„Múltbeli tanulmányokból ismert, hogy a kertészkedés segíthet javítani olyan emberek mentális állapotán, akik különböző betegségekkel, problémákkal küzdenek. Mostani tanulmányunk ugyanakkor kimutatta, hogy egészséges emberek is lelki jólétük fellendülését tapasztalhatják a kerti munkák nyomán” – idézi a Floridai Egyetem közleménye Charles Guy nyugalmazott professzort, a PLOS ONE című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét. Az egyetem több szakterületet lefedő kutatócsapata arra kereste a választ egy kísérletben, hogy milyen hatással bír a kertészkedés olyan nők mentális egészségére, akik korábban nem foglalkoztak növényekkel.
Összesen 32 egészséges résztvevőt toboroztak ehhez a 26 és 49 év közötti korosztályból. A tesztalanyok egyik fele hetente két, összesen nyolc alkalommal egy kezdőknek szóló kertészkedő tanfolyamon vehetett részt, a másik fele pedig egy képzőművészeti alapképzésen. Utóbbi csoport biztosította az összehasonlítási alapot a kutatás során. „Mind a kertészkedés, mind a művészeti tevékenységek magukban foglalnak tanulást, tervezést, kreativitást és fizikai aktivitást , illetve egyaránt alkalmazzák ezeket terápiás célra klinikai körülmények között. Így tehát tudományosan jobban összehasonlíthatók, mint amennyire például a bowlinggal vagy az olvasással lenne az a kertészkedés” – magyarázta Guy professzor.
A kertészkedő csoportban a résztvevők megtanulhatták, hogyan ismerhetik fel és vethetik el a magokat, hogyan ültethetnek különböző növényeket, illetve mi a betakarítás menete a fogyasztható növényi részek, termések esetében. Eközben a művészeti csoport tananyagában olyan technikák elsajátítása szerepelt, mint a papírhajtogatás, rajzolás, nyomat- és kollázskészítés. A kísérlet végén a csoportok tagjai egy sor felmérésen is részt vettek, ahol hangulati állapotukat mérték fel a kutatók, beleértve a szorongás, a depresszió és a stressz jelenlétét az életükben.
Ez is érdekelhet
Mindezek alapján kiderült, hogy a kertészkedés és a képzőművészet a kísérlet időtartama alatt nagyjából hasonlóan fejlesztette a tesztalanyok mentális egészségi állapotát. Az egyetlen érdemi különbség, hogy a kertészkedők körében valamelyest kevésbé jelentkezett szorongás. Bár a kutatás időtartama és résztvevőinek száma korlátozott volt, a kutatók így is választ tudtak adni arra a kérdésre, hogy mennyi kertészkedéstől remélhetünk már számottevő egészégügyi hatást. „Szélesebb körű tanulmányok talán többet feltárhatnának arról, milyen kapcsolatban áll a kertészkedés a mentális egészségben bekövetkező változásokkal. Hiszünk azonban abban, hogy ez a kutatás is reményt kelthet mind orvosi, mind közegészségügyi szempontból a növények lelki jólétre gyakorolt hatása kapcsán” – hangsúlyozta Guy professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
