohamok gyakoribbá/súlyosabbá válása,
- koncentrációs zavar, fáradtság,
- száraz vagy viszkető bőr,
- szagérzékenység,
- személyiségváltozások.
Mivel a fentiek némelyike utalhat például légúti fertőzésre, allergiára vagy asztmára is, a beteg épület szindróma megállapításához elengedhetetlen kitétel, hogy a panaszok az adott épületen kívül ne álljanak fenn. Az SBS éppen azért is nevezhető rejtélyes kórnak, mert tünetei kizárólag konkrét helyszínekhez köthetők, és hátterükben nem mutatható ki betegség vagy szervi probléma.
A beteg épület szindróma (SBS) nem összekeverendő az úgynevezett épülettel összefüggő betegséggel (BRI). Ez utóbbi kifejezést akkor használják, amikor az épület levegőjének szennyezettsége miatt kialakul egy diagnosztizálható betegség, például asztma, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás vagy légúti fertőzés. Az épülettel összefüggő betegségek kevésbé gyakoriak, mint a beteg épület szindróma, viszont jóval jelentősebb egészségi problémákat okozhatnak. Jellemző panaszaik közé tartozhat a mellkasi fájdalom, az ödéma, a szívdobogásérzés és az orrvérzés. Szélsőséges esetekben terhességi komplikációk, vetélés, vagy akár rákos megbetegedések is kialakulhatnak.
Mi állhat a panaszok hátterében?
A beteg épület szindróma pontos kiváltó oka nem ismert, de a szakértők több lehetséges rizikótényezőt is számon tartanak. Egyes vizsgálatok szerint például a beltéri levegő rossz minősége már önmagában is kiválthatja a panaszokat, vagy súlyosbíthatja azokat.
Így tehát a rizikófaktorok közé sorolható a helyiség rossz szellőzése, a nem megfelelően tisztított és karbantartott légkondicionáló, a túl magas vagy túl alacsony páratartalom, a túl sok por, a penész jelenléte, valamint a levegőbe jutó egyéb szennyezőanyagok, például a cigarettafüst, a gázzal működő berendezések égéstermékei, vagy a tisztítószerekből, nyomtatópatronokból, ragasztóanyagokból, lakkokból és festékekből elpárolgó, különböző vegyi anyagok.
Az amerikai biotechnológiai információs központ (NCBI) összefoglalója szerint a fentiek mellett számos további tényező kiválthatja a panaszokat. A szindrómát előidézheti például a túl erős vagy folyton villogó fény, a természetes fény hiánya, az elektromágneses sugárzás, a túl hangos és folyamatos zaj, a rossz akusztika, a nem megfelelő hőmérséklet és a rosszul kialakított – például túl zsúfolt – munkakörnyezet is.
Bár a beteg épület szindróma bármilyen épületben felütheti a fejét, a középületekben és irodákban jóval gyakoribb, mint például a magánlakásokban. A panaszok az irodai alkalmazottakra – vélhetően a rosszabb munkakörülmények miatt – jellemzőbbek, mint a vezető pozícióban lévőkre, és az érintettek többsége nő. A légkondicionált épületekben jóval gyakrabban jelentkeznek az SBS tünetei a természetes szellőzésű épületekhez képest, valamint a nyitott terű irodákban dolgozók körében is nagyobb a szindróma kialakulásának kockázata.
De vajon miért hat az emberre ilyen erősen az őt körülvevő környezet? Ha hihetünk a környezetpszichológia alapvető álláspontjának, akkor azért, mert a fizikai környezet az ember egyenrangú társa. „A környezetpszichológia a pszichológiának az az ágazata, amelynek fő feladata felderíteni, hogy a minket körülvevő fizikai környezet miként hat a lelkünk működésére, azaz hogyan befolyásolja érzelmeinket, gondolkodásunkat és viselkedésünket” – mutatott rá a Mélylevegő Projekt egyik korábbi Facebook-posztja. A mentális egészséggel foglalkozó magyar csapat szerint a fizikai környezeted tehát pozitívan és negatívan is befolyásolhatja a közérzetedet, sőt – ahogy azt már fentebb olvashattad – még személyiségváltozást is előidézhet.
Mit tehetsz a probléma enyhítésért?
Mivel a beteg épület szindrómás panaszok jellemzően röviddel a problémát okozó helyszín elhagyása után elmúlnak, kézenfekvő megoldásnak tűnhet az adott ingatlan elkerülése. Ezt azonban nem feltétlenül teheted meg, főleg, ha például az iskolád, a munkahelyed, vagy a lakásodat is magába foglaló társasház váltja ki a tüneteket. Nézzük tehát, hogy a szakértők szerint miket tehetsz, hogy javíts komfortérzeteden.
Ez is érdekelhet
- Ha van rá lehetőséged, szellőztess minél gyakrabban! Ha ez nem megoldható, szerezz be egy levegőtisztító berendezést, illetve rendszeresen tisztítsd a szellőzőket és légkondicionálókat!
- Állítsd be a belső hőmérsékletet körülbelül 18 Celsius-fokra, és ezt lehetőleg ne változtasd meg sokszor a nap folyamán!
- Ha számítógép előtt dolgozol, tarts rendszeres képernyőszünetet!
- Ebédidőben és egyéb szünetekben menj ki egy kicsit a friss levegőre!
- Próbáld meg átrendezni, korszerűsíteni, felújítani a problémás helyiséget!
- Ha bármit teszel, nem enyhülnek a tünetek, jelezd ezt az illetékes személyek – például a munkáltatód, a lakás tulajdonosa vagy az épület fenntartója – felé!
Több ismertetőben is kiemelik, hogy a beteg épület szindrómát a fizikai tényezők mellett lelki és mentális hatások is kiválthatják, úgymint a túlzott stressz és elégedetlenség, a velünk egy épületben tartozókkal ápolt rossz kapcsolat, a kommunikációs nehézségek, valamint a helyszínhez kötődő rossz emlékek is. A tanácsok között ezért szerepel például az is, hogy próbáld csökkenteni a rád nehezedő stressz mennyiségét, illetve megoldani az említett problémákat. A Mélylevegő Projekt leírása szerint viszont az adott épülethez köthető negatív emlékekkel és érzelmekkel nem annyira könnyű megküzdeni, hiszen hiába változatod meg a környezetet – például újítod fel a szobát –, az még nem feltétlenül szünteti meg a diszkomfortot és a hellyel kapcsolatos ellenérzéseket.
Ha úgy érzed, hogy a téged körülvevő környezethez olyan negatív érzelmek kapcsolódnak, amelyek jelentős mértékben megnehezítik mindennapjaid, bátran keress fel egy pszichológust” – tanácsolták.
Legjobban: