Amikor 2020 elején a koronavírus-járvány miatt egyik ország a másik után rendelt el karantént, hirtelen nagyon szűkössé váltak a mindennapi élet keretei. Nem meglepő, hogy alaposan megugrott a kereslet az olyan szolgáltatások iránt, mint amilyen például az online streaming vagy az ételkiszállítás. Az Amerikai Kertészettudományi Társaság jelentése szerint azonban egy másik területen is szinte azonnali fellendülés történt: ez pedig nem volt más, mint az otthoni kertészkedéshez szükséges eszközök, kellékek piaca.
„A kertészkedéssel kapcsolatban már régóta ismert, hogy sokat segíthet stressz és szorongás esetén” – idézi a The Healthy Sam Nabil tanácsadót, coachot, aki kiemelte: a megközelítés alapja az úgynevezett biofília hipotézis. Ennek lényege, hogy mivel az emberek ösztönösen vágyódnak a természetbe és a növényekhez (egyfajta ősi kapocs van köztük), a kapcsolat ápolása hozzájárulhat mind a mentális, mind pedig a fizikai jóllét megteremtéséhez, megőrzéséhez. Az elméletet kiválóan alátámasztja a tény, hogy a pandémia alatt rekordszámú ember fedezte fel újra a természetet – például a már említett kertészkedés formájában –, és használta ki, akár tudattalanul is, annak gyógyító erejét.
Megtisztul az elménk
A kertészkedés egyébként az ökoterápia része, amely fogalom – a Magyar Ökoterpia Társaság meghatározása alapján – gyűjtőkifejezése minden, a természetben végzett fizikai és pszichés gyógyulási folyamatnak. „A kertészkedés kiváló példája a mindfulness tevékenységnek. Mivel teljes mértékben a feladatra kell összpontosítanunk, az elménk kevésbé hajlamos elkalandozni, és kvázi megtisztul az olyan zavaró tényezőktől, mint a szorongás vagy a stressz” – magyarázza Nabil.
A pozitív hatás tudományosan is bizonyított. Egy, a Cities című folyóiratban 2021-ben megjelent cikk szerint kertészmérnökök és közegészségügyi szakemberek egy csoportja megállapította: a kertészkedés és a növényápolás csökkenti a stresszhormonként is ismert kortizol szintjét a szervezetünkben. A szakemberek úgy találták, hogy a kertészkedés lelkesítő hatással lehet ránk, hiszen erősíti a „valamit elértem, valamit véghez vittem” érzést, emellett társas kapcsolatok kialakítására ösztönöz (például okot ad arra, hogy felkeressük azt az ismerőst, aki ugyanolyan virágokat nevelt, mint amilyenekkel mi próbálkozunk most) és céltudatosságra sarkall.
A műnövények és a fotók is segíthetnek
Azoknak sem kell elkeseredniük, akiknek nincsen kertjük, hiszen a szobanövények gondozása hasonlóan jótékony lehet (kiemelendő, hogy a szobanövények iránti kereslet is alaposan megugrott a járvány alatt). Mint arra egy, a Clinical Medicine című folyóiratban publikált tanulmány rámutatott, már a növények puszta nézegetése is csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot, a szívritmus-variabilitást és az izomfeszültséget – amennyiben azonban foglalkozunk is velük, a pozitív hatások megsokszorozódnak.
Ha valamilyen oknál fogva se arra nincs lehetőség, hogy kertészkedjünk, se arra, hogy szobanövényeket tartsunk, vagy egyszerűen csak nem a mi asztalunk mindez, szerezzünk be műnövényeket! Kutatások szerint ugyanúgy támogathatják a mentális egészséget, mint az élőek. Sőt, a növényekről készült fotók, poszterek is segíthetnek, legalábbis erre mutatott rá egy, a Journal of Alternative and Complementary Medicine című folyóiratban megjelent kutatás (a vizsgálat során azt nézték a kutatók, hogyan hatnak az említett tárgyak a kórházban fekvő betegek stressz-szintjére).
Ez is érdekelhet
Mindemellett egyre több tudományos bizonyíték van arra nézve is, hogy mennyire előnyös, ha otthonunkat biofil stílusban – természetes anyagok, színek, illatok használata – rendezzük be. Egy ,az Environmental International című folyóiratban 2020 márciusában megjelent tanulmány szerint a természetközpontú dizájn terápiás hatással van az alvásra, a hangulatra, és csökkenti az elszigeteltség érzését is. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a biofilikus környezetben élő emberek nemcsak hogy jobban viselték a stresszt és a szorongást, de könnyebben túl is jutottak rajta. Érdekesség, hogy az eredmények alapján az említett előnyök még akkor is megfigyelhetőek voltak, amikor a vizsgálat résztvevői nem élőben, hanem virtuálisan tapasztalták meg a biofilikus kialakítást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
