Kivel ne történt volna már meg, hogy belépett a nappaliba, de akkor már nem tudta, miért, vagy másnap reggel találta meg a mikróban az előző délutáni kávéját. A feledékenység emberi dolog, és bár néha tényleg komoly betegség állhat mögötte, az esetek többségében ártatlan, hétköznapi oka lehet inkább - lássunk erre néhány példát.
Csökkentsük a stresszt, aludjunk jobban
A stressz életünk minden területére hatással van, nem kivétel ezalól a memóriánk sem. A krónikus stressznek bizony komoly negatív hatása lehet agyműködésünkre is, méghozzá azért, mert ilyenkor hosszabb távon is ki van téve azon hormonok hatásainak, amik stresszhelyzetben termelődnek. "Több dolgot próbálunk egyszerre megoldani, ezek miatt késő estig fenn vagyunk, nem sportolunk és nem ügyelünk a helyes táplálkozásra - ezek a tényezők mind növelik a feledékenység kialakulásának lehetőségét" - nyilatkozta Lauren Drag neuropszichológus a Preventionnek .
Törekedjünk hát a stressz hatékony csökkentésére, illetve arra is, hogy éjszakánként megfelelő mennyiségű és minőségű alvásban legyen részünk. Ez utóbbi is fontos, ugyanis kutatások szerint nem az a leglényegesebb, hogy összesen hány órát szánunk pihenésre, hanem az, hogy elegendő időt töltsünk a mélyalvás fázisában is. Mert ha erre kevesebb idő jut, az memóriagondokhoz is vezethet. Megoldást jelenthetnek olyan egyszerű dolgok is, mint a matrac- vagy ágycsere, de akár az is, ha párunk horkolása miatt beszerzünk egy jó minőségű füldugót.
Más betegség vagy gyógyszer-mellékhatás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Előfordulhat, hogy más, még nem diagnosztizált, krónikus betegség áll a háttérben, mint például magasvérnyomás-betegség, magas koleszterinszint vagy diabétesz - ezek az agy vérellátására is kihatással lehetnek, ami befolyásolhatja a memóriát is. De feledékenységet okozhat még többek közt pajzsmirigy-alulműködés , depresszió, hormonzavar vagy bizonyos vitaminok hiánya is.
Egyes orvosságok mellékhatásaként is kialakulhatnak memóriagondok, például antihisztaminok, depresszió esetén szedett gyógyszerek, nyugtatók, fájdalomcsillapító- vagy vérnyomásgyógyszerek.
Kerüljük az alkoholt
A szeszesitalok nemcsak közvetlenül az iszogatás után okozhatnak feledékenységet, hanem Dr. Drag elmondása szerint a rendszeres alkoholfogyasztóknál az ideiglenes józanság is a memória és a gondolkodás átmenti visszaesésével járhat. Azoknál, akik képtelenek letenni a poharat, talán soha nem tér vissza a korábbi állapot, de a legtöbb embernél az alkoholfogyasztás befejezése után néhány héten, vagy pár hónapon belül jelentősen javulhat, vagy akár el is múlhat ez a feledékenység.
