A nyújtás szó hallatán a legtöbben minden bizonnyal futókra asszociálnak, valójában azonban egy olyan gyakorlatról van szó, amelyet mindenkinek érdemes lenne a napi rutinja részévé tennie az egyéb fizikai aktivitásoktól függetlenül is. A nyújtás révén ugyanis megőrizhetjük izmaink rugalmasságát, mindez pedig nélkülözhetetlen az ízületek egészséges mozgástartományának fenntartásához. Rendszeres nyújtás nélkül - különösen mozgásszegény, ülő életmód esetén - az izmok megrövidülnek, feszesebbé válnak. Amint aztán valamilyen komolyabb fizikai megterhelés éri a testet, ezek az izmok nem tudnak megfelelni a hirtelen támadt kihívásnak, ami ízületi fájdalmakhoz, húzódásokhoz, izomsérülésekhez vezethet. Rendszeres nyújtással elkerülhetőek ezek a panaszok, mi több, fizikai állapotunkon túl mentális egészségünk is profitálhat abból, ha napi néhány percet izomzatunk nyújtására szánunk.
A mentális stressz számos módon megmutatkozhat. Sok esetben ingerlékenységet, nyugtalanságot vált ki az érintettekből, de jelentkezhet álmatlanság, düh, szorongás vagy pánik formájában is. A lehetséges fizikai tünetek sora szintén meglehetősen hosszú, kezdve az izomfeszültségtől az emésztési panaszokon és fejfájáson át akár egészen a szorító mellkasi fájdalomig. Ráadásul egy ördögi körről beszélhetünk, a fellépő tünetek ugyanis önmagukban is fokozzák az emocionális stresszt, tovább súlyosbítva a helyzetet. Mivel a probléma gyökerei érzelmeinkben rejlenek, így elsősorban az a legfontosabb, hogy megtaláljuk és a lehetőségekhez mérten kiiktassuk vagy enyhítsük a stressz forrását életünkben. Emellett viszont a testi tüneteket is fontos kezelni. Amennyiben ugyanis testünk ellazul, az nyugalmat kelt, nagyban elősegítve, hogy visszanyerjük a kontrollt a mentális nyomással szemben. Ilyen módon egy gyors és könnyed izomnyújtás is kifejezetten hasznos eszköz lehet a stressz csökkentésében.
Hogyan nyújtsunk?
Indíthatjuk a reggelt egy rövid nyújtó programmal, de akár napközben, munkánk végzése során is könnyen találhatunk néhány percet arra, hogy elvégezzünk egy-két egyszerű gyakorlatot. Érdemes bemelegítésként először sétálni legalább egy keveset, hogy a véráramlás felélénküljön, flexibilisebbé téve az izomrostokat. A nyújtást minden alkalommal tartsuk ki 20-30 másodpercig, közben pedig ügyeljünk arra, hogy ne tartsuk vissza lélegzetünket. Lélegezzünk lassan és szabályosan, a nyújtás időtartama alatt négy-öt be- és kilégzéssel. Ezt akár számolhatjuk is magunkban, mivel így még inkább elmélyedhetünk a gyakorlatban. Ha ugyanis jól végezzük, a nyújtásnak kifejezetten meditatív hatása van. Rövid időre zárjunk ki minden mást a gondolatainkból, fókuszáljunk kizárólag légzésünkre és mozdulatainkra.
A lelki egészségünknek szenteljük a februárt
Mentális méregtelenítést tart a HáziPatika.com februárban: munkatársaink mindennap végrehajtanak egy olyan feladatot, amely hozzájárulhat a lelki egyensúlyuk helyrebillentéséhez. Olvasóinkat pedig arra kérjük, csatlakozzanak ők is hozzánk - dolgozzunk együtt lelki egészségünkért.
Van három dolog, amiért hálás?
A legtöbben hajlamosabbak a negatívumokat észrevenni a mindennapjaikban, és elfelejtkezni arról, hogy jócskán vannak olyan dolgok is, amikért hálásak lehetnek. Pedig mindenkinek érdemes lenne átgondolnia, miért szereti az életét! A hála érzésének ugyanis számtalan, tudományosan bizonyított jótékony hatása van, amelyek ráadásul annál erősebben nyilvánulnak meg, minél gyakrabban mondunk köszönetet.
Mit olvasott utoljára? Vegyen elő egy könyvet!
Mentális egészségünkért akkor tehetünk a legtöbbet, ha rendszeresen időt szánunk magunkra: pihenünk, kikapcsolódunk, feltöltődünk, tudatosan biztosítva szervezetünk számára mindazt, amire pszichésen (is) szüksége van. A lazításra remek alternatíva az olvasás.
