Van, aki már évekkel korábban azon izgul, hogy mi lesz, ha betölti az 50-et, míg olyan is akad, akinek ez is csak egy újabb év, nem foglalkozik azzal, hogy változik-e bármi, hiszen egyik nap még csak 49, másnap már 50, 24 óra alatt pedig nyilván nem történik semmi nagy dolog. A WebMD most összegyűjtötte, hogyan hat a testünkre, ha már legalább 50 éve szolgál minket.
Agyunk ereje ezen is múlhat
Az 50-es éveinkben nemhogy kevesebb, de egyenesen több agyi funkciónk működik, mint például 25 éves korunkban. Bár 55 felé már előfordulhat, hogy némi csökkenést érzünk, de korai lenne ezen aggódnunk. Főképp, hogy néhány szakember úgy véli, ha azt gondoljuk, hogy mentálisan hanyatlásnak indultunk, akkor épp emiatt ez be is fog következni. Az egyik legjobb módja annak, hogy megóvjuk agyunk erejét (és a memóriánkat), ha mediterrán étrendet követünk, ami gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, és egészséges zsírokban, mint például az olíva- vagy a repceolaj.
Mentális egészség
Az ötven év felettiek majd 95 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett az életével. Ám a nőknél a hormonális változásokkal járó menopauza már okozhat hangulatingadozásokat. A betegség és az alkoholizmus szintén hajlamosabbá tehet a depresszióra . Így ezekre érdemes odafigyelni mentális egészségünk megőrzése érdekében. A legegyszerűbb módja, hogy feldobjuk a hangulatunkat és megőrizzük jókedvünket, az az, hogy a lehető legkevesebbet üljünk otthon, és mozogjunk minél többet. Ha egy nap 7 óránál többet ülünk vagy nem végzünk testmozgást, az jelentősen megnöveli a mentális betegségek kialakulásának kockázatát.
Immunrendszer
Ötven felett előfordulhat, hogy már picivel lassabban azonosítja a vírusokat és más kívülről érkező fenyegetéseket a testünk immunrendszere. És sajnos az is gyakrabban fordul elő, hogy véletlenül önmagunk ellen "véd", "küzd" az immunrendszerünk, ami így 50 év elteltével már nem is tud annyi "harcos", a fertőzések leküzdésére hivatott sejtet produkálni, mint korábban. Ezért is van, hogy az évek előrehaladtával jobban megvisel minket az influenza, a tüdőgyulladás vagy más fertőzések, ez pedig csak még egy ok arra, hogy minden évben beadassuk az oltást , hogy segítsük immunrendszerünket a megfelelő védekezésben.
Hallás
Az ötvenes éveikben járók mintegy 40 százaléka küzd már valamilyen fokú hallásvesztéssel. Függetlenül az öregedéssel természetesen együtt járó hallásproblémáktól, a gének és néhány betegség - mint például a magas vérnyomás, szívproblémák és cukorbetegség - is közrejátszhat abban, hogy mind jobban fel kell hangosítsuk a tévét vagy az autóban a rádiót. Ha úgy sejtjük, hogy mi is érintettek vagyunk, érdemes szakemberhez fordulni, aki egy hallásteszt segítségével megállapíthatja, ha problémánk van, és arról is tájékoztathat, milyen lehetőségeink vannak. Fontos, hogy időskorban a hallásproblémák gyakran vezetnek a szeretteinktől való elszigetelődéshez és depresszióhoz is.
Csontok
Fiatalon a testünk folyamatosan lecserélte elhasználódott csontsejtjeinket új és erős sejtekre. 50 éves korunkra azonban már több az elhasználódott sejtünk, mint amennyit a szervezetünk pótolni képes, ez pedig csontjaink természetes gyengülését okozza. Ennek elkerülése vagy a folyamat lassítása érdekében érdemes odafigyelnünk kalcium- és D-vitaminbevitelünkre, valamint a megfelelő, rendszeres testmozgásra. A túrázás és a súlyzózás is kiváló gyakorlatok csontjaink erejének megőrzéséhez.
Izomzat
Az ötvenes éveinkben már jóval gyorsabban veszítünk az izomtömegünkből, mint korábban. A fizikumunk is egyre gyengébbé válhat. A legjobb módja annak, hogy megőrizzük erőnlétünket, ha heti 2-3 alkalommal erősítő gyakorlatokat végzünk, például súlyzózunk, guggolásokat csinálunk, légzőgyakorlatokkal biztosítjuk tüdőnk erejét. Mindezek ráadásul nemcsak az izomtömeg megóvásában segítenek, de az egyensúlyérzékünket is javítják, amiért később még hálásak leszünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ízületek
Az ízületi porcok elvékonyodása általában épp az 50-es éveinkben éri el azt a szintet, hogy már elkezdjük negatív hatásait érezni (a férfiak akár kicsivel korábban is). Az ízületi fájdalmak, gyulladás elkerülése érdekében figyeljünk oda a testtartásunkra. Ha elernyedünk, előre lógatjuk vállainkat, begörbítjük hátunkat, az extra nyomást helyez az ízületeinkre, ahogyan a plusz súly is. Igyekezzünk megőrizni egészséges testsúlyunkat és fogyasszunk sok folyadékot. Ha ugyanis testünk dehidratált, a létfontosságú szervek számára szükséges folyadékot képes akár az ízületeinkből is kivonni.
