A borderline személyiségzavar (borderline personality disorder - BPD) egy igazán beszédes nevet visel, ugyanis valóban arról van szó, hogy az érintett a határokig kilengő viselkedést mutat. Komoly szélsőségesség, és emellett bizonyos esetekben kettősség is jellemzi ezt a problémát. Gyakori például, hogy a borderline-os személyiségek egyszerre vágynak nagymértékű törődésre és arra, hogy békén hagyják őket. Változékony személyiség, hangulatingadozás, indulatosság, kontrollálási zavar jellemző rájuk.
Az is tipikus, hogy az érintettek szabályosan rettegnek attól, hogy elhagyják vagy visszautasítják őket, és egy másik személy legártatlanabb megnyilvánulásait is cserbenhagyásként könyvelik el. Sokszor elviselhetetlen magányt élnek meg, másokkal kialakított kapcsolataikban pedig az idealizálás és a lebecsülés egyaránt megjelenik.
A BPD -vel küzdő személyeknek rendszeresen meg kell birkózniuk a krónikus ürességérzéssel, illetve szorongásos rohamokkal is. Az érintettek gyakran változtatják céljaikat és értékítéletüket, ezért nem mondható el róluk a stabil énkép. Az sem ritka, hogy - mivel sokszor saját magukon sem tudnak kiigazodni - önsértő magatartást mutatnak, ami akár öncsonkításban is megnyilvánulhat. Viselkedésük teljesen kiszámíthatatlan, látszólag ok és átmenet nélkül váltanak az egymástól totálisan eltérő sémák között. Emellett a nárcisztikus személyiségzavar sem ritka a körükben.
Nehéz megküzdeni a megbélyegzéssel
A személyiségzavar jelentősen megnehezíti az érintett és közvetlen környezete életét, ezért nagyon fontos lenne, hogy szakszerű segítség legyen a páciensek és a családok mellett. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy ezt a problémát gyakran csak sima depressziónak könyvelik el - amely amúgy valóban gyakran társul a borderline-hoz -, de az is előfordul, hogy összekeverik a bipoláris személyiségzavarral, vagy ismertebb nevén a mániás depresszióval .
Ráadásul gyakori a sztereotipikus hozzáállás is: a borderline-osokat a társadalom egy része csapongó, őrült, veszélyes személyeknek gondolja, ezért az érintettek közül sokan nem is merik ismerőseik előtt felvállalni állapotukat. A kórképhez gyakran társul függőségi probléma is, amely tovább növelheti a szégyenérzetet - így talán nem olyan meglepő, hogy a mentális zavarokkal élők között a BPD-sek csoportjában a legnagyobb a befejezett öngyilkosságok aránya.
A borderline-osok társadalmi elfogadottságának növelése érdekében nagyon fontos tehát, hogy a sztereotípiákon túl is lássunk. Ezek az emberek ugyanis a "furcsa viselkedésükön" kívül ugyanúgy nehézségekkel, kapcsolati kudarcokkal és sok szenvedéssel küszködnek, mint mindenki más. A lényeg az lenne, hogy ne egy címke alapján ítéljük meg a személyiségzavarral élő személyeket, hanem empátiával forduljunk feléjük - hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a Mélylevegő Projekt . A csapat fő célkitűzése, hogy leszámoljon a különböző mentális és lelki problémákat övező megbélyegzéssel. Mint posztjukban írják, a borderline-nal élőkre más-más tünetek lehetnek jellemzőek, az azonban közös, hogy mindegyikük - és környezetük - életében gyötrelmet okoz a személyiségzavar, amely az életminőséget is jelentősen rontja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több ok is állhat a zavar hátterében
A borderline személyiségzavar kialakulásának hátterében egyébként több tényező is megbújhat. A korai gyermekkorban megélt lelki megpróbáltatások - például a szülő bizonytalan kötődése és az elhanyagoltság - mellett nagy szerepet játszhat a szexuális abúzus , a fizikai erőszak vagy hasonló komoly traumák átélése is. Ezeken kívül viszont a szocializációs problémák, a környezeti hatások, de még a genetika is befolyásolja a BPD kialakulásának valószínűségét.
Ez is érdekelhet
Hogyan kezelhető a BPD?
Ez a személyiségzavar - az érzelmek kontrollálásától kezdve az önképen és önértékelésen át a társas kapcsolatokig - az élet minden területét érinti. Éppen ezért, csak nagyon hosszú és kitartó terápiás folyamat jelenthet kiutat. A kezelés egyik leghatékonyabb módja a dialektikus viselkedésterápia (DBT), amely egy komplex, egyebek mellett egyéni pszichoterápiából és szociális készségfejlesztő foglalkozásból álló eljárás. Ajánlható még a sématerápia, amelynek lényege, hogy az érintettek a rossz viselkedéssémák helyett elsajátíthassák és begyakorolhassák a megfelelő reakciókat.
Legjobban: