Angol nyelvterületen az anxiety (szorongás) és az AI (mesterséges intelligencia, MI) szavak összevonásából máris megjelent az AI-nxiety kifejezés a közbeszédben. A szójátéknak a magyarban nem igazán van megfelelője, ettől független a jelenség univerzális: itthon is sokakban kiválthat szorongást az MI rendkívül gyors elterjedése. Elég csak arra a június közepén felröppent hírre gondolni, hogy a német Springer médiavállalat több száz munkahelyet szüntet meg egyik legsikeresebb lapjánál, a Bildnél, méghozzá azért, mert a munkafolyamatok nagy részét júliustól a mesterséges intelligenciával végezteti el inkább. Persze az újságírás mellett számos más munkakörben is előbb-utóbb átveheti az ember helyét a technológia, így nem meglepő, ha vannak, akik aggódnak a karrierjük és a megélhetésük miatt ezeket a trendeket látva. Emellett, mint arra Sanae Okamoto, a tokiói ENSZ Egyetem pszichológus kutatója rámutat a The Conversation oldalán megjelent cikkében, a magánélet és a biztonság terén is felvethet aggasztó kérdéseket az MI várható jövőbeli térnyerése.
Bár az azt kiváltó jelenség új keletű, maga a szorongás mint emberi érzés egyáltalán nem ismeretlen a tudomány előtt, ami némi kapaszkodót nyújt ahhoz is, hogyan küzdjük le ebben az esetben. Okamoto kiemeli, hogy a szorongásos zavarok gyakran a bizonytalanságból erednek. Az emberek ugyanis nemcsak amiatt szoronghatnak, ami éppen gondot jelent az életükben, hanem amiatt is, amit még nem ismernek. Az MI esetében is elsősorban az adja a félelmek alapját, hogy nem tudjuk, hova futhat ki a jövőben. Felhasználhatják például arra, hogy hamisított videófelvételeket hozzanak létre vele, illetve álhíreket terjesszenek a segítségével, megosztva a társadalmat. Egyes MI generálta tartalmak emellett más módon is negatív érzelmi reakciót válthatnak ki a nézőkből. A nyugtalanító érzés, amikor egy MI-karakter vagy -hang kísértetiesen hasonlít az emberhez, de mégsem egészen emberi, a hátborzongató völgy néven ismert a pszichológiában.
A hátborzongató völgy elméletét Masahiro Mori japán robotikakutató alkotta meg az 1970-es években. Hasznos lehet tehát emlékeztetni magunkat arra, hogy ezek a fajta érzések sem feltétlenül újonnan támadt, ismeretlen érzelmek. Hasonló aggodalmak töltötték el az embereket például az 1980-as évek kezdetén is az akkori technológiai fejlődés kapcsán, és váltak ismertté olyan kifejezések, mint a komputerfóbia, a számítógép-szorongás a technostressz. Ezenkívül az AI-nxiety sok tekintetben hasonló a klímaszorongáshoz is, amelyet főként a fiatalok körében élnek meg sokan a klímaváltozás kapcsán. Éppúgy, ahogy a természet pusztulása, a gyors digitalizáció is az emberi tevékenység következménye. Sok ember pedig úgy érzi mostanra, hogy ezek a folyamatok kicsúsztak az irányítása alól. Okamoto ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI miatti szorongásnak sem kell hagynunk, hogy eluralkodjon az életünk felett. Annál is inkább, mert a túlzott aggódás a mindennapi teendők ellátásában is nehézségeket okozhat, illetve más egészségügyi problémák forrásává válhat. A szakértő szerint éppen ezért javasolt megfogadni az alábbi tanácsokat, hogy a helyén tudjuk kezelni félelmeinket.
Tudatosítsd magadban, hogy az MI már itt van
Ha valaki teljesen ismeretlenül mozog a mesterséges intelligencia témájában, az érthetően félelmet és szorongást gerjeszthet. Érdemes lehet tehát megállni egy pillanatra, hogy belegondoljunk: az MI már most is az életünk része. Így aztán a hasonló algoritmusokat alkalmazó új eszközök is kevésbé lesznek ijesztőek. Sokan használják például Sirit, az Apple-eszközök intelligens személyi asszisztensét, amely a többi között segíthet megtalálni, melyik közeli étterembe menjünk vacsorázni. De ugyanígy a Netflix film- és sorozatajánló algoritmusa is ismerős lehet, ahogy az MI a nyelvtanuláshoz használt Duolingo applikáció, valamint a Google Maps navigációs alkalmazásának is része.
Készülj fel új karrierlehetőségekre
Szinte biztos, hogy a mesterséges intelligencia jelentős kihatással lesz a következő generáció munkaerőviszonyaira. A Világgazdasági Fórum egy 2020-as jelentésében olvasható az az előrejelzés például, hogy az MI az évtized közepére 26 országban 85 millió munkahelyet vesz majd át az embertől, de közben 97 millió új pozíciót teremt. Már most hasznos lehet tehát elkezdeni felkészülni erre a változásra, és megtanulni, hogyan használhatod ki a leginkább az MI-eszközöket a karrieredben úgy a jelenben, mint a jövőben. Egyre több képzés indul akár online ebben, segítve a beiratkozókat, hogy jobban megértsék, hogyan fogja a technológia érinteni a területet, amelyen dolgoznak, illetve hogyan fejleszthetik megfelelően digitális készségeiket.
Néha nem árt elvonulni kicsit
Amikor nagyon túlterheltnek érzed magad, érdemes kicsit kikapcsolni a digitális eszközöket, és tartani némi szünetet távol a képernyőktől. Az új MI-eszközök használata és a témával kapcsolatos hírek követése is szorongást és bizonytalanságot ébreszthet. Kutatások szerint javíthatja viszont a hangulatod, ha minél kevesebb időt töltesz digitális kijelzők előtt ülve szabadidődben. Talán ironikus, de az MI ebben is segíthet. Például a Google Maps segítségével megtervezhetünk egy biztonságos kerékpártúrát, vagy megkérhetjük a ChatGPT-t, hogy ajánljon egy receptet, amelyet aztán baráti társasággal készítünk el. Mindez azért is jó irány, mert amellett, hogy lehetővé tesz némi digitális méregtelenítést, közben azért emlékeztet arra is, hogy a technológia milyen előnyökkel járhat az ember életében – mindkét tényező fontos a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szorongás mérsékléséhez.
Ez is érdekelhet
Légy naprakész a szabályozás terén
Nyilván nem kell, hogy mindig szorosan kövesd a híreket (lásd a szakértő előző tippjét), de azért hasznos, ha informálódsz az MI törvényi szabályozásának aktualitásairól, alakulásáról. A klímaszorongás esetén frusztráló lehet azzal szembesülni, hogy a világ kormányai egyelőre vonakodnak hathatós intézkedéseket bevezetni a probléma megoldása érdekében. Az MI esetében viszont némiképp más a helyzet. Abban a technológiai szakértők is egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberekben megfelelő bizalom alakuljon ki a technológia irányában, mielőtt széles körben elkezdenék azt használni. Egy jó jogszabályi környezet alapot nyújt a MI kínálta értékek maximális kihasználására, közben minimalizálva a veszélyeket – egyszersmind a szorongást is. Az Európai Unió például máris elfogadott egy ezzel kapcsolatos törvénytervezetet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
