Testünk elkerülhetetlenül öregszik. Ám a természetes élettani folyamatokhoz alkalmazkodva rengeteget tehetünk azért, hogy éveink számának növekedése ne járjon együtt erőnlétünk rohamos gyengülésével. Ahogy azt számtalan kutatás bebizonyította, a rendszeres testmozgás nem csak fiatal korban létszükséglet: pozitív hozadékaiból egész életünkben profitálhatunk, ezért idős korban sem szabad lemondanunk róla. Segítségével megőrizhetjük állóképességünket, optimális testsúlyunkat és elkerülhetjük vagy késleltethetjük az olyan súlyos betegségek kialakulását, mint a diabétesz, a magas vérnyomás, vagy a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések. Emellett hozzájárul immunrendszerünk megfelelő működéséhez, így az hatékonyabban veszi fel a harcot az egyes kórokozók generálta fertőzésekkel. De levezethetjük vele a felgyülemlett feszültséget, stresszt is. A tudatos testmozgással rendszerességet és célt csempészhetünk mindennapjainkba. Arról már nem is beszélve, hogy a fizikai aktivitás hatására szervezetünkben endorfin - más néven boldogsághormon - szabadul fel, ami csökkenti a magánnyal, tétlenséggel, otthonüléssel összefüggésbe hozható mentális zavarok, például a depresszió kialakulásának kockázatát.
Aki egész életében rendszeresen sportolt, fizikai aktivitását, mozgás iránti vágyát és mozgásképességét az idő múlásával is megőrizte, annak viszonylag egyszerű dolga van: hetven év felett is folytathatja megszokott, jól bevált rutinját. Csak arra kell figyelnie, hogy alkalmazkodjon aktuális fizikai állapotához. Aki például futni szeret, és bírják is az ízületei, idős korában is futhat, de arra vigyáznia kell, hogy csak annyit vállaljon, amivel nem terheli túl magát. Mert az időskori sérülések nehezebben gyógyulnak, a szervezet lassabban regenerálódik. Ilyenkor - ha szükséges - érdemes apránként csökkenteni a heti edzések számát, esetleg egy kevésbé megerőltető mozgásformára váltani.
Milyen kíméletes mozgásformát válasszunk 70 felett?
Fontos, hogy az se mondjon le a rendszeres testmozgásról , aki korábban nem sportolt, esetleg fizikai állapota, vagy meglévő betegsége kíméletesebb életmódot tesz csak lehetővé. Ebben az esetben ideális lehetőség lehet az úszás, a vízitorna, vagy a vízi aerobic: ezek ugyanis tehermentesítik a vázizomzatot, nem rónak extra terhelést a gerincre, az izomzatra és az ízületekre, ugyanakkor az egész testet átmozgatják. De pilates gyakorlatokkal, szenior jógával, sétával, esetleg tempósabb gyaloglással - nordic walking-gal - is biztosíthatjuk napi mozgásigényünket. A lényeg, hogy lehetőség szerint szabad levegőn végezzük, és rendszeresen, ne csak alkalmanként.
Remek, minden izmot megdolgoztató aktivitás a kirándulás, amire idős korban is rendszeresen sort keríthetünk, és ami társaságban még élvezetesebb. Így ráadásul nem csak fizikai, hanem szellemi erőnlétünkért is sokat tehetünk. Aki kertes házban lakik, annak a ház körüli teendők, a különféle kerti munkák, például a fűnyírás, a virágültetés és a gyomlálás is jó alternatíva lehet, amennyiben bírja a hosszú állással, guggolással, hajolgatással járó terhelést.
Élethosszig tartó tanulással a szellemi frissességért
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kutatások szerint a magasabb iskolai végzettség idős korunkban is hozzájárulhat memóriánk megfelelő működéséhez, mégpedig azzal, hogy már idejekorán hozzászoktatja agyunkat a szellemi aktivitáshoz. Ez persze önmagában még nem garancia rá, hogy idős korunkban is mentálisan frissek maradunk. Agyunkat folyamatosan dolgoztatnunk kell ahhoz, hogy agysejtjeink között megfelelő legyen a kommunikáció és kognitív képességeink ne induljanak idő előtt hanyatlásnak.
Hogy kinek mi segít ebben, egyénenként változó. Egyeseket a munkájuk tart sokáig szellemileg frissen - például a tanárokat, a kutatókat -, másokat a természetes igény, hogy tisztában legyenek a világban zajló eseményekkel, és ezért rengeteget olvasnak, tájékozódnak. Megint másokat a hobbijuk - zenehallgatás, kertészkedés -, vagy egy új készség, például idegennyelv-tanulás, vagy a számítógépes ismeretek elsajátítása éltet. A különféle memóriajátékok, például a kártya vagy a puzzle, és a kombinációs képességeinket igénybe vevő elfoglaltságok, mint a sakk, a keresztrejtvény, a különféle fejtörők és matematikai feladványok is kiválóan alkalmasak arra, hogy agyunkat tornáztassuk. Természetesen nem mindenki számára élvezetes egy matematikai példa megoldása, de nem is kell, hogy az legyen. A lényeg, hogy minden életkorban nyitottak legyünk az új ismeretek befogadására, és az élethosszig tartó tanulásra prioritásként tekintsünk.
A szellemi aktivitás előnyei
Ha kognitív képességeinket tudatosan igyekszünk "karbantartani", boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és nyitottabbak lehetünk, mintha erre nem törekednénk. A szellemi aktivitás általában együtt jár az igénnyel, hogy információt szerezzünk a mindennapi élet dolgairól, és ha kérdésünk van, arra választ is kapjunk. Hogy rendszeresen kommunikáljunk másokkal: véleményt cseréljünk, vitatkozzunk, érveljünk. Ha ehhez megtaláljuk a megfelelő partnert, vagy partnereket, az a jó közérzetünkhöz és érzelmi jóllétünkhöz is hozzájárulhat. A társas kapcsolatok fenntartására egyébként is szükség van: csökkenti a magány és a szorongás érzését, valamint a depresszió kialakulásának kockázatát, ami idős korban sokakat fenyeget.
A kiegyensúlyozott táplálkozásról és az alvásról sem mondhatunk le
A megfelelő - rostokban és vitaminokban gazdag - étrend betartásának nem csak azért van jelentősége, hogy elkerülhessük az elhízást, vagy az emésztőrendszerünket és egészségünket veszélyeztető betegségeket, hanem, hogy ezzel is lassíthassuk szellemi képességeink hanyatlását. Az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) témával foglalkozó kutatása például külön kitér arra, hogy a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztása, a telített zsírsavakban gazdag ételek mérséklése, valamint az omega-3 zsírsavakban gazdag halak, például a lazac és a tonhal gyakori fogyasztása jótékony hatással lehet agyunk egészségére.
Ez is érdekelhet
Noha az öregedéssel járó hormonális és egyéb, testi-lelki változások befolyásolhatják az alvás mennyiségét és minőségét, törekednünk kell rá, hogy idős korban is eleget pihenjünk, mert a megfelelő fizikai és szellemi aktivitáshoz erre is szükség van. Az Amerikai Alváskutató Intézet ajánlása szerint 65 év felett 7-8 órányi éjszakai alvás az ideális, bár ezt genetikai adottságainktól kezdve az egyéni aktivitási szintünkig számos tényező befolyásolhatja.
