A munkahelyi kiégés, azaz burnout már régóta ismert állapot, ami lényegében annyit takar, hogy valaki a tartós munkahelyi stressz hatására érzelmileg, fizikálisan és mentálisan is kimerül, s ha nem ismerik fel és kezelik időben ezt az állapotot, akár súlyos, egészségkárosító betegségek is társulhatnak hozzá. Ehhez hasonló tünetekkel jár a családi kiégés is, melyet okozhat például egy tartós, járvány miatti összezártság. Dr. Pavan Madan, gyermek- és serdülőpszichiáter három, a családi kiégésre jellemző szimptómára figyelmeztet:
- fizikai és/vagy szellemi kimerültség;
- a hétköznapi feladatok elvégzésében tapasztalt nehézségek;
- fokozott ingerlékenység.
Ezek a tünetek ismerősek lehetnek, főképp az egyedülálló szülőknek, ám az elmúlt hónapok tartós összezártsága miatt világszerte emberek milliói élték át a szűnni nem akaró kimerültséget, annak ellenére, hogy a "világ minden ideje" a rendelkezésükre állt a pihenésre. Azok a szerencsések, akik nem tapasztalták meg a könnyen, akár semmiségeken is kirobbanó vitákat, a feszültségtől szikrázó hangulatban telt étkezéseket, az állandó ólmos fáradtságot, azoknak sem árt tudni, hogy esetlegesen a járvány második hullámával ez is utolérheti őket. Ráadásul a szülőknek nemcsak a saját mentális egészségükre kell ilyenkor figyelniük, hiszen a kiégés a gyerekeket is érinti. Dr. Madan ezzel kapcsolatban a Healthline-nak megjegyezte : "bár nincsenek adatok arra nézve, hány embert érinthet ez az állapot, egy 2018 felmérés szerint a szülők majd fele megtapasztalja élete során a kiégést, amit a pandémia csak tovább fokoz".
Az egyedülálló szülők még kitettebbek
Senkinek sem volt könnyű az összezártság, és érhető, hogy sokan már most rettegnek attól, hogy mi lesz, ha visszatér a járvány. Különösen az egyedülálló szülőkre rótt ez nagy terhet, akik egyetlen családfenntartóként próbálták továbbra is megteremteni a napi betevőre valót, miközben nélkülözniük kellett a gyermekfelügyeletet, legyen az akár óvoda, bölcsőde, vagy épp napközi, így aztán lényegében semmi idejük nem maradt arra, hogy magukkal is foglalkozzanak, pedig már azelőtt is meg kellett küzdeniük minden perc "énidőért".
Prairie Conlon mentálhigiénikus úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, míg két szülő el tudja osztani a feladatokat, s képesek egymás számára egy kis lehetőséget biztosítani a pihenésre, addig az egyedülálló szülőknek mindent maguknak kell megoldaniuk, így őket sokkal hamarabb utoléri a kiégés. Márpedig, ha a család támasza kiég, az a család minden tagjának mentális egészségére hatással lehet. "Az egyik első jele a kiégésnek, hogy már kevésbé vagyunk türelmesek" - mondta Conlon, aki szerint vannak még más tényezők is, amik hozzájárulhatnak a családi kiégéshez, főképp az új típusú koronavírus-járvány idején.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A gyerekeket is érinti
"A munkánk embert próbáló jellege, de akár az is súlyosbíthatja a kiégést, hogy a családtagjaink hogyan tudják kezelni a karantént" - magyarázta. Ne gondoljuk azonban, hogy csak a kisgyerekes családokat érinti ez a probléma. A mentális és fizikális kimerülés a romantikus kapcsolatokra is ártó hatással lehet.
Egy felmérés szerint például mindössze a párok 18 százaléka elégedett a kommunikációval a kapcsolatán belül a pandémia kezdete óta, Kínában pedig brutálisan megugrott a válási kérelmek száma a hivatalok újranyitásakor. "Amikor egy kapcsolatban az egyik fél kiégést tapasztal, addig nincs gond, amíg a másik tompítani tudja ezt, de ha mindketten kiégtek, akkor kínszenvedés jól kapcsolódni és megértőnek maradni" - mondja Conlon.