Szív
Az 50-es éveinkbe lépve a szívinfarktus kockázata elkezd nőni. Ha azonban rendszeresen mozgunk, az segíthet megőrizni szívünk és érhálózatunk egészségét - ehhez napi legalább 30 perc mozgás kell, de jó hír, hogy már egy ennyi ideig tartó séta is számít. Nagyon fontos emellett, hogy a vérnyomásunkat és a súlyunkat is a normál tartományban próbáljuk tartani és, ha még dohányoznánk, feltétlen tegyük le a cigarettát. A dohányzás ugyanis az egyik fő oki tényezője a szívproblémáknak.
Haj
Bár elsősorban a férfiak tapasztalják ezt meg leginkább, mindannyiunkra igaz, az 5. x-ben járva hajunk elkezd vékonyodni és ritkulni. Ha pedig eddig nem, akkor ezekben az években már szinte biztos, hogy őszülni is elkezdünk, bár ezt génjeink befolyásolhatják. Ha nagyon zavar, hogy a hajunk állapota miatt öregebbnek érezzük külsőnket, érdemes orvosunkkal beszélni az esetleges gyógyszeres kezelésekről vagy hajbeültetésről is.
Bőr
Ha mindezek nem lennének elegendőek, akkor sajnos van egy rossz hírünk. A gondtalan gyermekkor is olyan formában köszön vissza, aminek nem fogunk örülni. Hiszen ki törődött azzal 5-10 évesen, hogy a napon játszva fényvédő is kellene?! Pedig kellett volna, és akkor azok a bosszantó öregségi foltok sem kezdenének mind sűrűbben megjelenni a kezünkön, karunkon, vagy a nőknél akár a dekoltázson is. Soha sem késő azonban a védekezést elkezdeni. Mindennap óvjuk bőrünket legalább 30 faktoros naptejjel, és a biztonság kedvéért ellenőriztessük bőrünket egy bőrgyógyásszal, hogy nincs-e rajta kóros elváltozás. Gondoskodjunk továbbá bőrünk külső és belső hidratálásáról is, mivel a kor előrehaladtával a bőrünk is hajlamosabbá válik a kiszáradásra.
Látás
Ha már csak hunyorogva látjuk a telefonunkat, az azért lehet, mert a szemlencséink már korántsem olyan rugalmasak, mint voltak 10-20 évvel ezelőtt. Már nem tudják olyan gyorsan váltani a távoli és a közeli objektumok közötti fókuszt. Az olvasó szemüvegek, amiket akár csak úgy a boltban is megvehetünk, segíthet, de nem árt azért időről időre ellenőriztetni, hogy pontosan milyen dioptriára is van szükségünk. Az ilyen vizsgálatok során ráadásul akár más elváltozásokat is kiszűrhetnek a szakemberek, így hatékonyabban óvhatjuk látásunkat.
Klimax
Az átlagéletkor, amikor a nők menstruációja elmarad, 51 év. Ahogy az emögött álló hormonális változások zajlanak, nemcsak a havi vérzés elmaradását vehetjük észre, de a bőrünk szárazsága is szembetűnő lehet, ahogyan megtapasztalhatjuk a menopauzára jellemző, kínzó hőhullámokat vagy a hangulatingadozást is. Ahogy a hüvely nyálkahártyája elvékonyodik és egyre szárazabbá válik, vaginális atrófia , azaz hüvelyszárazság alakulhat ki, ami kezeletlenül fájdalmas szexuális együttléttel járhat, de megnő a bakteriális fertőzések kialakulása is. Ha arra utaló jeleket tapasztalunk, ne szégyelljünk orvoshoz fordulni és segítséget kérni. Nagyon sok vény nélküli készítmény is kapható már a patikákban, de a szakember akár hormonterápiát is javasolhat, ha úgy látja, az segíthet a leghatékonyabban a probléma megoldásában. Emellett magunknak is segíthetünk azzal, ha odafigyelünk, hogy elegendő mennyiségű és minőségű legyen az éjszakai pihenésünk, és az együttlétek alatt síkosítóval pótoljuk a hiányzó nedvességet.
Szűrővizsgálatok
Igen, a különböző betegségek kialakulásának kockázatai a korral fokozatosan nőnek. Nem, nem kell azonban ebbe beletörődnünk, pláne nem elfogadnunk, hogy ezek a problémák kialakulnak. Számos olyan szűrővizsgálat létezik ugyanis, melyek rendszeres elvégzésével időben észrevehető a legapróbb elváltozás is, mely akár anélkül kezelhető vagy távolítható el, hogy komolyabb panaszokat kezdene okozni. A rendszeres kolonoszkópia a vastagbélrák megelőzésben, nőknél a mammográfia az emlőrák, míg az évenkénti nőgyógyászati rákszűrés a petefészek- és méhnyakrák időbeli felismerésében játszik kulcsszerepet. A férfiak a rendszeres prosztata- és hererákszűréssel tehetnek azért, hogy időben kiderüljön problémájuk, ezáltal pedig javuljanak gyógyulási és túlélési esélyeik.