Fontos leszögezni, hogy semmiképpen se sajnáljuk az időt a nyújtásra, bármennyire is felszaporodtak a teendőink! Önmagukban a nap során beiktatott rövid szünetek valójában nem hátráltatják a munkát, sokkal inkább javítják a produktivitást, nem is beszélve arról, hogy jobban érezzük magunkat tőlük a bőrünkben. És ha már szünetet tartunk, használjuk ki az időt egy rövid izomnyújtásra! A Zaragozai Egyetem orvosi karának kutatói 2013-ban kiadtak egy tanulmányt egy kísérletükről, amiben egy spanyolországi logisztikai cég dolgozói körében vizsgálták, milyen hatással bír szervezetükre, ha mindennap elvégeznek egy rövid nyújtó programot. Az így kapott eredmények egyértelműen alátámasztották, hogy a mozgásforma hatékonyan csökkentette a szorongásaikat, testi fájdalmaikat, illetve a kiégés megelőzésében is hasznosnak bizonyult.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legegyszerűbb nyújtó gyakorlatok
Ez is érdekelhet
Az alábbiakban az amerikai Mayo Klinika összeállítása alapján mutatunk be néhány egyszerű nyújtó gyakorlatot, amit akár az irodában ülve is bármikor elvégezhetünk. A gyakorlatsor révén könnyedén megmozgathatjuk a főbb izomcsoportokat, ellazítva a sok ülés és a mentális stressz hatására megfeszült izmokat.
- Vállnyújtás: egyik kezünkkel fogjuk meg alulról a másik könyökünket, amelyet megemelve húzzuk karunkat a mellkas felé. Törzsünk közben maradjon mozdulatlan. Nyújtás közben lapockák környékén kell éreznünk, hogy feszülnek az izmok. Harminc másodperc után lassan engedjük el magunkat, majd rövid szünet után váltsunk át az ellenkező oldalra, és ismételjük meg a gyakorlatot.
- Felkarnyújtás: emeljük fel egyik karunkat, könyökünket behajlítva pedig helyezzük tenyerünket a hátunkra, közvetlenül a nyak alatt. Másik kezünkkel fogjuk meg behajlított könyökünket, segítve a felkar és a váll nyújtását. Tartsuk ki ezt a pozíciót harminc másodpercig, majd lassan engedjük el magunkat. Váltsunk ezután oldalt, és ismételjük meg a gyakorlatot.
- Mellizomnyújtás: ujjbegyeinkkel érintve tegyük mindkét kezünket a tarkónkhoz, miközben könyökeinket hátrahúzva igyekezzünk minél jobban összehúzni egymáshoz lapockacsontjainkat. Tartsuk ki a nyújtást harminc másodperig, majd rövid szünetet követően ismételjük meg még egyszer a gyakorlatot.
- Nyakizomnyújtás: arcunkkal forduljunk egyenesen előre, majd igyekezzünk állunk minél közelebb húzni a mellkasunkhoz. Ha jól csináljuk, éreznünk kell, ahogy megfeszülnek a hátsó nyakizmok. Tartsuk így a fejünket harminc másodpercig, majd némi pihenőt követően ismételjük meg újra a gyakorlatot.
- Fejforgatás: forduljunk egyenesen előre, majd egyenes vállakkal fordítsuk el az egyik oldalra a fejünket, amennyire csak tudjuk. Tartsuk ki a mozdulatot harminc másodpercig, közben pedig éreznünk kell, hogy feszülnek az oldalsó nyakizmok és az adott oldali váll izmai. A fél perc leteltével lazuljunk el, majd ismételjük meg a gyakorlatot az ellenkező irányba is.
- Fejdöntés: forduljunk előre, majd egyenesen tartott vállakkal döntsük oldalra a fejünket, mintha fülünkkel megpróbálnánk megérinteni a vállunkat. Tartsuk így a fejet harminc másodpercig, érezve, hogy feszülnek az oldalsó nyakizmok. Rövid szünet után ismételjük meg a gyakorlatot az ellenkező oldalon is.
- Deréknyújtás ülve: üljünk egyenesen a székünkben. Emeljük fel egyik térdünket minél közelebb a mellkasunkhoz, két kezünket a térdhajlat alatt összekulcsolva pedig segítsük a mozdulatot. Derekunkat tartsuk egyenesen, ne dőljünk előre a törzsünkkel. Harminc másodpercig kitartva a nyújtást éreznünk kell, hogy feszülnek a derék körüli izmok. Fél perc után engedjük el magunkat, majd ismételjük meg a gyakorlatot a másik lábunkkal.
- Combnyújtás: álljunk egyenesen, egyik kezünkkel támaszkodjunk meg a szék támláján, a másikkal pedig fogjuk meg az azonos oldali bokánkat felemelt lábbal. Hátunkat tartsuk végig egyenesen, illetve a támaszkodó lábunk térdét se rogyasszuk be. Tartsuk ki a nyújtást harminc másodpercig. Ha jól csináljuk, combunk elülső izmai megfeszülnek. Némi szünetet követően váltsunk oldalt, és ismételjük meg a gyakorlatot.
