És a kötetet - ahogyan a sorozat eddigi részeit - érdemes forgatni: a szuperérzékenységről ugyanis bebizonyosodott, hogy nem valamiféle "csodabogárság", hanem valóban létező jelenség, amivel nem is olyan kis eséllyel találkozunk a mindennapokban.
A pszichológus szerző ezúttal az emberi kapcsolatok, és leginkább a párkapcsolatok felől közelíti meg a jelenséget, eszközt adva azoknak a férjeknek, feleségeknek, gyermekeknek, barátoknak, akik maguk is szuperérzékenyek, illetve ezen keresztül talán mindenkinek, aki velük kapcsolatban áll. Ennek az esélye pedig nem is olyan kicsi, mielőtt még elkezdenénk hárítani, hogy minket az ilyesféle pszichológiai hóbortok nem érdekelnek: a szerző kutatásai szerint ugyanis az emberek 15-20 százaléka szuperérzékeny lehet. Sőt nem árt tudni, hogy - szemben a társadalmi normákkal és az uralkodó sztereotípiákkal - ez nem nemtől függő: férfiak is lehetnek szuperérzékenyek.
Én is az vagyok?
Ugye gyorsan fel tudunk idézni magunk körül olyanokat, akikre többé-kevésbé illik a meghatározás? Töltse ki a szuperérzékenységet felmérő tesztet itt, a lap hasábjain, ha úgy érzi, talán ön vagy hozzátartozója is ebbe a csoportba tartozik!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Élet egy "mimózalélekkel"
Ha ilyen típusú személyiséggel egy kevésbé érzékeny partner mellett kötünk ki, jobbára két forgatókönyv lehetséges: ezek a párosítások ugyanis legalább annyira magukban hordozzák a teljes sikertelenséget és a kivételes siker lehetőségét is. Ahogy azt a könyv szerzője nem győzi elégszer hangsúlyozni, az emberi kapcsolatokban jelentkező konfliktusok jó része a velünk született temperamentumbeli különbségekből fakad - és ezek 69 százaléka feloldhatatlannak bizonyul. A különbség csupán annyi, hogy azok, akik beszélnek róla, sokkal nagyobb valószínűséggel tartanak ki egymás mellett bármilyen kapcsolatban, azokhoz képest, akik örökké csak ölik egymást miattuk. És pontosan ez a helyzet a szuperérzékenységgel is: meg lehet vele tanulni úgy is együtt élni, hogy ne menjünk egymás agyára, akár házastársként, akár beosztottként vagy barátként. Ehhez ad kiváló mankót a könyv , felismerve, hogy mostani kultúránk több szempontból sem kedvez az érzékeny embereknek.
Az alábbiakban ezekből szemezgetünk néhány általános érvényű gondolatot, amiből a partnerek, hozzátartozók, barátok is rengeteget tanulhatnak szuperérzékeny társuk működéséről, mechanizmusairól, gondolat- és érzelemvilágáról.
Tanácsok szuperérzékenyeknek
- Legyünk szelíden türelmesek, hiszen az, hogy intim helyzetekben bizonytalanul viselkedünk, évek alatt kialakult helyzet, így jó időbe telhet az is, hogy helyrejöjjön minden! Az önhibáztatásnak és büntetésnek nincs helye!
- Szerezzünk pozitív tapasztalatokat! Bizonyára ismertünk eddig is olyan embereket, akik a mi valós szükségleteinkre reagáltak, nem csak a sajátjukra, és ezzel éreztették velünk, hogy megérdemeljük a figyelmet. Még több ilyen kapcsolatra van szükség!
- Keressük a szuperérzékenyek társaságát, de ne feledjük, egy kevésbé érzékeny partner mellett is kinyílhat a világ.
- Amikor izgatottak és idegesek vagyunk, tegyünk fel kérdéseket és figyeljünk! Ha izgalmi szintünk bármikor túl magasra szökik, tereljük el figyelmünket. Tegyünk fel beszélgetőpartnerünknek hosszabban megválaszolandó kérdéseket és engedjük, hogy miközben hallgatjuk, megszabaduljunk szorongásainktól.
- Készüljünk fel arra, hogy különbözünk másoktól. Minden helyzetben álljunk ki azért, akik vagyunk, lelki alkatunkért, gyökereinkért, és ugyanezeket tartsuk tiszteletben partnereinknél, beszélgetőpartnereink és munkatársaink esetén.
- Legyünk őszinték, ennél egyszerűbb út nincs a másikhoz való közeledés során.
- Tartsunk fenn magunknak egy külön zugot, szobát, alkotó- vagy meditálós sarkot, ahová vissza lehet vonulni az élet zsivaja elől.
- Párkapcsolatban gondolkozzunk akkor a szexuális vágyainkon, ha épp nincs velünk a partnerünk, hiszen ilyenkor nincs semmi, ami a valós igényeinkről elterelhetné a figyelmet. Szexuális töltetű álmainknak is érdemes jelentőséget tulajdonítani, hinni kell nekik, amikor azt súgják, hogy az álmunkon kívül is szexuális hangulatban vagyunk!
- Ügyeljünk rá, hogy az ünnepek egyszerűek és bensőségesek legyenek, ha hagyjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk is a láz, a vásárlási mánia, a beáramló információs özön egy idő után telítődéshez vezethet, és így képtelenek leszünk élvezni az együttlétet, a családi programokat is.
Elaine N. Aron: Szuperérzékenyen párban - Harmóniát hozó megoldások harsány világunkban, Sensum Donum Kiadó, 2013.
