A tudományos-fantasztikus irodalom remekeiben gyakran festettek sötét képet az emberiség jövőjéről, melyben gépek vagy valamilyen más életformák veszik át a helyünket a Földön. A közelmúltban elhunyt világhírű fizikus, Stephen Hawking szerint a veszély valós, szerinte azonban mi magunk teremtjük majd meg azokat a lényeket, amelyek átveszik a domináns szerepet a természetben - ezek lesznek a genetikailag módosított "szuperemberek".
Kikből válhatnak szuperemberek?
A tudós halála után publikált egyik esszéjében felhívja a figyelmet: az örök élet és a fizikai határaink kibővítése iránti vágy egyidős az emberiséggel, először lépünk azonban egy olyan korba, amikor valóban képesek leszünk genetikai struktúránkon is változtatni. Emiatt a kezdeti, jó szándékú "javításokból" - amelyek például bizonyos betegségek eltörlésére irányulnak - gyorsan eljuthatunk odáig, hogy nagyobbá, erősebbé, okosabbá és összességében veszélyesebbé válunk. Ez pedig nemcsak etikai kérdéseket vet majd fel a fizikus szerint, hanem az egész emberiséget komoly válaszút elé állítja.
Hawking szerint az első ilyen szuperemberek megjelenésével kiélezett politikai helyzet alakul ki közöttük, illetve a hagyományos emberek között, akik nem tudják majd velük felvenni a versenyt. Kétféle út van a számukra innentől: a kihalás, illetve az eljelentéktelenedés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az emberi géntérkép kiismerése valóban óriási áttörést hozott az orvostudomány területén, a génszerkesztés mai formája azonban még kizárólag csak egészségügyi problémák kezelésére szolgál. Az orvosok képesek már úgy megváltoztatni az emberi genomot, hogy bizonyos gyógyíthatatlan betegségek kialakulását meggátolják. Kínai kutatók 2015-ben már bejelentették, hogy kísérletezni kezdtek az emberi csíravonal - vagyis a petesejt és a spermium - sejtjeinek módosításán. Az ilyen módon emberi genomba kódolt módosításokat pedig az utódok is örökölhetik. A kutatók úgy nyilatkoztak, hogy az első genetikailag módosított emberek 20-30 éven belül megjelenhetnek.
A génszerkesztés persze még nagyon kezdeti szakaszban jár, és a kutatóknak egyelőre sejtéseik sincsenek arról, milyen hosszú távú következménye lehet annak, ha az évmilliók alatt kialakult géntérképünkbe önkényesen belenyúlunk. A gyógyíthatatlan betegségek felszámolása segíthetne felzárkóztatni számos társadalmi réteget, a költséges kezelések viszont inkább csak a legjómódúbb kevesek kiváltságává válhatnak, ami miatt szuperemberek is csak gazdagok lehetnek. Ez egy eddig soha nem tapasztalt módon szakítaná ketté a társadalmat.
Ez is érdekelhet
Forrás: Livescience
