Grincsfa, ajtódíszek, menürendelés, ajándékok visszaváltása, internetes vásárlás, több napos szállodai karácsonyi wellness akciók. A kereskedelem már novemberben beindul, és olyan dolgokkal tölti meg a karácsonyt, amelyek még 20 éve sem voltak jellemzők. Arról nem is beszélve, hogy 40-50 évvel ezelőtt még vidéken, falun is természetes volt, hogy a karácsony sokkal inkább a házi bejgli- és mézeskalácssütésről, az otthoni szaloncukor-készítésről , a betlehemesekről és az éjféli miséről szólt, nem a shoppingolásról. Nem beszélve arról, hogy az üdvözlőlapot is golyóstollal írtuk papírra, és feladtuk a postán, nem gifeket küldtünk az okostelefonjainkról. A karácsony rengeteget változott évszázadok alatt, az utóbbi évtizedekben pedig még legalább ugyanennyit. De vajon megmaradt a lényeg? Arra vajon még tudunk figyelni, hogy a család legyen/lehessen a középpontban?
A karácsony eredete
Mint számos ünnepünket, a karácsonyt is a kereszténységnek köszönhetjük. Teológiailag Jézus Krisztus születésére emlékezünk, manapság azonban azok is megtartják, akik se nem hívők, se nem vallásosak - ők is a szeretet, a béke és a család hagyományos értékeit hangsúlyozzák. A karácsony szellemiségéhez hasonló ünnepek egyébként már az ókorban is léteztek. A Római Birodalomban a földművelés istenének Szaturnusznak rendeztek táncos vigadalmakat a téli napforduló idején, egyben arra is emlékezve, hogy a fény diadalt arat a halál és a sötétség felett. A házakat már ekkor örökzöldekkel díszítették, a szolgákat pedig megajándékozták.
A 300-as években, amikor a kereszténység engedélyezett vallássá vált, az úgynevezett első nikaiai zsinat határozatát terjesztették az ünneppel: itt mondta ki az egyház, hogy Krisztus egy személyben Isten és ember. Az 1500-as években a reformáció elterjedésével a vallásos szertartások az otthonokba is bekerültek, ekkor alakult ki több karácsonyi szokás is. Fenyőfát például először a németországi evangélikusok állítottak, sőt, díszítették is gyümölcsökkel és édességekkel. Ez terjedt el később Európában, majd az egész nyugati keresztény világban. A 20. századi kommunista diktatúra és a szocializmus idején az államhatalom Magyarországon is megpróbálta elszürkíteni a vallásos jelleget. A karácsony elnevezés helyett például a fenyőünnep kifejezést használták, és száműzték a Mikulást, valamint a Jézuskát is - helyette a Télapó látogatta meg a gyermekeket.
A Szent Család
A vallásos hátteret nem lehetett kiirtani az ünnepből. A hagyományokat nemcsak a hívő keresztények őrzik, hanem azok közül is sokan, akik nem tagjai egyetlen egyháznak sem. A család jelentősége pedig a Szent Család szimbólumán keresztül is megerősödött. A Biblia szerint a várandós Mária és József Augustus császár népszámlálási rendelete miatt a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe tartott, amikor Jézus megszületett. Szegényes körülmények között egy istállóban látta meg a napvilágot, mert a családot senki nem fogadta be éjszakára. A Megváltót pedig napkeleti bölcsek köszöntötték ajándékokkal, akiket egy fényes csillag vezetett el az újszülött kisdedhez. Egy angyal azonban arra figyelmeztette Józsefet, hogy Heródes király meg akarja öletni a kis Jézust, ezért a Szent Család Egyiptomban maradt az uralkodó haláláig. A feleségét és gyermekét védelmező apa, a menekülő Szent Család mind a szeretet, a szerelem és a szoros kötelék jelképe lett a keresztény tanításban.
Ki is a családtag?
A modern kor is azoknak az embereknek a közösségét tekinti családnak, akik között szoros kötelék, azaz házassági vagy vér szerinti rokoni kapcsolat van (ide kell sorolni az örökbefogadást is). Ám a családok jellege rendkívül eltérő lehet. Manapság klasszikusan azt tekintjük családnak, ahol két generáció lakik együtt, de még néhány évtizeddel ezelőtt is az volt az általános, ahol a nagyszülők is ugyanabban a háztartásban éltek. Nem ritka az sem, ha haláleset vagy válás miatt egyszülős családok jönnek létre. A tudomány már ismeri az úgynevezett mozaikcsalád fogalmát is: ilyenkor a válás miatt újra megházasodó szülők megosztoznak az előző kapcsolatban született gyermek(ek) nevelési feladatain, így a tiszta testvéri viszonyok mellett szoros kapcsolat fűzi össze a féltestvéreket és a nem vér szerinti szülőket is.
A szakemberek azonban egyetértenek abban is, hogy mivel a család egyik legfontosabb funkciója az érzelmi háttér és támogatás, gyakorlatilag azok az emberi kapcsolatok és viszonyrendszerek is a család fogalma alá sorolhatók, amelyek klasszikusan kívül esnek a fenti meghatározásokon. Azaz miért ne tekinthetné bárki családtagjának azt a barátját, akivel évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol? Miért ne érezhetné magát úgy egy egyébként egyedülálló ember egy munkahelyen, ahol napi legalább 8 órát eltölt, hogy a közösség számára a család élményét nyújtja? És karácsonykor legyünk is rugalmasak ebben az értelemben: bár valóban elsősorban a család ünnepének tekintjük, tulajdonképpen az a lényeg, hogy hálásak legyünk azokért az emberekért, akik szeretnek minket, és akik törődnek velünk.