"A tudósok sokáig azt gondolták, hogy agyunk olyan, mint a beton - nem formálható. Idővel viszont rájöttek, hogy állandóan formálódik, változik. És nemcsak agyunk befolyásolja a viselkedésünket, hanem viselkedésünkkel mi is befolyásoljuk agyunk működését" - írja Dr. Sabina Brennan a Daily Mailen.
A szakértő, akinek a kognitív idegtudomány a szakterülete, 42 évesen iratkozott be az egyetemre, 6 évvel később pedig nemcsak mesterdiplomát szerzett pszichológiából, hanem az emberi agy működése és egészségének megőrzése is a szenvedélyévé vált. Brennan doktornő is azt vallja, hogy mi magunk is sokat tehetünk agyunk egészségének megóvásáért. Egy nap elég az alábbi javaslatai közül csak egyet-egyet betartani, már ennek is jelentős hatása lesz hosszú távon. "Soha nincs túl késő, sem túl korán elkezdeni" - véli a szakértő.
1. Tanuljuk és éljünk!
A neuronképződést és -fejlődést segítő mentális stimuláció két elsődleges forrása a tanulás és a társasági élet. Jót tehet tehát a nyelvtanulás vagy egy új hobbi elkezdése is. Emellett próbáljuk meg hozzánk hasonló mentalitású emberekkel körbevenni magunkat, mosolyogjunk sokat, és ha tehetjük, vállaljunk önkéntes munkát!
Az is fontos, hogy ne féljünk az újdonságoktól! Ezek ugyanis segítenek aktiválni az agy jutalmazási rendszerét. Ez noradrenalintermeléshez vezet, ami hozzájárul az új szinaptikus kapcsolatok kialakításához az agyban. Ha tehát ma egy új rádióadóra hangolunk, más útvonalon megyünk haza, vagy egy eddig ismeretlen szerző könyvét emeljük le a polcról este, máris sokat tettünk agyunk egészségének megóvásáért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Óvjuk a szívünket!
Hogy agyunk egészségét minél tovább meg tudjuk őrizni, szívünk egészségét is óvnunk kell. Ennek érdekében kövessük a mediterrán diétát, sózzunk és üljünk kevesebbet, a mozgást viszont ne hanyagoljuk el! A szakértő szerint minden héten legalább 150 percnyi mérsékelt intenzitású kardió vagy 75 perc fokozott erősségű mozgás ajánlott.
3. Csökkentsük a stresszt!
A stressz a mindennapjaink része. Egy-egy szituációban - például vizsga, munkahelyi prezentáció vagy fontos beszéd előtt - fokozhatja a koncentrációt és a teljesítőképességet, a hosszabb ideig tartó stresszhatás azonban már veszélyt jelent az egészségünkre. Hogy hatékonyan csökkenthessük a stresszt a mindennapokban, Brennan doktornő több kis lépést is javasol. Szerinte remek módszer például, ha stressznaplót vezetünk, és leírjuk, milyen körülményektől vagy helyzetektől válunk feszültté. Így a jövőben könnyebben elkerülhetjük a nagy stresszel járó szituációkat.
Sokat segíthet az is, ha mindig ugyanoda tesszük vissza a dolgainkat, például a lakáskulcsainkat. Így kevesebb keresgéléssel, kapkodással és idegeskedéssel indul a nap. Hasonlóan hasznos lehet, ha nem nézegetjük állandóan az e-maileket. Inkább jelöljünk ki erre meghatározott időszakokat. A munkát pedig hagyjuk magunk mögött, ahogy kiléptünk az irodából. A nap hátralévő részét - az idegeskedés helyett - töltsük inkább a családunkkal, barátainkkal, és szánjunk időt hobbijainkra és önmagunkra is.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
