Az "unfriending", vagyis a barátság megszakítása a Facebookon, általában olyanok között következik be, akik a középiskolából ismerik egymást. Az ok rendszerint olyan megosztó kommentek kiposztolása, amelyek vallási vagy politikai kérdésekről szólnak - mondja Christopher Sibona, a CU Denver Business School doktorandusza, a Phys.org szerint .
A másik fő ok Sibona szerint a gyakori és érdektelen posztok kirakása. A kutató első tanulmánya a "kontextus összeomlását" és az "unfriending" magatartást vizsgálta. Második munkája pedig azt vizsgálta, milyen érzelmi reakciókat mutatnak azok, akikkel megszakították a kapcsolatot.
Mindkét tanulmány egy 1077 főt érintő felmérésen alapult, amelyet a Twitteren végeztek el. A publikálást a 2014-ben 47-edszer megrendezett Hawaii rendszertudományi konferenciára időzítették.
Öt típus
Az első tudományos közlemény szerint a "szakításoknak" öt főbb típusa van, aszerint, hogy mi a kiváltó oka. A leggyakoribb a középiskolai barátok közti kapcsolat lezárulása, a második ok az "egyéb" kategóriába sorolható (ami - tehetjük hozzá - a vizsgálatkor fontos szempontok figyelmen kívül hagyására utalhat). A harmadik leggyakoribb negatív helyzet, amikor a barátunk barátjával szakítjuk meg a kapcsolatot. Munkatársaknál is előfordul (negyedik helyen) és végül az azonos érdeklődésű barátok között sem ritka a törlés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyanakkor Sibona szerint jelentős különbség van abban, hogy miért bontja fel valaki a barátságot. A munkatárs-barátok általában nem a Facebookon leírt dolgok miatt vesznek össze, hanem a valós, napi kapcsolatokban merülnek fel problémáik.
Az iskolatársak viszont esetleg hosszú időre elszakadtak egymástól, és nem feltétlenül ismerik egymás politikai nézeteit. S miközben fiatalon esetleg nem volt olyan fontos nekik a vallási vagy politikai meggyőződés, addig felnőttként ez harsányabban jelentkezhet náluk, ami mások számára sértő lehet. Ráadásul a szociális médiában a viták online zajlanak és gyorsan elfajulhatnak.
Hogyan reagálunk arra, ha "törölnek"?
A második tanulmány azzal foglalkozott, hogy miként reagálnak az emberek a megszakított kapcsolatokra - azokról van szó, akiket "töröltek". Ők először meglepődtek, aztán zavarról, bosszankodásról számoltak be. A megkérdezettek egy része viszont "jól szórakozott" ezen, de az is elhangzott néhány ember részéről, hogy szomorúak lettek.
A válaszok attól függtek elsősorban, hogy milyen volt a tényleges viszony az érintettek között. Sokkal többen szomorkodtak vagy éreztek zavart, amikor például a legjobb barátjuk szakította meg velük a kapcsolatot. Valójában két faktor határozta meg a negatív válaszreakciókat: az egyik a közeli barátság , a másik pedig, hogy mennyire sokszor nézte meg valaki a barátja kilistázott posztjait.
Kiderült az is, hogy két dolog segíthet azokon, akiket "töröltek". Kevésbé negatívan élhetik meg a "szakítást", ha a törlés előtt értesítették őket. Az is hasznos volt, ha a történteket meg tudták beszélni másokkal. Érdekes az is, hogy a szakítás gyakoribb azoknál, akik korábban közeli barátok voltak, mint azoknál, akik csak ismerősei egymásnak.
