Nancy Molitor, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Karának klinikai pszichiátere és viselkedéstudósa szerint sokan indulatossá válnak, amikor felszökik a hőmérő higanyszála. A meleg és rendkívül párás levegő köztudottan összefüggésbe hozható az agresszióval, az erőszakkal, és az általános rossz hangulattal. Ennek kialakulásához főként az alvászavar, a kiszáradás és a hétköznapi tevékenységek korlátozottsága járulnak hozzá. A hőség következtében a kontroll érzésének egyesekben kialakuló hiánya pedig még ingerültebbé tehet bizonyos embereket.
Molitor azt tanácsolja mindenkinek, hogy ha a kánikula harapósabbá tesz valakit, ne hozzon fontos, életre szóló döntéseket, nehogy később megbánja. Az utakon vagy a munkahelyen pedig ne feledjük, hogy azok az emberek, akikkel dolgunk van, hasonlóan ingerlékenyek lehetnek.
Az általános enyhe nyári mogorvaság mellett azonban a népesség körülbelül 1-2 százalékában a szezonális depresszió nyári változata is jelentkezhet. E rendellenesség esetén a rossz hangulat mellett az érintettekben időnként öngyilkos gondolatok is jelentkeznek. Számukra a hőség és a napfény szinte elviselhetetlen. Molitor úgy véli, hogy az ezen a nyáron sok helyen tapasztalható hosszú kánikulai időszakok a nyári szezonális depresszió eseteinek elszaporodásához vezethetnek.
A szakértő szerint a hőség ellen a józan ész sugallta intézkedésekkel kell védekezni: állandóan pótolni kell a folyadékot, és oda kell figyelni a testünkre. Ha valaki egészséges, és mozogni szeretne, inkább reggel és este eddzen, ne a nap közepén. Ha valaki vízhajtó gyógyszert szed, még többet kell innia, mint másoknak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha valaki odafigyel a testére, egészséges, és minden ésszerű óvintézkedést megtesz, gond nélkül ki fogja bírni a hőséget. Mindig tartsuk szem előtt, hogy nem fog örökké tartani, hamarosan le fog hűlni a levegő.