De nemcsak a kapcsolatokra és a szülőkre van rossz hatással a hosszabb összezártság, és nemcsak a felnőtteket érinti a családi kiégés. A gyerekek is megtapasztalhatják, milyen ez. "A gyermekek esetében a kiégés gyakran szorongásos tüneteket okoz, ingerlékenyebbé válnak, gyengébben teljesítenek az iskolában, vagy elszigetelődnek társaiktól esetleg egyáltalán nem mutatnak érdeklődést a közös játék iránt" - mondja Madan. Egy közelmúltbeli tanulmány például azt bizonyította, a kijárási korlátozások komoly pszichológiai hatással voltak az olasz gyerekekre. Sokkal ingerlékenyebbek lettek, alvásproblémákkal küzdöttek és többen közülük egyenesen visszafejlődtek, azaz olyan viselkedést mutattak, melyet korábban már kinőttek. "A kisgyerekekhez képest a tinikre még veszélyesebb a kiégés, főképp, mert eleve nagyobb iskolai terheknek vannak kitéve, sokkal inkább szükségük van a kortársaikkal való interakcióra, ráadásul gyakrabban vannak konfliktusaik a szüleikkel" - magyarázta Madan.
Így csökkenthetjük a családi kiégés hatásait
Akár megtapasztaltuk már a családi kiégést, akár nem, jó, ha tudjuk, lehet rajta segíteni. Dr. Madan szerint a kiégés megelőzésének kulcsa a családi és az énidő közötti egyensúly megteremtése. A szakember szerint a korlátozások miatt amúgy is stresszes gyerekeket nevelő szülőknek érdemes a büntetések helyett a bátorítást, a pozitív megerősítést választani, azaz, ha szeretnék, hogy a gyermek megcsináljon valamit, akkor dicsérjék, ha megteszi, de ne szidják, vagy büntessék, ha elfelejti, vagy kihagyja, hiszen az csak tovább növeli a csemetében a feszültséget és ellenállást. "Fontos, hogy legyen egy rendszer, amihez mindenki igazodhat az alvásban, étkezésben, tanulási időben, ez segít a gyerekeknek is abban, hogy felkészüljenek a következő teendőre, és így elkerülhetőek egyes konfliktusok" - így Madan.
A szülők pedig amellett, hogy segítik gyermekeiket a kiégés elkerülésében, kénytelenek maguknak is segíteni, mégpedig stresszkezelési technikák elsajátításával, s azzal, hogy a saját életükben is megteremtik és fenntartják a munka-magánélet egyensúlyt. Conlon szerint a szülők azzal segíthetnek egymásnak, ha időről időre kölcsönösen biztosítják a kis szüneteket a másiknak, hogy akkor ne kelljen a háztartás vagy a gyereknevelés nyűgjével foglalkoznia. Ez azonban hangsúlyozottan csak kölcsönösen működik, mindenkinek szüksége van nyugodt énidőre, amikor feltöltődhet. Beszéljük meg, kinek mi jelenti a kikapcsolódást, és segítsünk megteremteni rá az időt, legyen az egy kádfürdő vagy egy séta.
Tudjuk mikor kell segítséget kérni
Fontos felismerni a különbséget egy kis "áramszünet" és a teljes kiégés között. "Ha a kiégés jelei közepesen súlyosak, érdemes megfontolni, hogy családterapeuta, pszichológus, vagy akár pszichiáter segítségét kérjük, függően a helyzettől és annak súlyosságától" - tanácsolta Madan. Nem kell attól tartanunk, hogy a járvány miatt nehezebb most segítséget kapni, sőt talán még könnyebb is, mint előtte, mivel egyre több szakember vállalja a terápiát immár online is. "Szülőnek lenni nem könnyű, a kiégés pedig nagyon is gyakori" - mondta Dr. Pavan Madan, hozzátéve: azt tanácsolja a szülőknek, törődjenek a saját jóllétükkel, hiszen viselkedésük mintaként szolgál gyermekeik számára, hogyan küzdjenek meg egyes helyzetekkel, és nemcsak most, de a járvány után is. Mindkét szakértő hangsúlyozta, fontos a saját igényeink elismerése és tiszteletben tartása, valamint az is, teljesen rendben van, ha úgy érezzük, most több segítségre van szükségünk. Most elengedhetetlen, hogy figyeljünk magunkra, hiszen a családunknak akkor tudunk igazán támaszt nyújtani, ha teljesek és egészségesek vagyunk.
Legjobban: